Ismét baráti társasághoz került kölcsönbe egy közel 5 millió darabos Mol részvénycsomag. Elemzők úgy vélik a tranzakció hátterében az áll, hogy így ezzel a pakettel is lehet szavazni a közelgő közgyűlésen.
A Mol Nyrt. 2009. április 8-án 4965582 darab Mol részvényt adott kölcsön az MFB Invest Zrt. részére a 2007. július 3-án közzétett saját részvény kölcsönadásáról szóló szerződés alapján - közölte az olajipari társaság a tőzsde honlapján csütörtökön. A tranzakciót követően a Mol tulajdonában nem maradt "A" sorozatú részvény, míg "C" sorozatúból 578 darab maradt a cégnél. A Mol az MTI megkeresésére nem kívánta kommentálni a kölcsönügyletet.
Elemzők szerint a Mol csütörtökön bejelentett tranzakciója mögött további sajátrészvény-vásárlás lehetővé tétele, valamint a közelgő közgyűlés előtt a nemszavazó saját részvények "baráti" társaságokhoz történő kihelyezése állhatott. Amennyiben a közgyűlésen szavazatra nem jogosító saját részvényeket a Mol "baráti kezekbe" juttatja, a kölcsönbevevők élhetnek a részvényekhez fűződő szavazati joggal a társaság vezetését támogatva.
A szabályok értelmében egy társaság részvényeinek legfeljebb tíz százalékát birtokolhatja saját részvényként. Azonban ha kölcsönadja azokat egy másik cégnek, további saját részvények vásárlására lesz lehetősége.
A Mol már korábban is alkalmazta a sajátrészvény-vásárlás és -kölcsönzés eszközét az OMV esetleges felvásárlási kísérlete elleni védekezésképpen. A saját részvényekre vonatkozó 10 százalékos korlátozás miatt akkor az OTP Bank Nyrt.-vel írt alá megegyezést több mint 8 millió saját részvény kölcsönadásáról, ami lehetővé tette, hogy további saját részvényeket vásároljon a piacon.
Az elemzők a Molnak ezt a lépését már akkor is preventív akciónak ítélték, s később igazuk lett, mert részben ezzel a megoldással tudta a Mol megakadályozni, hogy felvásárolja az OMV. A mostani helyzet és az egykori OMV-történet hasonlóságára utal az a tény, hogy a Mol vezetői a közelmúltban többször is kifejezték kétségeiket a Surgutneftegas leendő tulajdonosi szándékaival kapcsolatban - mondták elemzők az MTI-nek.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a napokban kijelentette, hogy a Surgutneftegaz tulajdonszerzése semmiképpen sem tekinthető barátságos szándéknak, de egyelőre legfeljebb azt lehet mondani, hogy kéretlen, nem egyeztetett tulajdonszerzés. "Azt, hogy ellenséges-e, akkor mondhatjuk, ha látjuk, hogy mi a célja a bevásárlásnak" - mondta. Hozzátette, túl sok a furcsaság a tranzakció körül, és nem tudják, hogy miért. Ráadásul az orosz cég olyannyira nem transzparens cégként van számon tartva, hogy a tulajdonosi struktúráját utoljára 2003-ban tette közzé.
Az olajtársaság közelgő közgyűlésén ezzel összefüggésben az igazgatóság jelentős változtatásokat javasol az alapszabályában. A tervezet több oldalról is jobban körülbástyázná a céget egy esetleges orosz felvásárlási kísérlet ellen.
