A Magyarországgal szemben érvényben lévő túlzottdeficit-eljárás megszüntetését emelte ki újságírói kérdésre válaszolva Kármán András pénzügyminiszter a tárca július 8-i háttérbeszélgetésén az euróbevezetéshez szükséges egyik legfontosabb feltételként. E nélkül a közös európai fizetőeszköz használata egészen biztosan nem valósulhat meg.
Fotó: DepositPhotos.com
Az Európai Bizottság javaslatára az Európai Unió Tanácsa 2024 júliusában döntött arról, hogy megindítja az eljárást Magyarországgal és hat másik tagállammal – Belgiummal, Franciaországgal, Olaszországgal, Máltával, Lengyelországgal és Szlovákiával – szemben, a költségvetési szabályok megsértése miatt.
A Tanács indoklásában akkor arról írt, hogy Magyarországon a költségvetési hiány várhatóan 2024-ben és 2025-ben is meghaladja majd a maastrichti kritériumokban szereplő 3 százalékos GDP-arányos értéket azt követően, hogy 2023-ban 6,7 százalékos volt a deficit. Az államadósság pedig a GDP 73,5 százalékát tette ki (itt 60 százalék a maximum-követelmény). Azóta a magyar helyzet csak rosszabb lett.
Az EU fele küzd a költségvetési megfeleléssel
A felsorolt hét EU-tagállam közül az Európai Bizottság egyedül Máltával szemben szüntette meg a túlzottdeficit-eljárást (a hivatalos bejelentés bő egy hónapja, június 12-én történt meg), ami jelenleg tíz tagállammal szemben van érvényben: a renitensek Magyarország mellett Ausztria, Belgium, Bulgária (ez a legfrissebb eljárás, idén július 10-én indult), Finnország (ez is idén, január 20-án vette kezdetét), Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Szlovákia. Emellett a Bizottság Németország, Észtország, Lettország és Szlovénia esetében is vizsgálja a túlzottdeficit-eljárás megindításának szükségességét.
Fotó: DepositPhotos.com
Az Európai Unió 27 tagállamának szűk többsége (51 százaléka) tehát vagy megsérti az EU költségvetési szabályait, vagy épp előzetes vizsgálat alatt áll a deficitre vonatkozó célok túllépése miatt.
Ez jól jelzi, hogy az elmúlt évek válságai (koronavírus-járvány, energiaválság, vámháború, inflációs sokkok stb.) miatt jelentősen lazult az európai országok költségvetési fegyelme. Még a sokáig a fiskális szigoráról ismert Németországban is vélhetően meghaladja az idei államháztartási deficit a 3 százalékot (3,7 százalékot vár az Európai Bizottság), majd 2027-ben ez még tovább, 4,1 százalékig emelkedhet. Eközben a német államadósság a GDP 63,5-ről 68 százalékra ugorhat.
Nehezen látszik a kiút, de van remény
Az eljárás alá vont országok között persze nagyok az eltérések. A legjobb helyzetben Olaszország van, amellyel kapcsolatban már fel is merült, hogy az Európai Bizottság javasolhatja a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését, hiszen az idei költségvetési hiány 2,9 százalékra mérséklődhet. Az államadósság viszont több mint a duplája a maastrichti 60 százalékos elvárásnak (2027-ben a GDP 139,2 százaléka lehet). Ez arra utal, hogy valójában, vagy inkább rövid távon a költségvetési hiány csökkenő pályája jelzi leginkább egy tagállam elköteleződését a fegyelmezett(ebb) fiskális politika mellett.
Fotó: DepositPhotos.com
Magyarország esetében sem az államadósság szintje jelenti a legnagyobb problémát, mégha az a 2025-ös 74,6 százalékról az Európai Bizottság várakozásai szerint 2027-re még tovább, 76,8 százalékra is emelkedhet. A túlzottdeficit-eljárás alatt lévő tagállamok közül Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária adósságrátája alacsonyabb, ellenben a többi öt országé magasabb.
Sőt, egyedül a bolgárok felelnek meg a 60 százalékos kritériumnak (a románok hajszállal kerülhetnek e fölé 2027 végére). Bulgária államadóssága első ránézésre nagyon alacsony, 2028-ra mindössze a GDP 35 százalékát teheti ki. Viszont rohamosan emelkedik, négy év alatt megduplázódhat (2024-ben még csak 23,1 százalékon állt a mutató). Ez a példa is jól mutatja, hogy önmagában nem (csak) a hiányszámok, hanem a tendencia számít.
Ez adhat igazán reményt Magyarország számára is. Hiszen a Pénzügyminisztérium várakozásai szerint további intézkedések nélkül az idei költségvetési hiány a GDP 7,5 százaléka lenne, jövőre pedig 6,1 százalék, mérföldekre a maastrichti céloktól. Feltételezhető tehát, hogy az euró bevezetése szempontjából a költségvetési hiány markánsan csökkenő pályára kerülése lehet a kulcs (még ha az reálisan talán 2028-ban sem valószínű, hogy 3 százalék alá mérséklődhet). A Pénzügyminisztérium pontos célkitűzéseit majd október végén ismerhetjük meg, a 2027-es büdzsé tervezetének benyújtásával együtt.
Így állunk a régióban
Azért is örülhetünk, hogy a tendencián van nagyobb hangsúly, mert régiós összevetésben kifejezetten rosszul festenek a magyar költségvetés számai. Az államadósság tekintetében a túlzottdeficit-eljárás alá vont országok közül a legrosszabbul teljesítünk: a román adósság 2027-ben lépheti át a 60 százalékot, a szlovák 66,9 százalékra, a lengyel pedig 68,3 százalékra emelkedhet, ami jóval alacsonyabb a magyar 76,8 százalékhoz képest.
Fotó: DepositPhotos.com
A költségvetési hiány tekintetében sem állunk sokkal jobban. Az idei, 7-8 százalék közé várt deficit magasabb a lengyelnél (6,5 százalék az Európai Bizottság várakozása), a románnál (6,2 százalék a várt hiány) és a szlováknál is (4,6 százalék). A jövő évi költségvetési hiány (6,1 százalékról „indulunk”) már kedvezőbb lenne a lengyelnél (6,3 százalék), de még mindig magasabban alakulhat a románhoz (5,8 százalék) és a szlovákhoz képest (5,4 százalék).
Bajba kerültünk az árrésstop miatt
A magyar kormánnyal szemben persze nem csak a költségvetési szabályok megsértése miatt van folyamatban, vagy indult eljárás az Európai Bizottság kezdeményezésére. Júliusban a bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot egyes élelmiszerek és háztartási cikkek értékesítésére vonatkozó árréskorlátozások 2025. márciusi bevezetése miatt, amit még az Orbán-kormány rendelt el.
Magyar Péter miniszterelnök a múlt hét csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón újságírói kérdésre elmondta, hogy még nem döntöttek az árrésstopok kivezetésének időpontjáról. Korábban Kármán András pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy ezeket a hatósági intézkedéseket fokozatosan szüntetnék meg. Írásban kerestük a tárcát, hogy az Európai Bizottság döntése felgyorsíthatja-e ezt a folyamatot, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Júliusban nem mi voltunk a kötelezettségszegési bajnokok
Emellett is sűrűn, összesen nyolc ügyben említi Magyarországot az Európai Bizottság a júliusi kötelezettségszegési eljárási csomagjában.
A bizottság felszólította a magyar kormányt az uniós ivóvízirányelv megfelelő átültetésére, a hulladék-újrafeldolgozási célérték elérésére, a bányászati ágazatban odaítélt szerződések átláthatóságának biztosítására, valamint az építőanyagokra vonatkozó kiegészítő bányajáradék megszüntetésére. De a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó magyar szabályokat, illetve az átlátható és kiszámítható munkafeltételekre vonatkozó előírásokat is kifogásolta. Emellett az Európai Bizottság felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indított a megújulóenergia-forrásokkal kapcsolatos berendezések telepítését és engedélyezését nehezítő akadályok miatt, Magyarország mellett tíz másik tagállammal szemben.
A júliusi kötelezettségszegési eljárási csomag „bajnoka” azonban nem Magyarország (a lengyelekkel és a görögökkel azonos ügyszámmal szerepelünk a harmadik helyen), hanem – a kilenc ügyben is érintett Ciprust megelőzve – a tizenegy különböző eljárásban felbukkanó Spanyolország. Az Európai Bizottság egyébként júliusban 26 tagállamot szólított fel hivatalos úton vagy indított ellene keresetet, egyedül Dánia neve nem merül fel a júliusi csomagban.
Azt is hozzá kell tennünk, hogy a Magyar Péter miniszterelnök által múlt hét pénteken bejelentett adócsomag részleteire kitérve Kármán András pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy az adóváltozásoknak köszönhetően az előző kormány miatt indított több kötelezettségszegési eljárás is megszűnhet Magyarországgal szemben. Erről bővebben itt olvashatnak:
Hogy hosszabb távon a Tisza-kormány alatt Magyarországgal szemben kevesebbszer indít-e az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást, mint az Orbán-kormányok idején, egyelőre nem tudni. Ami biztos, hogy az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentésében kihangsúlyozta, az új kabinet intenzív reformokat indított a jogállamiság helyreállítása érdekében.
A dokumentum kiemeli, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv, valamint az általános feltételességi mechanizmus keretében folytatott párbeszéd nyomán több jogszabályi reform is előrehaladt. Emellett további alkotmánymódosítások előkészítése zajlik az igazságszolgáltatás, a korrupcióellenes intézményrendszer, valamint a fékek és ellensúlyok rendszeréhez kapcsolódó intézményi kérdések terén. Pozitív fejleményként említették Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez.
Azonban még bőven van teendő. A bizottság azt ajánlja Magyarországnak, hogy az európai ügyelosztási normák figyelembevételével javítsa az alsóbb fokú bíróságok rendszereinek átláthatóságát. Emellett a legfőbb ügyész megválasztásának módja és az ügyészség hierarchikus felépítése továbbra is magában hordozza az egyes ügyekbe történő indokolatlan politikai beavatkozás kockázatát. Valamint nem születtek intézkedések az igazságügyi dolgozók béremelésének strukturált végrehajtására sem.
A jelentést bemutató uniós biztos újságírói kérdésre Szijjártó Péter volt külügyminiszter munkahelyváltásával kapcsolatban (Szijjártó a BYD vállalatcsoport külső kapcsolataiért, valamint az új üzletágak fejlesztéséért felelős globális vezetőként folytatja) szűkszavúan annyit mondott, hogy nem kommentál egyedi ügyeket. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a Magyarországról szóló jogállamisági jelentés ajánlása szerint az országnak átfogó jogszabályi reformokkal kell megerősítenie az integritási keretrendszert, különösen a lobbitevékenység és az úgynevezett forgóajtó-jelenség szabályozása terén – számolt be róla az Index.
