Valamelyik „aranyérem” közelebb áll a szívükhöz?
Oraveczné Németh Ildikó: Az Év ESG-alapkezelője díjra nagyon vágytunk, mivel mi, a K&H alapok kezelőjénél sokat teszünk azért, hogy az ügyfeleinket a fenntarthatóság irányába tereljük. Ennek az anyavállalatunknál hagyományai vannak, hiszen az idén már húsz éve annak, hogy a bank elindult ezen az úton, anélkül, hogy akkor lettek volna ezzel kapcsolatban bármilyen kormányzati elvárások. A K&H öko alap különösen fontos a számunkra, mert azzal több mint 15 éve indultunk el Magyarországon, amikor ilyen még nem volt a piacon.
Ilyenkor jön általában a szokásos kérdés, hogy „a tavalyi év nehezebb vagy könnyebb volt-e az előzőnél”? Dehát most aligha lehet vitás, hogy a háború kitörésével, az infláció 20 százalék fölé kerülésével a 2022-es esztendő okozott nagyobb problémát – egy befektetési alapkezelőnek is.
ONI: Maradjunk a fenntarthatóságnál még egy pillanatra, hisz ott is volt változás: a felelős alapjainkat az új szabályozásból fakadó szigorúbb követelményeknek kellett megfeleltetni. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a K&H öko alap megszerezte a felelős szempontok alapján adható legszigorúbb minősítést, amilyennel tudomásom szerint a hazai illetőségű befektetési alapok közül csak a mi alapunk rendelkezik. Ez egyébként annak is az elismerése, hogy a fenntarthatóság és a jó teljesítmény nem zárja ki egymást. Pont a Klasszis-díjaink igazolják vissza, hogy a fenntarthatóság és a jó hozam tud kéz a kézben járni.
A K&H alapok kezelője a 3. legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező befektetési alapkezelő hazánkban, mely nyíltvégű – pénzpiaci, kötvény, részvény, vegyes alapok –, valamint zártvégű alapokat kezel. Ezek összvolumene 2023 áprilisának végén 1040 milliárd forintot tett ki, a befektetési alapokban kezelt vagyon 22 százalékkal nőtt a tavalyi év hasonló időszakához képest. A teljes kezelt portfólió mintegy 34 hazai és 20 nemzetközi alapot foglal magában, ebből 14 felelős, ESG-szempontokat is figyelembe vevő megoldás.
Büszkék vagyunk arra, hogy a felelős befektetési alapok aránya a portfolióban már meghaladja a 10 százalékot. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a befektetők részére megfelelő kínálatot biztosítsunk felelős befektetésekből is: minden vegyes alapunknak van felelős megfelelője és izgalmas részvénypiaci megatrendeket (például egészségügy, digitalizáció) is már felelős befektetés formában vezetünk be.
Bánhalmi Gábor: A tavalyi év azért nehéz volt, mivel nagyon ritka, hogy a részvény- és a kötvénypiac egyszerre essen ilyen mértékben. Mi a vegyes alapokban hiszünk, a hosszú távú befektetésekben, mivel úgy ítéljük meg, igazából ezzel tudunk értéket adni az ügyfeleknek. A vegyes portfolióban ugyanis vannak részvények és kötvények, amelyek általában szépen kiegyensúlyozzák egymást és nagyon jó teljesítményt tudnak nyújtani. De az kihívás, amikor mind a két eszközosztály ilyen mértékben és egyszerre esik, mert az ügyfél csak azt látja, hogy van egy nagyon gyenge visszatekintő hozam. Hogy ez mennyire ritka, az is mutatja, hogy utoljára 2008-ban fordult elő, hogy egyszerre ennyit estek a részvények meg a kötvények.
Akkor nagyobb volt a zuhanás, mint most?
BG: Valamennyivel igen, de csak azért, mert tavaly az utolsó negyedév már jó volt. Az ügyfeleinknek mindig azt javasoljuk, hogy a napi zajtól lépjenek kicsit hátrébb, ne érzelmi alapon döntsenek, hanem a hosszú gazdasági ciklusokra figyeljenek oda. Most épp azt tapasztaljuk, hogy túl lehetünk a fordulóponton, amikor a gazdasági növekedés késői szakaszából a recesszió felé közeledünk. A piac tavaly a részvényeknél már a recessziót árazta, a kötvényeknél meg az emelkedő inflációt. Most viszont a magas kamatok miatt a pénzpiaci eszközök vonzóak, ezt az ügyfelek is érzik, emiatt sok pénz áramlik a rövid kötvényalapokba, értelemszerűen az általunk kezeltekbe is. Ennek ellenére mi azt javasoljuk nekik, hogy a hosszabb kötvények irányába tegyék meg az első lépést. A vegyes alapokban is ezt a stratégiát követjük, mivel, ha elkezdenek lefelé menni az inflációs várakozások, akkor a hosszú kötvényhozamok is stabilizálódnak, vagy elindulhatnak lefelé. Arra számítunk, hogy hároméves időtávon a hosszabb kötvények hozama akár jelentősen meghaladhatja a rövid kötvényekét.
De mennyire lehet ez sikeres, mehet át az üzenet az ügyfeleknek?
