Az eddigi egyik legátfogóbb gazdaságpolitikai intézkedéscsomagját jelentette be a Tisza-kormány július közepén, amely Kármán András pénzügyminiszter javaslatára több adónem eltörlését, a levegőterhelési díj megduplázását és egyes adókedvezmények megszüntetését célozta. A javaslatot július 28-án a parlament is elfogadta.
Cikkünkben annak járunk utána, hogy pontosan milyen adóelkerülési kiskapuk záródhatnak be ezzel, és mik lehetnek a legfontosabb következményei.
300 százalékos adóalap-kedvezmény szűnik meg a kekváknál
A Tisza-kormány és az Európai Unió szemében is vörös posztónak számítottak a 2021-ben létrejött, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák). Kifejezetten az egyetemi modellváltás részeként felálló alapítványok működése miatt az Európai Tanács 2022 végén úgy döntött, hogy az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmények nem köthetnek új támogatási szerződéseket az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban (idén szeptembertől viszont az egyetemistáknak és a kutatóknak ismét lesz lehetőségük arra, hogy ezekben részt vegyenek).
Fotó: Facebook/Magyar Péter
Nagyon röviden: a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat az állam hozza létre, majd vagyont ad át az alapítványnak, amit az irányító kuratórium kezel, és annak hozamából, illetve a vagyon gyarapításából finanszírozza a rá bízott közfeladatot. Emellett a cégek is támogathatták az alapítványok működését, jelentős adókedvezményekért cserébe.
„A júliusban elfogadott adóváltozások értelmében 2027. augusztus 1-jétől megszűnnek a kekvákhoz kapcsolódó társaságiadó-kedvezmények, valamint a részükre nyújtott támogatások társasági adóbeli kedvező elszámolhatósága. Emellett az egyetemi fenntartók és fenntartó alapítványok támogatásához kapcsolódó, jelenleg rendkívül kedvező, 300 százalékos adóalap-kedvezmény legutoljára a 2027-es adóévben lesz igénybe vehető”
– magyarázta el a kekvákat érintő szigorítások hátterét lapunk megkeresésére Módos András, az EY adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője.
A kormány a jelenlegi tervek szerint fokozatosan szünteti meg az egyetemi alapítványi modellt, az alapítói jogokat ismét a Magyar Állam gyakorolhatja majd. A nem felsőoktatási tevékenységet ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint egyéb közérdekű vagyonkezelő alapítványok közül pedig azóta már több is megszűnt. Erről bővebben itt olvashatnak:
„A vállalkozások ezt követően természetesen továbbra is támogathatják az érintett szervezeteket, ugyanakkor a társasági adó szempontjából a támogatások már nem élvezik a jelenlegi speciális kedvezményeket. Ez várhatóan csökkentheti az ilyen támogatási konstrukciók adózási vonzerejét” – fogalmazott a szakértő.
Bizalmi vagyonkezelés: adóváltozások és erősödő NAV-ellenőrzés
A parlament által elfogadott adóváltozások a bizalmi vagyonkezelőkhöz köthető adóelőnyök megszüntetését is célozzák. Ez a gyakorlatban a vagyonátadások során elérhető felértékelési adóelőnyök szűkítését jelenti.
„2026. augusztus 31-től megszűnik a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonelemek (ami az értékpapír-befektetéstől kezdve az ingatlanon át a vállalkozásban lévő tulajdonrészig nagyon sokféle lehet – a szerk.) felértékeléséhez kapcsolódó 15 százalékos személyijövedelemadó-mentesség. Ugyanakkor nem jelenik meg klasszikus belépési adó: tehát az értékkülönbözeten az adót immár meg kell fizetni, de az adózási pont továbbra is a vagyon kiadása”
– értékelte a változásokat Módos András.
Vagyis a szabályozás azokat a konstrukciókat célozza, amelyeknél a felhalmozott, de még nem realizált értéknövekedés adómentesen kerülhetett a struktúrába. Módos András szerint azonban az, hogy a hatóság mely konstrukciókat fogja visszaélésszerűnek tekinteni, a jövőbeli NAV-gyakorlatokból lesz pontosan megítélhető.
