2009. április 26. 17:34

Ki a városból – adták ki sokan a jelszót az elmúlt pár évben, majd fővárosi ingatlanukat eladva az agglomerációba, vagy még távolabbi vidéki településre költöztek. Egy idő múlva azonban ha csak részben is, de megindult a visszaáramlás, mivel sokan rájöttek, hogy a fővároson kívüli élet sem fenékig tejfel. Érdemes-e most elköltözni messzi tájakra?

Élhetetlen a főváros, el kell költözni – gondolják sokan, megfeledkezve arról, hogy a madárcsicsergős, kertes-kutyaugatásos vidéki környezetnek is vannak előnyei. Ráadásul, sokan azok közül, akik így vélekednek, valószínűleg még nem tapasztalták meg, hogy milyen egy valódi, zsúfolt nagyváros, melyre Nyugat-Európában számos példát lehet találni. Nem beszélve arról, hogy egyes divatos településeken az árak már meghaladják a budapesti árszintet – kínálat azonban van, hiszen lassan már a Velencei-tó környéki települések is részben Budapest alvóvárosának tekinthetőek.

Árban nyer…

Igaz ugyan, hogy a közismert Biatortbágy-Telki-Budajenő háromszöget leszámítva, ahol az utóbbi években alaposan elszaladtak az árak, a főváros vonzáskörzetében számos kedvező ajánlatot lehet találni. Ki ne szeretne például 18-25 millió forintért kész, kertes családi házat vásárolni? Ez a fővárosban nagyjából lehetetlen, azonban a déli és keleti agglomerációban annál inkább valóság.

Szigetszentmiklóson és környékén például számos ilyen új építésű ház közül lehet válogatni, melyek még „kezelhető”, 80-90 m2 alapterületűek. Könnyen előfordulhat, hogy a városi ingatlant eladva az agglomerációban vagy vidéken igazi minőségi lakáscserét sikerül végrehajtani: egy társasházi lakásból nagyobb, kertes házba sikerül költözni.

…időben veszít

Gondot jelenthet azonban, hogy manapság reggelenként Budapest gyakorlatilag összes bevezető útján dugó van, különösen igaz ez az M1-M7-es autópálya közös bevezető szakaszára, ahol néha fél-háromnegyed órát is kell araszolni. Ez pedig jelentősen lerontja a városon kívül lakás élményét, hiszen utazásra a korábbi időkeret többszöröse mehet el.

Ahol elfogadható vonatközlekedés van, vagy elér esetleg a településig a HÉV, kisebb a probléma, de a menetrendekhez való igazodás, és az itt is felmerülő utazási idő növeli a kényelmetlenséget, ámbár, van olyan hely, ahonnan gyorsabban be lehet érni a Belvárosba, mint mondjuk a Budapest közigazgatási határán belül fekvő Békásmegyerről.


Előnyök és hátrányok

Másfajta gondot jelent, hogy nem egy esetben a helyi infrastruktúra hiányos, vagy csak nagyobbak a távolságok. Az ilyen jellegű településeken a helyi közlekedés nem nagyon jellemző, vagy ritka, így ha hirtelen szükség van valamire, sokszor egyetlen megoldásként az autó igénybevétele kínálkozik. Ugyanez a helyzet, ha be kell menni egy moziba, vagy színházba – az utazás akár tovább is tarthat, mint maga a szórakozás, nem beszélve arról, ha bulizni van kedve a társaságnak – valaki biztos, hogy nem ihat egy kortyot sem.

Éppen ezért is gyakori, hogy a módosabb agglomerációs településeken élők két, vagy akár több autóval is rendelkeznek, melyet azonban már tárolni is néha őrizni is kell. További gondok forrása lehet az is, ha éppen iskolába, óvodába, gyógyszertárba egészen messze kell járni – máig vannak olyan települések a főváros közelében, ahol az infrastruktúra még messze nem kielégítő – de cserébe igen olcsó ingatlanárakkal találkozik a reménybeli kiköltöző, és sokan továbbra sem tudnak ellenállni a csendnek és a jó levegőnek – így az agglomerációs ingatlanpiac az előrejelzések szerint tovább éli majd virágzó életét.