Amint az várható volt, a tárgyalási folyamat végéhez közeledve felszaporodtak a nyilatkozatok a devizahitelek várható programja kapcsán. A kormány részéről Orbán Gábor, pénzügyi államtitkár nyilatkozata hozta be azt az elemet, mely szerint kötelező érvényű lesz a programban való részvétel, abból csak külön kérésre lehet kimaradni - idézi a Raiffeisen heti elemzése a csonka hét egyik kiemelkedő eseményét.
Az elmondottak egyúttal azt is jelentik, hogy a jelenleg futó árfolyamgátból is ebbe terelik át az adósokat. Ehhez a Fidesz-frakció részéről Kósa Lajos annyit tett hozzá, hogy a program végrehajtásával könnyebb lesz árfolyam-politikát kivitelezni, miután azzal kivezetik a lakossági árfolyamkockázatot. Mindehhez persze érdemes hozzátenni, hogy a jelen állás szerint a lakossági devizahitelekből mindössze a lakáscélúak vehetnek részt, ami azt jelenti, hogy egy legalább akkora állomány benne marad a rendszerben, és ily módon az árfolyamkockázat egy része is.
Orbán Gábor új elemet is bedobott a közbeszédbe, mely szerint az IMF-hitel visszafizetése miatt érdemes lenne a tartalékok visszatöltése végett újabb dollárkötvényt kibocsátani. (szerk.: minderről már mi is írtunk korábban: 5 éves mélypontra esett a kormány jegybanknál felhalmozott tartaléka) A későbbiekben Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központtól megerősítette ezt a szándékot.
Az időzítés érdekes a szakemberek szerint, hiszen egyrészről a devizahitel-program miatt tartózkodók manapság a magyar eszközökben a befektetők, másrészről a globális hangulat sem éppen a kedvező a feltörekvő piaci kötvényekkel szemben, ami nagyrészt az amerikai jegybank várható intézkedéseinek köszönhető. Egy kibocsátás sikerességében ugyanakkor nem kételkednek, már amennyiben kellő hozam mellett kínálja az adósságot a magyar állam. Az amerikai hozam az év eleji szintekhez képest mintegy 80-100 bázispontot emelkedett lejárattól függően, miközben a magyar kockázat megítélése nem igazán javult (némiképp még romlott is) időközben. Nagyon egyszerű számításokkal azt lehetne mondani, hogy hasonló mértékű drágulásra kell számítani a februári kibocsátáshoz képest, ami akkor dollár alapon rendre 4,25 százalék, illetve 5,45 százalékos hozamszinten futott. De természetesen ennél bonyolultabb a képlet, mindössze az irányt lehet saccolni - teszik hozzá az elemzők.
2008 óta nem vontak ki ennyi pénzt a részvényalapokból
A pesszimista kisbefektetők tábora április óta nem látott mértékben 52 százalékkal nőtt. A különböző alapok és ETF-ek pénzforgalmi alakulásából is kitűnik a biztonság keresés. A részvényalapokból 8 hét után először vontak ki pénz, mégpedig rögtön 14,3 milliárd dollártt, amire 2008 júniusa nem volt példa. A legtöbbet az S&P 500-as indexet lekövető SPY ETF-ből (10 milliárd dollár) adtak el. A kötvénypiacon is folytatódott az értékesítés, de kisebb mértékben. Leginkább a tagállami kötvényektől szabadultak meg. Érdekes módon a felszabaduló pénzt egyszerűen pénzpiaci alapba (+22 milliárd dollár) fektették. Ezen alapok voltaképpen május óta stabil pénz beáramlást könyvelhettek el.
A héten megkaptuk a júliusi Fed ülés jegyzőkönyvét, de ahogy a piaci reakcióból is ki lehetett olvasni továbbra sincs egyértelmű döntés a QE program lefaragását illetően. A legújabb ötlet, hogy a gazdasági bizonytalanságok - főleg az alacsony infláció aggasztó - miatt csak csekély mértékben vágnak szeptemberben. Az biztos, hogy jövő év közepére meg kívánják szűntetni a piac ilyen irányú támogatását. Ennek is köszönhető, hogy a hozamok példátlan mértékben ugrottak meg az elmúlt 4 hónapban. A jegybank kivonulása miatt a Moody's nagy banki leminősítéseket fontolgat, mert az állam már nem mentené ki őket egy nagyobb baj esetén, mint korábban. Egyre erősebb hangokat hallani a republikánus táborból, hogy minden megtesznek az akaratuk véghezviteléhez, ami akár komoly piaci reakciókat is eredményezhet.
mfor.hu
