Az amerikai részvénypiac hosszú évek, bizonyos nézőpontból évtizedek óta felültejesítő volt. Mehet ez még így tovább?
Számos olyan tényező, ami eddig hajtotta az amerikai részvénypiacot, jó eséllyel a jövőben is velünk marad. Ilyenek az USA-ban a makrogazdaság és a politikai berendezkedés, de érdemes a vállalatok oldaláról is megvizsgálni a kérdést.
Ha a makrogazdaság irányából nézem, sok tényező hatása adódik össze. Amit kiemelnék, hogy az USA gazdasága rendkívül K+F intenzív, aminek részben az is az oka, hogy a világ legjobb egyetemeinek nagy része amerikai, a Szilícium-völgy – ami az egyik legjelentősebb globális „innovációs hub” – sem véletlenül van az USA-ban. Számít az is, hogy az USA alkotmányos berendezkedése nem engedi, hogy egy politikai irány túl sokáig egy irányba terelje a gazdaságot, működnek a fékek és ellensúlyok. Ellentétben például Kínával, ahol ez kerékkötője lehet hosszú távon a részvénypiaci teljesítménynek is és a gazdasági növekedésnek is.
A vállalatok felől nézve pedig még mindig az USA-ban van azoknak a cégeknek a többsége, amelyek valósággal letarolják a világot, globális nyertesek. Így van ez akár az IT szegmensben, akár az egyéb tech-cégeknél, akár a hagyományos FMCG szegmensben. (A gyors forgású fogyasztási javak körében – a szerk.). Még mindig elsősorban az USA-ból kerülnek ki a globális multik, a McDonald’s, a Coca-Cola, a Starbucks, a Microsoft vagy az Nvidia, sokáig lehet sorolni. Ráadásul, ezeknek a cégeknek a többsége olyan erős mérleggel rendelkezik, hogy az ígéretesebb versenytársakat jellemzően könnyedén felvásárolják. A Facebook anno megvette az Instagramot, a Google a Waze-t, a Microsoft pedig a ChatGPT-t, de hosszú a lista. Az ezekre a cégekre jellemző alacsony hitelállomány másik nagy előnye, hogy a magasabb kamatkörnyezet nem erodálja a vállalati eredményességet, ez idén és jövőre kiemelten fontos lehet.
Ezeknek a tényezőknek az egyvelege előre tekintve is velünk marad, ezért hosszú távon továbbra is meghatározó tényező lesz az amerikai részvénypiac.
Sok válság és politikai fordulat történt mostanában, ezek sem taszíthatják le az USA-t a trónról?
Ami újdonság és ellenszél, hogy az a relatív geopolitikai nyugalom, ami megvolt az elmúlt jó pár évtizedben, most töredezni látszik. Főleg amiatt, hogy Kína felemelkedett, lett az USA-nak egy méltó kihívója, és kettőjük között most már szinte gazdasági háború zajlik. Elég, ha csak a chipszegmensre gondolunk.
A Kínával való viszony bomladozásának lehet negatív hatása az USA-ra is, de szerintem Kína húzza a rövidebbet. Az amerikai cégek ezt valószínűleg könnyebben átvészelik majd, de azért nekik sem segít.
Sok a félelem, hogy az infláció, a kamatemelési ciklus, a geopolitikai feszültségek miatt recesszió alakul ki. Lehetséges, hogy az egész világ és az összes részvénypiac tartósabban lejtőre kerüljön?
Mi nem gondoljuk, hogy hosszabb lejtő alakulna ki, az USA-ban pedig a legkevésbé. Idén valóban az körvonalazódik, hogy a jegybankoknak muszáj a gazdaságokat valamilyen kisebb recesszióba tolni ahhoz, hogy az inflációt megfékezzék, de azt gondoljuk, hogy ha ez végre megtörténne, akkor kitisztulna a piac, ami egy jó beszállási lehetőséget jelentene, akár az USA részvénypiacba is.
Ezek szerint várható egy jelentősebb visszaesés az amerikai részvénypiacon? Vagy stagnálásnál, lassú emelkedésnél is lehet jó beszállási lehetőség?
Jelentősebb visszaesésben nem gondolkodunk, kisebb korrekciók fordulhatnak inkább elő. Ennek az az oka, hogy - ahogy az első negyedéves gyorsjelentéseknél is láttuk - a cégek az USA-ban jól állták a sarat az első negyedévben. Mintegy 75 százalékuk felülteljesítette a várakozásokat, még ha év/év alapon volt is egy csekély megtorpanás. Magyarul a gazdaság és a vállalatok ellenálló-képessége egyelőre elég erősnek tűnik.
Ezzel együtt a második negyedév valószínűleg gyengébb lesz, mint az első, lehetnek nagyobb visszaesések. Ezt már részben árazza a részvénypiac, ezért gondoljuk, hogy nem lesznek olyan nagy esések a tőzsdéken, várhatóan csak kisebb korrekciók.
A harmadik negyedév év/év alapú növekedése nulla körüli lehet a várakozások szerint, és a negyedik negyedévtől, illetve 2024 első negyedévétől már újra nőhetnek a céges profitok. Nagyobb visszaesés akkor jöhet, ha a Fed a vártnál tovább emeli a kamatokat, de ennek most nem sok jelét látjuk. Ráadásul a kis és közepes bankok csődjei miatt visszaszoruló hitelezés is lassíthatja a gazdaságot, tehát részben elvégzi a munkát a Fed helyett.
Európa az idén végre felülteljesítette az Egyesült Államokat. Ez tartós fordulat, vagy inkább csak átmeneti korrekció?
Azt gondolom, hogy rövid- és középtávon még lehet Európa felülteljesítő, akár még az USA-val szemben is. Aminek elsődleges oka, hogy az árazási diszkont, például a DAX árazása az USA-hoz képest P/E alapon olyan nagymértékű, amilyenre még nem volt példa. (P/E: árfolyam/nyereség hányados – a szerk.)
Az amerikai cégek, amint említettem, sok esetben erősebbek, mint az európaiak, ezért az európai részvények mindig is diszkonttal forogtak. De ennek az átlagos mértéke hosszú távon 20 százalék volt (előretekintő P/E alapon), most meg 38 százalék. Még úgy is, hogy idén Európa már felülteljesítő volt. Az alapkezelők hosszú-hosszú évekig alulsúlyozták kontinensünket az USA-val szemben, ebben van változás idén.
A német DAX indexben alig van technológiai részvény, az S&P 500-ban pedig sok van.
Valóban, lehet tovább árnyalni a képet, az USA-ban több a tech-cég, ez az értékalapú kontra növekedési történetre mutat, ami részben magyarázza a két piac viselkedésének különbségeit.
A DAX Index legjobban teljesítő papírja a Rheinmetall, a hadiipar ezen a kontinensen jobban fejlődhet, mint az USA-ban?
Igen, Európa közelebb van a háborúhoz, itt jobban beindult a hadiipar, ráadásul alacsonyabb bázisról, de ez is már nagyrészt beárazódott, eléggé sokat erősödtek ezek a részvények. Ez a szektor még jó pár évig húzhatja a gazdaságot, de a hosszú távú részvénysztorit azért nem csak ez határozza meg.
Mi a helyzet a nagy kihívóval, Kínával? Érdemes vajon ott befektetni?
A kínai gazdaságot segítette a járvány utáni újranyitás, ezen már túl vagyunk. Ezért erre az évre az Amundi hat százalék körüli GDP-növekedést vár, jövőre pedig 4,7 százalék körülit. A kínai részvénypiac árazása a hosszú távú átlag alatt van, ha nem is nagyon sokkal. Ezek pozitív tényezők.
Ami viszont negatív, hogy a fejlett piaci befektetők egy része, különösen az amerikaiak egyre kevesebb kínai részvényt tartanak vagy tarthatnak. Sokak számára ESG szempontból egyre inkább aggályos kínai részvényeket venni, amire a kínai-orosz közeledés még rá is tett egy lapáttal. Mivel az ESG szempontok egyre jobban dominálnak a fejlett világ befektetői között, ez ma már egy komoly korlát a kínai piac számára.
Lengyelország és Magyarország viszont olcsónak tűnik.
Mindkét piac az, sőt egész Kelet-Közép-Európa a világ legolcsóbb piacai közé tartozik. Még a fejlett európai vállalatokhoz képest is van egy masszív diszkont a régiós vállalatoknál. Pedig a profitabilitásuk jelentősen nőtt az utóbbi időben.
Az okok között vannak átmeneti és tartós hatások is. Átmeneti például a Brent és az Urál olaj közötti árkülönbség (spread), vagy az is, hogy részben a háború miatt magas az inflációs környezet a régióban, ezért magas a kamatkörnyezet is. Így a bankok a felesleges likviditást nagyon magas kamaton tudják fialtatni, miközben még mindig nagyon alacsony kamatot fizetnek a betétekre, így a profitabilitásuk jelentősen megugrott. A számtalan különadó ellenére is sokat nőttek a régióban a profitszintek. Az Amundi elemzői szerint Európa a mély recessziót várhatóan elkerüli, ez a kelet-közép-európai régió szempontjából különösen kedvező fejlemény. A kínai újranyitás és GDP-növekedés is számít.
Tehát nagyon nagy a diszkont a régióban, pedig sok tényező kedvező irányba változott az idén. A fentiek mellett a gázár csökkenése is mindenképp kedvező, Magyarországnak különösen, de a lengyeleknek sem árt. A szabályozói kockázatok azonban jelentősek mindkét országban, csak más-más természetűek. Itthon inkább az extraprofit-adókban érhető ez tetten. Lengyelországban az állam térnyerése, befolyásnövelése, a nagy konglomerátumok létrehozása és a “repolonizáció” az aggasztó folyamatok.
Az Amundi USA Devizarészvény Alap első díjat nyert a Privátbankár.hu Alapkezelő Klasszis versenyen. Mekkora volt a hozama?
A 2022-es évet enyhe mínuszban zártuk, de az utóbbi három évet tekintve évesítve nagyon szép eredményt értünk el, mindkét időtávon jelentősen a referenciaindex fölött teljesítettünk. Számszerűsítve nem szabad teljesítményekről beszélnünk a befektetővédelmi szabályok miatt, de a weboldalunkon minden részletet megtalálnak az olvasók.
Az amerikai részvénypiac is jól teljesített az utóbbi években, a dollár is erősödött, ráadásul a forint is gyengült. Mibe fektet az alap pontosan?
Alapok alapja, egyben dinamikusan menedzselt aktív alap. A mögöttes alapokat is aktívan menedzselik az amerikai kollégák, mi pedig szintén dinamikusan mozgatjuk, változtatjuk a mögöttes alapokból álló portfóliót, időről-időre jelentős saját befektetési ötletekkel is színesítjük.
Tavaly például ilyen volt az energiaszektor, az amerikai olaj- és gázkitermelő cégek felülsúlyozása, ami a tavalyi nagyon komoly felülteljesítés egy jelentős részét okozta az S&P 500-hoz képest. Az volt a meglátásunk, hogy a Covid után újra megnő a kereslet az olajra, miközben az ESG térnyerése miatt az olajcégek egyre kevésbé fektetnek új olajmezőkbe. Ezért szűkös lesz a kínálat, ami magasra viszi az olajrészvényeket. Erre jött még a háború, ami további támaszt jelentett ennek a pozíciónak a magas olajárak miatt.
Tavaly februárban letekertük a növekedési – jórészt tech-cégek – súlyát is, ez is működött, mert utána ezek a vállalatok alaposan alulteljesítettek a kamatemelési ciklus miatt.
Ágazatok között hogyan lehet játszani? Minden ágazatra van egy tőzsdén kereskedett alap?
Amivel sokat játszottunk, azok az úgynevezett faktorok, az értékalapú (value) és a növekedési (growth) szektorok közötti dinamika. Az Amundinak vannak erre specializálódott alapjai. Egyéb sztorikra, például iparágakra pedig vannak jó ETF-ek, mint ahogy az olajiparra is.
Divatos most a mesterséges intelligencia.
Kerestünk jó mesterséges intelligencia ETF-et, de arra jutottunk, hogy erre egyelőre nincs igazán jó termék. Nehezen mondható meg, hogy a mögöttes cégek közül melyek valóban minőségiek, és melyek kevésbé. Keverednek a szektorok, cégeken belül az üzletágak. De egyedi részvénykiválasztásra is van lehetőségünk a tőke tíz százalékáig, az elmúlt időszakban időnként voltak jó beszállók a Microsoftban vagy az NVIDIA-ban. Mindkettő ígéretes a mesterséges intelligencia szempontjából.
ESG-szempontból hogyan sorolható be az alap?
Az Alap most már az SFDR 8. cikk szerinti termék, ami azt jelenti, hogy az észak-amerikai régiót megcélzó és környezeti illetve társadalmi jellemzők előmozdítását megvalósító befektetési alapokba fektetünk elsősorban, amelyek SFDR 8. vagy 9. cikk szerinti minősítéssel rendelkeznek. A fenntarthatósági szempontok érvényesítése érdekében azt a célt tűztük ki, hogy az Alap portfóliójának ESG minősítése a referenciaindex ESG minősítésénél magasabb legyen.
Érdemes most devizában takarékoskodni?
Idén eddig ellenszelet jelentett az alapnak, hogy a forint jelentősen erősödött a dollárral szemben. Viszont most előnyösebb lehet devizás termékeket vásárolni, mint például fél évvel, háromnegyed évvel ezelőtt, amikor 400-432 volt az euró és a dollár. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem erősödhet tovább a forint, főleg, ha hirtelen megállapodnának a 13 milliárd eurós európai uniós támogatásról.
A további forinterősödés is tovább növelhetné a devizák vonzerejét hosszabb távon. Sokan csak folyószámlán tartják a dollárt vagy az eurót, ami nem jó dolog. Érdemes lehet – többek között – amerikai részvényekbe is fektetni, hiszen az inflációs környezet miatt meglátásom szerint muszáj a megtakarítási portfóliókban reáleszközöket is tartani, így például részvényeket.
Ami eddig ellenszél volt az idén, az előbb-utóbb egyre kevésbé lesz az, sőt lehet hátszél is, ha ismét elkezd gyengülni a forint.
A Menedzsment Fórum Kft. (mfor.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. Az mfor.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek az mfor.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az mfor.hu felelősséget nem vállal. A Menedzsment Fórum Kft, mint az mfor.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Menedzsment Fórum Kft. (mfor.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
