Az olajár hétfőn csökkent, az európai kereskedési idő kezdete előtt két órával a Brent nyersolaj ára 1,54 százalékkal állt alacsonyabban a nemzetközi kereskedelemben (hordónként 63,44 dolláron), a WTI ára pedig 1,74 százalékkal 59,91 dollárra csökkent. A Brent ára a múlt hét hétfői kezdéshez képest 1,5 százalékos, a WTI ára pedig 2,5 százalékos csökkenést mutatott. Igaz, hétfőn délelőtt az esés egy részét ledolgozta az olaj, amiben talán közrejátszhatott az a hír, hogy robbanás történt Indonézia egyik legnagyobb olajfinomítójában, ám így is mínuszban állt az árfolyam a múlt pénteki szinthez képest.
Már a hétvégén is érkeztek pozitív hírek a Szuezi-csatornában keresztbe fordult konténerszállító hajóról, az akkori információk arról szóltak, hogy ugyan sikerült megmozdítani az Ever Givent, ám a vízi utat akkor még nem tudták szabaddá tenni. Hétfőn hajnalban viszont rendeződött a helyzet: egyenesbe állt a csatornát egy hétig elzáró teherhajó - közölték a Reuters hírügynökséggel meg nem nevezett tisztségviselők. A hírügynökséggel ezt bizonyító felvételeket is megosztottak.
Jó hír az is, hogy sikerült beindítani az Ever Given konténerszállító motorját, így az el tudja hagyni a csatorna területét. A panamai zászló alatt közlekedő, japán tulajdonú konténerhajó erős szél hatására állt keresztbe egy héttel ezelőtt a csatorna egy szűk szakaszán, és beékelődött. Ez pedig azért volt különösen problémás, mert ez a vízi útvonal a Kelet-Nyugat közötti egyik legfontosabb hajózási útvonal.
Érdemes megemlíteni, hogy a tengeri szállítmányok 12 százaléka halad keresztül ezen a vidéken, a kitermelés fizikai közelsége miatt az olajszállítmányoknak pedig még ennél is nagyobb része halad át a Szuezi-csatornán. Pénzben kifejezve az ezen keresztül lebonyolított szállítmányok értéke naponta 9,6 milliárd dollár.
A meginduló forgalom rövid távon visszaveti az árfolyamot
A közel egyhetes blokád pedig komoly fennakadást okozott, a hírügynökségi beszámolók szerint szombaton reggel csatorna két végén már összesen 369 hajó, köztük 25 olajtanker várt arra, hogy átkelhessen. Mindez értelemszerűen az olaj árfolyamára is hatással volt. A piacon ugyanis már az elmúlt hónapokban meghaladta a napi kereslet a kínálatot, márciusban így napi szinten 2,2 millió hordónyival csökkentek a tárolókban lévő tartalékok.
Ugyanakkor az egyértelmű, hogy a szállítási problémák miatt a múlt héten megugró árfolyam hétfőn az új információk hatására csökkent. Korábban ugyanis bizonytalan volt, hogy mikor sikerül kiszabadítani az óriási konténerszállítót, még az is felmerült, hogy előbb meg kell szabadítani az Ever Givent a szállítmányától, ez pedig akár hetekig tartó leállást is okozhatott volna a csatornán. Ebben az esetben pedig a tankerhajóknak meg kellett volna kerülni az afrikai kontinenst, ami nem csak 8-10 napos plusz időt, hanem jelentős többletköltséget is okozott volna a szállítások során. A piacok ezeket árazták be, illetve hétfőn immár ki az olaj tőzsdei kereskedésében.
Rég volt ilyen fegyelmezett az OPEC
Érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt időszak áremelkedéséhez a mostani szállítási problémák mellett más trendszerűen ható tényezők is hozzájárultak. A koronavírus-járvány ugyan világszerte tovább tombolt, ám a tömeges oltások kapcsán a befektetők mégis optimistán látták a jövőt és azt várták, hogy az immunizációval sikerül a gazdaságokat visszaterelni a korábbi kerékvágásba, ami értelemszerűen a kereslet növekedésével járna.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az OPEC az utóbbi időszakban – mondhatni – meglepően hatékonyan működött. A tagokban vélhetőleg nyomot hagyott, amikor tavaly márciusban az akkori ülésen nem sikerült megegyezni, és ennek hiányában mind Oroszország, mind Szaúd-Arábia korlátozás nélküli termelésbe kezdett. Mindez a járvány miatt összezuhanó kereslettel karöltve évtizedes mélypontra lökte az olaj árfolyamát. Óriási készletek halmozódtak fel a tárolókban, és ezek miatt olyan irracionálisnak tűnő eset is volt, hogy az úgynevezett határidős kereskedésben (amikor egy későbbi szállítási időpontra kötnek a felek üzletet, de annak fizikai leszállításával nem élnek, hanem egy ellentétes irányú ügylettel "nullázzák" a pozíciójukat) még arra is volt példa, hogy mínuszba ment az árfolyam, vagyis az eladók fizettek azért, hogy megszabaduljanak a pozíciójuktól.
