Sokan siratják a hajdani Körutat, és átkozzák a plázák megjelenését, hiszen a nagy bevásárlóközpontok megnyitása után gyakorlatilag eltűntek a környékről a vásárlók, azóta inkább csak az olcsó butikok, gyorséttermek és a kávézók tudnak megélni. Hasonló a helyzet a Rákóczi úton, ahol a hajdan tömegek által látogatott divatházak lehúzott redőnnyel, vagy éppen olcsó second hand, vagy kínai árut árulva várják kedves vásárlóikat, de leginkább új bérlőiket.
Komfortban lemaradt
Elemzők szerint a körút gyors térvesztésének oka három dologban keresendő. Egyrészt, komfortban a bevásárlóközpontokkal képtelene volt versenyezni. A körúton gond, ha esetleg le kellene tenni valahova a kabátot, még nagyobb probléma egy szalonképes toalettet találni, a legnagyobb probléma pedig a parkolás. Mindezekre a bevásárlóközpontok tudnak megoldást adni. Másrészt nagy a gyaloglási távolság (bár, ott a villamos), nem fedett, esőben nincs védelem, míg az üzletközpontok bejárhatóak, minden egymáshoz közel található – azaz ki van szolgáltatva a vásárló a külső hatásoknak.
Harmadrészt pedig gyakorlatilag apróbb szépségtapaszokat kivéve semmiféle felújítás nem történt üzleti és környezeti fronton, ugyanazok a lerobbant kapualjak és változó színvonalú üzlethelyiségek fogadják a vásárlókat – ezzel szemben a shoppingcenterek tiszták, világosak és egységesek.
A nosztalgia nem elég
Dőreség éppen a fentiek miatt azt hinni, hogy a kedves vásárló majd visszaszokik a Körútra, hiszen az soha nem fog méreteiből adódóan olyan lehetőségeket nyújtani, mint egy bevásárlóközpont – a szomszédos országok belvárosainak példája is azt mutatja, hogy ahol a plázát építenek, a hagyományos bevásárló utcák ideje lejár. Ugyanez a helyzet például Prágában, ahol a Vencel tér, és a kapcsolódó bevásárló utca, a Na Prikopé is átalakult üzleti szempontból, mióta a turisták által leginkább látogatott főtértől 500 méterre hatalmas üzletház nyílt. Budapesten a Váci utca is inkább csak a külföldiek, az Andrássy út pedig a luxusmárkák miatt tudja tartani magát.
Még speciálisabb a Rákóczi út helyzete, amit gyakorlatilag ugyanaz tett tönkre, mint a körutat, de itt még rátett az is, hogy egyre kevesebb embernek van kedve sétálgatni a 4-6 sávos városi autópálya mellett, és az üzletek színvonala itt sem tudott sok esetben haladni a korral. Olyannyira csökkent a hely üzleti szempontú presztízse, hogy a kapualjakban seftelők is régesrégen eltűntek.
Hogyan lehetne megújulni?
Mivel Budapest jól el van látva színvonalas bevásárlóközpontokkal, melyek világmárkákat vonultatnak fel, nehezen várható, hogy a publikum ismét megrohamozza a Nagykörutat, melynek talán csak a Jászai Mari tér – Oktogon közötti szakasza néz ki még valahogy, a Blaha Lujza tértől pedig egyenesen lehangoló látványt nyújt. Éppen ezért inkább a szolgáltatóegységeknek, vendéglátóhelyeknek, kávézóknak van esélyük arra, hogy tartósabb sikert tudjanak elérni. A lehetőségben – látva az üres üzletek számát – egyelőre az üzleti szektor sem gondolkodik tömegesen.
Fontos lenne az is, hogy több zöld felület, több pihenésre alkalmas tér jöjjön létre a körúton, hiszen a Nyugati óra illetve az Oktogonon található gyorsétterem előtti rész kivételével igazából találkozóhelyek sincsenek, a Rákóczi teret leszámítva, ami viszont sokáig teljesen más funkciójáról volt ismert. A hanyatlás mindenesetre nem szegte kedvét az üzletek tulajdonosainak, sokan még ma is egymillió fölött próbálják bérbe adni üzlethelyiségüket – igen mérsékelt sikerrel.
