Csütörtökön 337,58 forintnál új történelmi csúcsot állított be az euró árfolyama, avagy új mélypontot a forint értéke. Ez nem volt túl váratlan olyan szempontból, hogy már szeptember végén és novemberben is született egy-egy rekord. (1. grafikon.) Hétfőn pedig erősen ostromolta a 337-es értéket az árfolyam.
Végül egy tenderen az MNB némi likviditást szívott ki a bankrendszerből hétfőn, így az árfolyam hirtelen visszaesett 334 környékére. Szerdán azonban újabb gyengülés kezdődött, ami csütörtökön az új csúcshoz vezetett. Ami még figyelemre méltó, hogy most átmeneti felszúrás helyett a nap nagyobb részében 337 felett vagy szorosan az alatt volt az árfolyam. Lehet, hogy meg kell szoknunk ezt a szintet?
Ami azonban igazán meglepő, az az, hogy mennyire elszakadt az utóbbi egy évben a forint a régiós devizáktól. Az euró/forint felment mintegy 5,8 százalékkal, miközben a román lej és a horvát kuna árfolyama lényegében stagnált. A lengyel zloty, a szerb dinár és a cseh korona pedig még kifejezetten erősödött is. (2. grafikon.)
Nincs kamat, de van infláció
Több mint másfél éve, a 2018 júniusi nagyobb forintgyengülés óta újra és újra elmondják az elemzők, brókerek, alapkezelők, hogy a magyar jegybank a világon az egyik leglazább. A kamatokat makacsul alacsonyan tartja, mélyen az infláció alatt. Nem is annyira az alapkamat lényeges, politikájának következtében sem a bankokban, sem a rövid lejáratú állampapírokkal nem tudnak az intézményi befektetők érdemleges kamatot elérni.
|
| 1. Az euró/forint árfolyam (Tradingview.com) |
Eközben az infláció a térségben az egyik legmagasabb. A lakossági befektetők számára nagyon kedvező állampapírokat bocsátottak ki ugyan, de a forint árfolyamát aligha ők befolyásolják.
Hihetetlenül galamblelkű az MNB
A „hihetetlenül galamblelkű” magyarországi központi bankról írt szerdán a Reuters is, amely szerintük a magas infláció ellenére is kitart monetáris politikája mellett. Eszerint az MNB a jövő kedden a kamatlábakat a történelmi mélypontok körül fogja tartani, miközben az infláció lassan csökkenhet a decemberi hét éves csúcsok elérése után. A gazdasági növekedés lassulása miatt is mérséklődhet a pénzromlás a következő években.
| Devizaárfolyam, kamatok és infláció egyes országokban | ||||
| (2020. január 23.) | ||||
| Ország | Egy éves devizaárf. | 1 éves állampapír | Alapkamat | Éves átlagos infláció |
| változás (százalék) | hozama (százalék) | (százalék) | (2019, százalék) | |
| Magyarország | -5,75 | 0,08 | 0,9 | 3,4 |
| Csehország | 2,25 | 1,73 | 2 | 2,6 |
| Románia | -0,22 | 3,28 | 2,5 | 3,9 |
| Lengyelország | 0,91 | 1,23 | 1,5 | 2,1 |
| Szerbia | 0,78 | 1,85 | 2,25 | 1,9 |
| Horvátország | -0,1 | 0,02 | 2,5 | 0,8 |
| (Forrás: Tradingview.com, Eurostat, Investing.com, Tradingeconomics.com) | ||||
A Reuters által január 20 és 22 között megkérdezett 18 elemző egységesen úgy vélte, hogy az alapkamat 0,9 százalékon marad. Az egynapos betéti kamatlábra 14 elemző adott becslést, eszerint a január 28-i ülésen ez is mínusz 0,05 százalékon marad.
Finomhangolhatnak egy kicsit
Hol avatkozna be az MNB?Új történelmi rekordra emelkedett az árfolyam, a következő fontosabb ellenállási szint az emelkedő trendcsatorna felső trendvonala 338-nál – írta csütörtökön az Equilor Befektetési Zrt. hírlevele. “Kérdés, hogy a jegybank megpróbál-e beavatkozni, ha tovább gyorsul a forint gyengülése, várakozásunk szerint 340 környékén tehetik meg, legalább verbálisan” – tették hozzá. |
A felmérés szerint az alapkamat legalább 2021 végéig nem változik, az egynapos betéti kamat viszont várhatóan 30 bázisponttal 0,25 százalékra emelkedik a következő év végére. Az átlagos infláció idén is 3,4 százalék körül lehet.
