1. helyezett Varga Mihály
Elképzelhető olyan helyzet, hogy 2012 elején az ország biztonságos finanszírozásához arra lesz szükség, hogy az állam értékesítse a nemrégiben szerzett Mol-pakettjének egy részét - mondta Varga Mihály..."Nem szabad a kormányzati gondolkodásból kizárni, hogy a kormány ennek a részvénycsomagnak akár egy részét értékesíti, akár fokozatos értékesítésbe kezd, hiszen nem látjuk előre, hogy mi fog történni a devizafinanszírozásban vagy a devizapiacokon" - fogalmazott Varga Mihály.
Natehát: Majd ha jövőre bajban leszünk és nem tudunk máshogy forrást bevonni, akkor kényszerűségből el fogjuk adni a Mol csomag egy részét. Brilliáns gondolat. A baj csak az, hogyha nem fogunk tudni könnyedén forrást bevonni, akkor nem csak a kötvénypiacunk lesz bajban, hanem a részvénypiac sem lesz a helyzet magaslatán. Ha baj lesz, akkor nem 23000-n hanem 13000-n fogjuk eladni a Mol-t. Szuper.
Magyarul a Mol-t valószínűleg csak akkor tudjuk jó áron eladni, ha makroszinten, finanszírozásban jól fogunk állni, tehát a bevételre nem is lenne szükség. Ha ebből kellene pénzt kicsiholni, akkor szinte biztos, hogy az csak rossz áron sikerülhet. (mfor.hu szerk.: a témában lásd még: A veszteség után ki fog bíróság elé állni, mint a nemzet megrontója? című szubjektív írást!)
2. helyezett: Borbély László
"Borbély: a nyugati adósságválság is segíti a jó magyar aukciókat".
A pozitív gondolkodás ereje hatalmas, nézzük mindennek a jó oldalát! Talán ha teljesen összeomlana az EU, akkor tudnánk csak igazán jól kötvényeket kibocsátani. Értem persze a mögöttes érvelést, hogy akik eddig spanyol meg portugál állampapírt vettek, azok átjönnek inkább magyart venni, de szerintem ez nagyon rövidtávú és gyenge hatás. Sokkal erősebb, hogyha tovább zajlik a periféria válsága, akkor bizony szinte tuti, hogy a mi finanszírozási költségünk is megugrik, hiszen egyáltalán nem állunk a helyzet magaslatán. Úgyhogy szerintem a nyugati adósságválság nekünk egyáltalán nem jó. Jobb segítséget is el tudok képzelni: normális, kiszámítható állami gazdaságpolitika, és nemzetközi tőkepiaci nyugalom például.
Szerencsére azonban:"Nemcsak a magán-nyugdíjpénztári vagyonnal csökkenhet idén az államadósság, hanem a szigorú költségvetési politika is 1-1,5 százalékponttal mérsékli a GDP-arányos államadósságot - jelezte ma reggel a Kossuth Rádió műsorában Borbély László András". Ezt a nagy szigorúságot még nem nagyon vettem észre. Annyira szigorú a költségvetési politikánk, hogy a nyugdíjpénztári pénzek nélkül a hiány jóval nagyobb lenne mint tavaly. Magyarországon jelenleg nem megszorító, hanem expanzív a költségvetési politika. Ha ilyen a megszorítás, milyen lesz a lazaság???
3. helyezett, de különdíjas: Selmeczi Gabriella
Habár tény, hogy a magánpénztári rendszer borzasztóan drágán működött az első 10 évben (és sokmilliárd profithoz juttatta érdemtelenül a vagyonkezelőket), ám pont mire értelme kezdett lenni (jelentősen csökkenő költségek, normális részvény és kockázatos eszközarány, stb.) az állam lehúzatta a rolót. Ilyen döntést nyilván lehet hozni, pláne 2/3-dal, hiszen azzal mindent lehet, de így megindokolni, az erősen populista, és komoly csúsztatás:
"Selmeczi Gabriella bejelentette, hogy a visszalépő tagok átlagosan 76.030 forint kifizetést kapnak, amiben van a tagdíj-kiegészítés is. A 3.020.778 tb rendszerbe visszalépő tagból 2.450.960 ember kap reálhozamot, 569.818 volt tag azonban nemcsak kifizetésre nem számíthat, hanem sokaknak még csökkent is a befizetésük értéke....Tehát mondhatjuk azt, hogy 569.818 fő reálhozamát eltőzsdézték - jelentette ki Selmeczi Gabriella"
Ezt jól mutatja az újságírói kérdésre adott válasz is:
"Arra az újságírói felvetésre, hogy négyszer annyian kapnak reálhozamot, mint ahányan nem, azt válaszolta: azt, akinek a befizetése eltűnik, és most nem részesül reálhozamban, nem vigasztalja, hogy a szomszédja kapott reálhozamot. A kérdést így feltenni nem helyes - jelentette ki."
Nyilván. A kérdést úgy kell feltenni, hogy azt a választ adhassuk, amit szeretnénk. Én is ezt próbálom a gyerekeimmel, de a nagyobbik már átlát a szitán. 8 éves :)