ONI: A legtöbb ügyfél nagyon nehezen vonatkoztat el a napi hírektől, és nehezen tud igazán tudatos döntéseket hozni. Ezért az ügyfeleink felé az a fő üzenetünk, hogy ne azt nézzék, milyen volt a múltban a hozam, hanem tényleg a kilátások alapján próbáljanak dönteni. A hozampotenciál kétségtelenül sokkal magasabb a hosszabb kötvénykitettséggel rendelkező portfólióknál, csakhogy nem tudjuk megmondani, hogy ez a két vonal mikor fogja keresztezni egymást. Ezért már most el kell indulni a hosszú kötvények irányába.
És mennyire adatvezéreltek a befektetők, mennyire reagálnak például a friss inflációs mutatókra?
ONI: Szerintem a magyar átlagügyfél egy dolgot szeretne: legyen biztonságban a pénze és azt lássa, hogy az picit többet ér, mint az előző nap.
Érdekes, hogy még mindig mennyien tartják bankbetétben a pénzüket, azon belül is milyen magas a lekötött betétek aránya, annak ellenére, hogy még azoknál is csak elvétve lehet találkozni kétszámjegyű kamatokkal. Kimozdíthatóak ezek a pénzek?
ONI: Ez is nagyon ügyfélfüggő. Az egész magyar pénzügyi kultúráról elmondható, hogy az ügyfelek jó része még nem tudatos a pénzügyeiben. Amíg ugyanazt a számot látják a bankszámlájukon, addig nem aggódnak. S annak, hogy a pénzük reálértéke mennyit csökkent, nem biztos, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítanak. Nyilván van egy réteg, amely folyamatosan követi ezt és tisztában van ezzel, de alapvetően még mindig nagyon kényelmesek vagyunk a pénzügyeinkben.
S mennyire versenytársa az Önök alapjainak a közvetlen állampapírbefektetés?
BG: Természetesen nagy konkurensünk az állampapírpiac, de kizárólag állampapírral nem lehet reálhozamot elérni, legjobb esetben is csak infláció körüli hozamot, vagyis azt, hogy megőrizzük a pénzünk reálértékét. Most tehát rövid távon nem tudunk reálhozamot elérni, de 5-6-10 éves időtávon, megfelelő részvényaránnyal megint eljöhet az az idő, amikor a befektetett pénz ki tudja termelni az infláció feletti reálhozamot.
Ha már részvények. A kilátások a recesszió miatt tényleg nem túl rózsásak, de mégis, vannak olyan szektorok, amelyek jó választások lehetnek egy vegyes alapban?
ONI: Alapvetően a hazai piacon nagyon alacsony a kitettségünk, mi a belga anyavállalatunk stratégiájával összhangban inkább a globális piacon fektetünk be.
BG: A vegyes alapjainkban kevés részvényt tartunk, eleve azért, mert bizonytalannak látjuk a részvénypiacokat. A kockázat-hozam arány alapján a kötvénypiacokat sokkal ígéretesebbeknek tartjuk középtávon, főleg a rövid pénzpiaci eszközöket. A részvénypiaccal kapcsolatban azt várjuk, hogy a nagy kamatemelések hatásai az amerikai gazdaságban is most fognak igazán megjelenni. Úgy rendeztük át az elmúlt hónapokban a részvényportfoliót, hogy az olyan szektorokból tartunk többet, amelyek kevésbé érzékenyek a gazdasági lassulásra. Ilyenek az egészségügyi szolgáltatásokkal foglalkozó, vagy élelmiszereket gyártó cégek. De például kedveljük a szoftverszektort is, mert a technológiai szektoron belül ez egy defenzívebb alszegmens. Ezzel szemben az olyan cégek papírjaiból, amelyek nagyon szenvednek a magas kamatkörnyezet miatt lassuló gazdasági környezetben – ingatlanszektor, autóipar és ipar –, már jó néhány hónapja kevesebbet tartunk. Tulajdonképpen defenzívebbre van hangolva a részvényportfolió.
Az ESG-re áttérve, mennyit változott az ezzel kapcsolatos befektetői attitűd egy év alatt?
ONI: Az ügyfelek e téren tudatosabbak, ugyanakkor ez tavaly kevésbé volt fellelhető, éppen amiatt, mert az állampapírok jelen pillanatban nem tekinthető ESG-termékeknek, mégis, a magas hozamaik miatt ezeket keresték az ügyfelek. Az idei év egyik feladata, hogy visszahozzuk a gondolkodásba az ESG-megközelítést. Mi minden egyes alkalommal beszélünk erről, és az tükröződik vissza az ügyfelek arcán és szemén, hogy értik az üzenetet, a döntéseikben ezt figyelembe is veszik. Ha hasonló ára van egy másik befektetési terméknek és egy ESG-snek, akkor nagyon sokan ez utóbbit választják. Kérdés, ha már van valamilyen eltérés közöttük, akkor hogyan döntenek. Mi is küzdünk azzal, hogy rövid kötvényalapból nincs ESG-variációnk.
BG: Szerintem egyre jobban megértik az ügyfelek, hogy ugyanazt a befektetést meg tudják venni, akár hagyományos, akár ESG-formában is. Régebben sokan azt gondolták, hogy az ESG egy zöld, nonprofit megközelítés. Valójában mind a kettő mögött megvan a szigorú pénzügyi szűrés, ugyanazok a jó cégek szerepelnek a portfoliókban, csak az ESG-sben még ráteszünk egy plusz minőségi szűrőt. Ez alapján mondhatjuk azt, hogy ez egy biztonságosabb, stabilabb portfolió.