Vannak elemzők, akik szerint a magyar jegybank “finomhangolhatja” a kondícióit, hogy az árfolyamot a legutóbbi bejárt sávban tartsa. (Az MNB mindig tagadja, hogy árfolyamcélja lenne, de ezt nemigen hiszik el neki.)
Inflációs sokkok
A Bloomberg pár napja arról írt, hogy az egész kelet-európai térségben inflációs sokkok vannak, amelyek előtérbe helyezték a központi bankok politikáját. Amelyek igyekeznek fékezni az áremelkedés ütemét. A cseh korona volt a legnagyobb nyertes ebben az évben, a napokban hét éves csúcsra erősödött.
|
| 2. Grafikon: A magyar forint (pirossal), a román lej (lila), a lengyel zloty (narancs), a szerb dinár (fekete), a cseh korona (kék) euróárfolyama, egy évre. (Tradingview.com) |
Ugyanis valamivel több, mint két év alatt már a kilencedik kamatláb-emelés várható nála. A másik szélsőség a magyar forint, a legrosszabb teljesítménnyel rendelkezik, mivel a monetáris politikai döntéshozók ragaszkodnak változatlan álláspontjukhoz. A kötvények hozama a régióban emelkedett – írja a Reuters.
Az EKB irigykedhet
Lengyelországból, a Cseh Köztársaságból és Romániából is az előrejelzéseknél magasabb inflációról jöttek adatok januárban. Ez emlékeztetőként szolgálhat arra, hogy a feszített munkaerő-piac kockázata nem csökkent. Ellentétben az euróövezettel, ahol az Európai Központi Bank az áremelkedés újraindításáért, az inflációért küzd.
A kereskedők „árazzák annak kockázatát, hogy az infláció hosszabb ideig valóban magas szinten maradhat”, miközben a központi bankok ezt továbbra is ideiglenesnek tekintik – idézik a londoni Commerzbank devizastratégáját.
Negatív reálkamatban a világelsők között
A forinton a világ egyik legmélyebb negatív reálkamatlábának súlya nehezedik – írja a Bloomberg. Itt is említik, hogy miközben a forint gyengült, a zloty és a cseh korona erősödtek. Ez új forgatókönyv, a piacok ugyanis korábban egységes blokként kezelték a régiót. Az eszközök a térségben sokáig együtt drágultak vagy estek az USA és Kína közötti kereskedelmi háború legfrissebb fejleményeitől függően.
Az inflációs meglepetések és az európai növekedési kilátások javulásának koktélja a közép-európai kamatok emelkedése irányába hathatnak – mondják a Citigroup londoni stratégiái.
A carry trade - Hogy mozgathatja a török líra a forintot?A magyar deviza rövid távon időnként látványos erősödést tud elérni – írta a K&H Alapkezelő kommentárja. Hajósi Péter befektetési igazgató szerint a látványosan erősödő időszakok azzal magyarázhatók, hogy a befektetők az alacsony forintkamatok miatt finanszírozó devizaként is használják a magyar fizetőeszközt. Forintban vesznek fel hitel alacsony kamattal, ebből pedig magasabb kamatozású devizát, például török lírát vesznek. Amikor lezárják az ügyletet, a kamatkülönbségből adódó nyereséget elteszik (carry trade). Nyugodt piaci környezetben, amikor ezeket a pozíciókat fokozatosan felépítik, nő a forint eladások összege. Amikor ugyanezek a befektetők rossz hírek esetén elbizonytalanodnak vagy profitot realizálnak, hirtelen zárják ezeket az ügyleteket, ez okozza a látványos forinterősödést. A 2008-2009-es válságig, amikor magasabban voltak a kamatok, a forint egyébként a másik oldalon volt. Akkor a carry trade-ben a forint céldeviza volt, úgy, mint most az említett török líra. A Takarékbank negyedéves elemzői sajtótájékoztatóán Suppan Gergely is arról beszélt, hogy a magyar bankközi kamatláb sokkal alacsonyabb, mint másutt. Ezért carry trading alakult ki több ország felé, például a forintot adják, a zlotyt veszik. A két deviza mozgása ezért lehet ennyire ellentétes. Hosszabb távon a K&H Alapkezelő szerint is a forint fokozatos gyengülése valószínűsíthető. A GDP-növekedés várhatóan lassulni fog, a gazdaságnak pedig a gyenge forint nyomán felpörgő exporttal lökést lehet adni. Így a magyar jegybank az infláció ellenére várhatóan alacsonyan tartja a kamatokat, amivel gyengíti a forintot és javítja az exportteljesítményt. |
