4p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Még két hét és itt a Karácsony. Érdekesek voltak az elmúlt hetek. A QE2 után a hozamok feljöttek 80 bázisponttal az USA-ban és Németországban, mely utóbbinak egyértelműen alacsony az ECB irányadó kamata, a Bundesbank, ha nem lennének az eurózónában már rég közel 1,5 százalékra emelte volna az irányadó kamatot.

Egy bevallottan nem nyugdíjszakértő véleménye

Én nem vagyok nyugdíjszakértő, de azt tudom, hogy kereteiben hogy néz ki és szerintem értem a lényeget is. Tegnap vettem egy Heti Választ, ebben a számban (48. szám) a 15. oldaltól nagy elemzés van, mely a magánnygugdíjpénztárak államosításának tévhiteit igyekszik eloszlatni. Itt olvashatjuk:


1.) A magánnyugdíjpénztárak kisebb reálhozamot értek el mint a magyar állampapír (itt elsikkasztják a diverzifikáció elvét, hogy miért nem jó csak egy eszközbe (magyar állampapír) fektetni, hiszen jobb a tojásokat több kosárba tenni és ne egybe, mert ha az leesik akkor mind összetörik, na mindegy). A magyar állampapírnak persze azért volt ekkora reálhozama, mert az ország állapota olyan amilyen, és a megítélése is. Azt írják a 10. pontban: " a pénztártagok által (szóval nem az állam által!) 12 év alatt befizetett járulékok összege 2555 milliárd forint") míg előtte a 8.-ban: hogy a magánynyugdíjpénztári 2555 milliárd forint "az utolsó fillérig" hitelből van. Hm, ezek szerint én is hitelt vettem fel, hogy az én részem befizessem... . Most akkor mi is van?

2.) Az államnak több milliárd hitelt kellett felvennie, hogy az első pillérben, a második miatt keletkezett lyukat betömje. Most ha az állam mindent államosít, akkor azt a pénzt, amit eddig a magánnyugdíjpénztárakba utalt, továbbra is fizetnie kell a virtuális számlákra nem? Azaz az állam összkiadása nem változik: két zseb helyett, most egybe tömi ugyanazt az összeget. Azaz továbbra is hitel kell a kiadások adott szinten történő fenntartásához... . Most akkor mi is van?

3.) Arról sem esik szó, ha valamit államosítunk, akkor azzal, arról az állam rendelkezik. Azzal ezek után csinálhat amit akar. Ha te fizeted be saját számlára, azt a pénzt megkapod (lásd 6. pont) a nyugdíjba menéskor, mellyel azt teszel, amit szeretnél. A számolás a 6. pontban teljesen elcsúsztatott, azaz HAMIS.

A cikk azt írja, hogy az alany jobban jár ma, ha államilag megy nyugdíjba, mint ha vegyes rendszerből. (Eleve a mai állapotokat venni hipotetikus, hiszen minket az érdekel, majd ha mi mennénk nyugdíjba, akkor mi lesz, melyik lenne jobb!) Véleményem szerint, az állami nem jobb. Miért? Mert nem számol a cikk a kamatokkal. Ha a cikk által említett 5,8 milliót most (a cikk a példában azzal számol, hogy ma kapja) a mai kamatok mellett beteszi 7 százalékos nettó hozamú 12 éves államkötvénybe (kamatadó után), akkor ez a pénz bőven elég a 12 év várható élettartamra az 55 ezer forintra havonta, amivel a vegyes rendszernél kevesebbet a cikk által magasztosított életfogytiglani társadalombiztosítási nyugdíjjal szemben. És, ami még lényeges, nincs az a politikai kockázatom, hogy pl. az állam nem emeli a nyugdíjat az inflációval, amit pedig könnyen megtehet... .

Szívesen veszem a hozzászólásokat, mint írtam nem vagyok nyugdíjszakértő.

A németeknek már alacsony az EKB-kamat

A világ eseményeit vizsgálva egyre egyértelműbben látszik, hogy a likviditás lassan kezelhetetlen lesz. Míg a gazdaság egyes szereplői túl sok adóssággal küzedenek, és alacsony kamat kell nekik, másoknak ez a kamat túl alacsony és tüzeli a spekulációt. Ha megnézem a gazdaság előremutató jelzőszámait (leading indicators) Kínára és más EM országokra, azokban egyértelműen a lassulás látszik, amely amúgy a kínai jegybanki politikában (túlzott felhevülés elkerülése) is látszik.

Múltkor írtam, hogy a kötvényeken nincs zsír, hát most lassan beépül egy kicsit, bár nem mondanám, hogy sok.. . Ami figyelemre méltó, hogy a 10 és 30 éves hozamok közötti különbség rohamosan lecsökken az USA-ban. Ez azt mutatja, hogy inkább egy költségvetési (kredit kockázat) és kibocsátási para van (túl nagy költségvetési hiány újabb hitelfelvételt, és kötvénykibocsátást eredményez, melyet nem akarnak lejegyezni a befektetők csak kellően magas hozamon: ahogy ők fütyülnek, ott bocsát ki a kormány: ismerős kishazánkból, nem? Lám az USA is ebbe az ördögi körbe jut...).

Ha inflációs para lenne, akkor a 30 éves hozamoknak jóval magasabbra kéne menniük. Ha azok majd tartósan kimennek 5 százalék fölé és feljebb, na akkor majd lesz egy kis infláció beépülve. Itt még semmi sincs. Így a sok kommentár, aki erről ír eléggé félremagyaráz... .

Az év utolsó hetében ismét összefoglalom majd az évet, számot vetek idei évi ajánlásaimmal, és megosztom majd az olvasóval jövő évre várt kilátásaimat. Boldog Karácsonyt!

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!