6p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az újonnan felálló kormány egyik legfontosabb feladata az volt, hogy rendezze a képviselők fizetését.

A kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP minden probléma nélkül megszavazta a héten a képviselők fizetésemelését, ami szerint a bruttó havi átlagfizetés háromszorosát keresik majd a parlamenti képviselők, így a bruttó 748 ezer forintos tiszteletdíj 948 ezerre emelkedik. Ez pedig havi 200 ezres növekedést jelent, miközben április végén még tagadta a Fidesz, hogy ilyenre készülne.

A 200 ezer forintos növekedés persze csak az átlag, mint az RTL Híradójában utánajártak, Kövér László házelnök eddigi 1,7 milliós fizetése helyett 2,4 milliót kereshet majd, ami 674 ezer forintos emelést jelent. A bizottsági elnökök 517, a frakcióvezetők 485, a bizottsági tagok pedig 321 ezerrel dolgoznak több fizetésért augusztustól.

Fotó: MTI
Fotó: MTI

A Fidesz-frakció témával kapcsolatos közleményében azzal indokolta az emelés szükségét, hogy

"az Országgyűlés tisztségviselőinek tiszteletdíja az általuk vállalt munkával arányosan alakul, és ez megfelel a korábbi és nemzetközi gyakorlatnak".

Erre alapozva úgy gondoltunk, utánanézünk nem a vállalt, hanem a megtett munkának, ami legszembetűnőbb módon - bár természetesen nem kizárólagosan - a benyújtott önálló indítványok és felszólalások számában mérhető le. Mivel az új ciklusból mindössze néhány hónap telt el, a 2014-2018-as tevékenységek adatait is összegeztük.

Az új parlament felállása óta összesen 44 parlamenti képviselő maradt csendben és egyetlen alkalommal sem szólaltak fel, közülük 37-en semmiféle aktivitást nem mutattak a számok alapján, hiszen a felszólalások mellett önálló indítvány benyújtását sem érezték szükségesnek.

A 37 eddig tétlen képviselő mindegyike a kormánypártok soraiban foglal helyet, és bár egyetlen felszólalást sem jegyez a független Hadházy Ákos és a jobbikos Sneider Tamás, előbbi 4, utóbbi pedig 3 önálló indítványt már benyújtott az új ciklus első hónapjaiban.

A 44 csendben lévő képviselő közül 4 esetében ráadásul nem is várhatunk túl sok aktivitást (a képviselők fizetésemelésének megszavazásán túl), hiszen az elmúlt években is csendben maradt a fideszes Bíró Márk, Farkas Flórián, Kubatov Gábor és Simonka György is.

Ráadásul a felszólalások mellett indítványokkal sem halmozták el az Országgyűlést, mindössze 4-5 ilyen dokumentumot jegyeznek esetükben a 2014-2018 közötti ciklusban.

A lista másik végén, a legaktívabb képviselők közül is magasan kiemelkedik a fideszes Dömötör Csaba, aki már 244 alkalommal szólalt fel; ez sokszorosa az előző ciklus 19 felszólalásának. Mögötte 63 felszólalással a KDNP-s Rétvári Bence áll, őt pedig a jobbikos Z.Kárpát Dániel követi 50 megszólalással.

  • A Párbeszéd legaktívabb képviselője 27 felszólalással (és 18 indítvánnyal) Tordai Bence,
  • a DK-é Arató Gergely, aki az elmúlt pár hónapban 26 alkalommal szólalt fel és Tordaihoz hasonlóan 18 indítványt jegyez. 
  • Az MSZP-sek közül Harangozó Tamás vetette bele magát leginkább a parlamenti munkába, 21 felszólalásával és 25 indítványával.
  • Az LMP-ből 20 felszólalással és 7 önálló indítvánnyal Schmuck Erzsébet áll az élen.

Orbán Viktor az új ciklusban 1 önálló indítvány és 12 felszólalást jegyez.

Ami az önálló indítványok benyújtását illeti, két MSZP-s képviselő volt a legaktívabb. Tóth Bertalan 175, Mesterházy Attila pedig 135 indítványt terjesztett be.

Az új ciklus első pár hónapjában a legnagyobb létszámú Fidesz-frakcióhoz köthető a legtöbb felszólalás és önálló indítvány, ha viszont a képviselőkre eső átlagos felszólalásokat vizsgáljuk, rögtön más képet kapunk. A felszólalások tekintetében az LMP és a Párbeszéd vetette bele magát legjobban a parlamenti munkába, hiszen esetükben 12-12 felszólalás jut minden egyes képviselőjükre. A Jobbiknál 9, a KDNP-nél és az MSZP-nél 8-8 a felszólalások átlaga. Az MSZP azonban kiemelkedően aktív az önálló indítványok benyújtásában, hiszen a 15 fős frakcióra átlagosan 42 benyújtott dokumentum jut, mögötte 14-es átlaggal a Párbeszéd áll. 

A 2014-2018-as parlamenti ciklus számai alapján némileg más kép rajzolódik ki ebből a szempontból: a felszólalások tekintetében bár szintén az LMP volt a legaktívabb (átlag 318), mögé 213-as átlaggal a Jobbik került. Az önálló indítványok szempontjából szintén az LMP emelkedett ki 647 dokumentummal, amit 533-mal az MSZP követett. A Fidesz-frakciónál átlagosan 14 indítványt és 75 felszólalást kaptunk eredményként a teljes 4 évre vonatkozóan. Ez egyszerűbben megfogalmazva azt jelenti,

egy fideszes képviselő a parlamenti munkája során 3 havonta állt elő egy önálló indítvánnyal és 19 naponta szólalt fel.

A KDNP kicsit nagyobb aktivitást mutat, a képviselők 2,2 havonta nyújtottak be egy-egy új indítványt és 8 naponta álltak fel helyükről, hogy megszólaljanak valamilyen témában. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!