Fotó: DepositPhotos.com
„Új szabály, hogy ha a kedvezményezett ugyanazt a vagyonelemet kapja vissza, amelyet a vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelésbe adott, akkor a kiadás főszabály szerint nem eredményez személyijövedelemadó-kötelezettséget. Ha viszont a kedvezményezett nem ugyanabban a formában kapja meg a vagyont, például részvény helyett pénzbeli juttatást kap, akkor a kifizetés meghatározott része osztalékként adózhat” – tette hozzá a szakértő.
Ezeknek a változásoknak tehát a vagyonkiadáskor van jelentőségük. A kezelt vagyon, illetve a magánalapítvány a saját szintjén továbbra is a rá irányadó szabályok szerint viseli a közterheket.
Emellett lényegesen bővül az adatszolgáltatási kötelezettség, és erősödik a NAV ellenőrzési jogosítványa is. Az adóhatóság külön ellenőrzési programot indít a régebbi konstrukciók vizsgálatára. 2028-tól pedig valamennyi bizalmi vagyonkezelési struktúrát célzottan ellenőrizheti az elévülési időn belül.
A bizalmi vagyonkezelés Magyarországon 2014 óta létezik önálló jogintézményként. Ilyenkor egy szerződéses jogviszony jön létre a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között. A kormány célja, hogy a konstrukció ismét elsősorban a generációváltást, a vagyon átörökítését segítse, és ne az adóelkerülés egyik eszköze legyen.
Módos András szerint a jogalkotó a főként adóelőnyre épülő struktúrák vonzerejét csökkentené, miközben a valódi vagyontervezési és generációváltási célú konstrukciók továbbra is alkalmazhatók maradnak. A tényleges hatás attól függ majd, hogy a vállalkozói környezet, a vagyonkezelők és a NAV gyakorlata hogyan alkalmazkodik az új szabályokhoz. A tervezet várt hatása, hogy lényegében értelmetlenné teszi a rendeltetésellenes (főként vagy kizárólag adóelőnyt célzó) struktúrák felállítását.
Műemléki adóalap-kedvezmény: az éremnek két oldala van
Megszűnik a műemléki projektek adóalap-kedvezménye is. Kármán András elmondása szerint „a kedvezmény közel kilenctizedét budapesti nagyvállalatok vették igénybe, a legnagyobb kedvezményezett pedig Tiborcz István, akinek BDPST Zrt. cégcsoportja öt év alatt 30 milliárd forint adóalap-kedvezményt érvényesített, és ezzel 2,6 milliárd forint társasági adó befizetését kerülte el” – fogalmazott a pénzügyminiszter.
Fotó: BDPST Zrt.
„A műemlékekhez kapcsolódó adóalap-kedvezmény a gyakorlatban valóban egy viszonylag speciális, szűk adózói kör által igénybe vett ösztönző volt. A kedvezmény jellemzően olyan vállalkozások számára volt releváns, amelyek műemléki védettségű ingatlannal rendelkeztek, és azon jelentős karbantartási vagy felújítási beruházást hajtottak végre” – világította meg az adóváltozás hátterét Módos András.
Ennek értelmében az adóreform inkább egy célzott adókedvezmény-kivezetésként értelmezhető, mintsem egy széles vállalkozói kört érintő intézkedésként. Az érem másik oldala viszont az adószakértő szerint az, hogy aki ilyen műemléki védettségű ingatlannal rendelkezik, „annak számos megkötéssel is szembe kell néznie, amelyet így nem fog ellensúlyozni a célzott adóösztönző”.
A kedvezmény 2027. január 1-jétől szűnik meg, így utoljára a 2026. adóévre lehet az adóalapot csökkenteni a műemléki karbantartási vagy beruházási költségekkel. „Ezzel együtt megszűnik az a lehetőség is, hogy a fel nem használt kedvezményt kapcsolt vállalkozás részére átadják” – zárta gondolatait Módos András.