A tavalyi év dereka óta viszont a nagy kőolaj-exportáló országok ismét kvóták mentén termelnek, és ami legalább ilyen fontos, hogy az úgynevezett megfelelési ráta (amely a kvóták betartását mutatja) közel 100 százalékos. Ilyenre pedig az OPEC ötvenéves történetében csak egészen rövid időszakokban volt példa, olyan hosszú ideig viszont, mint most, még nem. Igaz, most is vannak renitens államok, mint Irak vagy éppen Nigéria, ám a szaúdiak ezt ellensúlyozandó rendre a megengedettnél kevesebb olajat bányásztak.
Visszaesett az amerikai termelés is
Az is közrejátszott az elmúlt hónapok eseményeiben, hogy a korábbi nyomott árfolyamok miatt a relatív drágábbnak számító palaolaj-termelés akadozott, számos vállalat állt le. Az amerikai palaolaj szektor vállalatainak ugyanis nagyságrendileg 50 dolláros hordónkénti árra van szüksége (WTI olaj esetén), ám erre tavaly márciusa és az idei januárja között nem volt példa.
Emiatt 2020-ban év közben jelentősen visszaesett a termelés, míg 2019 decemberében még 13 millió hordót termeltek naponta, addig tavaly 11,3 millió hordó/nap átlagos termelési szintet értek el. Ráadásul az előrejelzések szerint az idei évben is stagnálád várható, a prognózisok szerint 2021-ben 11,1 millió hordó/nap szintet érhet el a kitermelés.
A szakértők szerint az amerikai palaolaj-cégeket nyomasztó óriási adósságteher ellenére nem várható a szektor összeomlása, és tovább növekvő árak esetén elvileg a kitermelés is bővülhet. A mérleg másik serpenyőjében viszont Joe Biden és kormányzatának zöld politikát célzó lépései állhatnak, vélték közelmúltbeli elemzésükben az Erste szakértői. Reális ugyanis, hogy olyan intézkedéséket hozhatnak, amelyek meggátolják vagy jelentősen fékezik az USA nyersolaj termelésének felfutását. Az olajfúrás tiltása szövetségi területeken, a fáklyázás (társult gáz elégetése a kőolaj termelés helyén) és a metán szabadon eregetésének teljes tilalma vagy egyszerűen a termelés megadóztatása mind olyan extra terhet jelent, ami jelentősen csökkentheti az USA nyersolaj-termelését.
Mindez hozzájárult az OPEC szerepének megerősödéséhez az elmúlt időszakban. A nagy kérdés az, hogy ebben a szituációban az érintettek milyen politikát folytatnak majd. Itt két kimenet is elképzelhető, hiszen megmaradhat az elmúlt 9-10 hónap fegyelmezett kvótakövetése, ami nagy valószínűséggel legalább a mostani szinten tartaná az olaj árfolyamát. Ugyanakkor a múltban a magasabb árak esetén a kitermelők rendre vérszemet kaptak, és növelni akarták a bevételeiket. A tavalyi gazdasági sokk után könnyen lehet, hogy több tagállam is ezt forszírozza majd, akkor viszont akár további árfolyamesés is jöhet.
Ezzel kapcsolatban a héten már egyfajta iránymutatást fogunk kapni, hiszen ülésezni fog a kibővített grémium (OPEC+). A napokban tartandó virtuális tanácskozáson a termelési korlátozások sorsáról is döntenek. Az esetleges lazítások májustól kezdődhetnek. Ez ugyanakkor egybeeshet a nyár közeledtével várt globális kereslet-növekedéssel. Más kérdés, hogy jelen pillanatban erre sem vehetünk mérget, hiszen nem tudjuk, hogy nem szól-e ismét közbe a járvány.
