3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Akit egyszer a kígyó megmart, az a gyíktól is fél. Úgy tűnik, 2008-9 emléke annyira benne él mindenkiben, hogy talán még sohasem volt ennyire rákészülve a világ egy következő válságra. Mindenki tartalékol, óvatoskodik, bekészletez, felkészül.

A válságok azonban pont akkor tudnak erősek, mélyek lenni, amikor nem vagyunk felkészülve rájuk, amikor meglepetésszerűen csapnak le, amikor nincsenek tartalékok (és soha nem abból az irányból jönnek, ahonnan várjuk). Most nem ez a helyzet. Egyáltalán nem. A döntéshozók megtanulták, hogy a bankrendszert fel kell tőkésíteni, hitelezését meg kell zabolázni. A nagy folyó fizetési mérleg és költségvetési egyensúlytalanságok veszélyeit szintén mindenki felfogta, így a legtöbb helyen ez sem fenyeget. Mi a fenétől lenne akkor válság?

Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek nagy változása az, hogy egyrészt mindenki megértette, hogy infláció sosem lesz, attól nem kell félni, és az, hogy a jegybankok bármennyi pénzt nyomtathatnak, bármit tehetnek káros következmények nélkül (ahogy az MNB alelnöke mondta: "Vagy így vagy úgy, de a jegybank mindig eléri a célját.").

Ezek az elmúlt 10 év tanulságai a gazdaságpolitikusok számára, és a következő válságot ezek az újonnan kialakult hitek okozhatják, nem pedig a régi bűnök, amelyek károsságát már mindenki megértette. Nem a bankrendszertől, nem a hitelektől kell félni, hanem a zéró kamatok és pénznyomtatás (bónusz: modern monetary theory) kiváltotta eszközárbuborékoktól, és azok társadalmi hatásaitól:  Hogyan zilálják szét a jegybankok a társadalmat?, The next big thing: Világforradalom.)

A jelenlegi globális lassulást elsősorban Kína okozza, és mivel kívülről elég black-box az ország makrogazdasága (nekem legalábbis), plusz az adatok megbízhatósága is erősen kérdéses, ezért nem tudjuk, hogy onnan mekkora lassítás érkezik. Lehetnek még komoly hullámai, de az is lehet, hogy csak enyhén fékezi a világgazdaságot. Valószínűleg ezért a következő 12 hónapban marad a fejlett országokban a bizonytalanság, a félelem, a felkészülés a következő válságra. A jegybankok nagyon óvatosak lesznek, és a kormányzatokkal együtt adott esetben stimulust fognak alkalmazni. Emiatt a lassulás nagy valószínűséggel nem lesz mély. Lesznek (már vannak is) országok, akik recesszióba csúsznak, de sokan megússzák némi lassulással (Magyarország is).

A történet lényeg pont az, hogy mivel a gazdaságpolitikusok nagyon óvatosak, ezért valószínűleg nem lesz komoly probléma a reálgazdaságban. Sőt, elnézőek lesznek, még akkor is amikor már nem csak a reálbérnövekedésnek lesznek jelei, hanem az infláció megugrása is elég egyértelmű (lásd magyar jegybank). Ez a hozzáállás teremtheti meg (de nem rövid távon!) a valódi problémákat: amikor annyira félünk a válságtól, hogy végül inkább túlfűtjük a gazdaságot. Amennyiben Kínából nem jön komoly sokk, akkor jó esély van arra, hogy 2020-21-ben visszagyorsulnak a fejlett országok, a béremelkedés és a fogyasztás is folyamatosan gyorsul, de óvatosságból a jegybankok nem fognak erre nagyon reagálni. Jöhet a globális "high pressure economy". Mivel mi (és régiónk) ciklikusan valószínűleg a világ előtt járunk (jóval hamarabb indult be az erős bérnövekedés, és ellentétben velük, már látszik az infláció is), ezért a globális tanulságokat könnyen le lehet majd vonni a hazai tapasztalatok alapján. A fejlett országokban valószínűleg pont az fog történni (gazdaságilag/gazdaságpolitikailag) 1-2 év késéssel, mint ami Magyarországon történik.



Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
*/

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!