E témákat járta körül Csabai Károly, az Mfor, Privátbankár lapcsoport felelős szerkesztője a Trend Fm Reggeli Monitor című műsorában.
Szeptember 1-je hagyományosan azért ikonikus időpont, mert ilyenkor kezdődik a következő iskolai tanév. Amely még soha nem hordozott magában annyi bizonytalanságot, mint most, a koronavírus-járvány idején. Hogy a már vitathatatlanul – Müller Cecília országos tiszti főorvos hivatalos bejelentése szerint is – elindult második hullám lehetőleg minél kevesebb megbetegedést hozzon, a kormány szeptember 1-jétől korlátozta a külföldiek belépését Magyarországra. Hogy ez elégséges-e az elmúlt napokban még az eddigi, április csúcsot is meghaladó fertőzések csillapításához, s ezáltal ahhoz, hogy a tanév rendben elkezdődjön, s ne legyen szükség akár már néhány héten vagy napon belül különleges intézkedésekre, a jövő zenéje.
Mint ahogy az is, vajon a második hullám hogyan érinti majd a gazdaságot. Az idegenforgalom magához térésére akkor sem lehetett volna számítani, ha nem kerültek volna növekvő pályára a fertőzések, hiszen vége a nyárnak, amikor a Covid-19 miatt látványosan esett a külföldi vendégéjszakák száma. Az őszi hónapok ugyanis „békeidőben” is gyengébbek szoktak lenni. Kérdés azonban, a foglalkoztatást hogyan érinti, hogy szakemberek szerint a második hullám kevesebb áldozattal járhat, viszont több lehet a megbetegedés, ami most elsősorban a fiatalabb generáció tagjait érintheti, akik a kór miatt nem feltétlenül kényszerülnek otthon maradni, ha viszont bejárnak a munkahelyükre, növelik a továbbfertőzés veszélyét.
Szeptember 1-je ugyanakkor egy, a koronavírus-járványtól független esemény miatt is fontos időpont. Keddtől válik lehetővé ugyanis, hogy a vállalatok az alkalmazottaik bérét is betegyék a március 2-ától működő azonnali fizetési rendszerbe (afr). Ez azt jelenti, hogy immár a fizetések is legfeljebb 5 másodpercen belül elérhetnek a dolgozókhoz. Mármint azokhoz, akik cége olyan banknál vezeti a számláját, aki él az afr nyújtotta lehetőségekkel. A vállalati bérek azonnali átutalása ugyanis nem kötelező – mint arra korábbi cikkünkben rámutattunk –, emiatt több nagybank is 2021-ben tervezi a csatlakozást. Kérdés, vajon ez esetben is eljut-e a bér az érintettekhez.
A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg: