Bezenyét sokáig álmos falunak hihették, akik nem ismerték. Ennek alapja az lehetett, hogy kevés eget rengető dolog történt: a munkaképes lakosok zöme vagy Ausztriába járt dolgozni vagy Mosonmagyaróváron, esetleg Szlovákiában keres a megélhetéshez szükséges állást. Munkaügyben most is ez a helyzet.
Három éve azonban másról sem hallani, mint hogy lesz-e szlovák lakópark, belterületbe vonják-e a volt laktanyát, jön-e még cég az ipari parkba és persze a legnagyobb kérdés: mihez lehet kezdeni azzal, hogy a német FAKT AG legalább egymilliárd eurót akar elkölteni több év alatt a falu határában. A cég agrártermékek feldolgozásához szeretne megépíteni egy gigaközpontot és nem tévedés: ezer lakást, egy hotelt, logisztikai központot és szolgáltató egységeket, sőt még egy szakiskolát is látni véltek, német felügyelettel.
A németek óriási tőkéjének a közeledte láthatóan sokak fantáziáját megmozgatta. Megindult a helyezkedés, egyesek nyilván úgy gondolkodtak, hogy egy ilyen stratégiai partner megjelenése csakis felértékeli a környéket és az ottani ingatlanokat. Példa van erre bőven, elég csak a közeli Győr vagy a távolabbi Kecskemét és Debrecen fejleményeit idehozni, mindenütt megugrott az ipari és mezőgazdasági területek értéke és ez kifejeződött az árakban is. Később az oda települt ipari kontingens meglódította a lakások, üzletek és még a hotelek keresletét is. Nem állítjuk, hogy Bezenyén máris van ilyen direkt hatás, de logikus, hogy évek alatt lehet, s egy ilyet megelőzni azzal, hogy valamit még „olcsón” megvesznek, csakis jó döntés lehet – gondolhatják sokan.
Nyilván az önkormányzat is szeretne profitálni a német cég odatelepüléséből, bár az alábbi grafikon beruházási részén egyelőre nem nagy összegeket látunk a következő pár évben. Az is igaz, hogy ezt még a járvány előtt fogadták el.
Most ott tartunk, hogy több terület sorsa és úgymond „szerepének és tulajdonjogának átalakulása” sokakat megmozgatott, erős indulatok feszülnek, ezek egy része a közösségi média felületein összetalálkozik, és egyre inkább elmérgesedik a vita. Sőt!
Majdnem üres az ipari park
A kicsit több mint egy éve hivatalban lévő önkormányzat (minden tagja függetlenként indult) egyrészt rendőrségi feljelentést tett az előző (szintén független) helyi vezetés ellen és bírósági keresetet is indított amiatt, hogy úgymond „áron alul” adták el azt a 2,5 hektáros területet, ami a később kialakítandó ipari parkban volt. Arra a kérdésünkre, hogy mivel tudják alátámasztani ezt az áron aluli megjegyzést, volt-e független értékbecslés a meghirdetés előtt, Márkus Erika mostani polgármester azt mondta: folyamatban lévő ügy ez, ha lezárul, válaszol erre.
A kormány 273 millió forintos, csaknem 100 százalékos támogatást adott a Bezenye belterületétől északra, a 150-es út és a vasút közötti, mintegy 65 ezer négyzetméteres terület ipari parkká alakításához. Az alapkőletétel 2018 októberében volt, Nagy István agrárminiszter jelenlétében.
Ám a parkban egyelőre csak egyetlen vállalkozó telepedett le. Az önkormányzat többször is nekifutott négy, egyenként 5000 négyzetméteres földdarab eladásának, de erre még várni kell. Idén januárban ismét meghirdette ezeket, nettó 5000 forintos négyzetméteráron, vagyis, ha mindegyik elkelne, mintegy nettó 100 millió forint ütné az önkormányzat markát, amit a tervek szerint fejlesztésekre lehetne költeni. A január 26-án lejárt határidőig azonban egyetlen cég sem adott be ajánlatot, érdeklődők viszont voltak. Márkus Erika azt mondta lapunknak, hogy tavasszal megint meghirdetik a telkeket.
Az ipari park bekötőútjánál a szalagátvágáskor hangzatos indoklást adott a terület országgyűlési képviselőjeként is működő miniszter:
„Az ipari park kialakítása számos pozitív hatást generál: a vállalatok betelepülésével nő a foglalkoztatás, a technológiai fejlődés, az innováció iránti nyitottság erősödik és az innovációs teljesítmény javul, az ipari kibocsátás fokozódásával növekvő adóbevételekhez juthat a település. Ezek a multiplikátor-hatások érvényesülnek a mostani projekt esetében is.”
Az ipari park ügyét tehát központilag is „megtámogatták”. Kammerhofer Róbert, Bezenye akkori polgármestere az átadón arról beszélt, hogy „Több éves lobbitevékenység előzte meg a siker létrejöttét. Ez az ipari park a község jelenét és jövőjét is jelenti. Az itt élő lakosok számára munkalehetőséget és a fejlődést segíti elő.” A tény viszont az, hogy sem az előző, sem a mostani önkormányzat nem járt sikerrel és egyelőre nem látszik, hogy túl sokan kapkodnának a területekért.
Január utolsó hetében megkerestük az előző polgármestert, kíváncsiak voltunk, hogy miként válaszol az utódja és az új testület által részben ellene kezdeményezett jogi eljárásra. Az egykori faluvezető, akinek a lánya az előző testületben alpolgármester volt (!), gondolkodási időt kért és cikkünk megjelenéséig nem fejtette ki álláspontját, de megígérte, hogy azt nem rejti véka alá és később tájékoztatja lapunkat.
Jött a FAKT és fizet is
Időrendben haladva fontos mérföldkő volt Bezenye életében 2020. augusztus 25., akkor írták alá – a területileg érintett hegyeshalmi önkormányzattal együtt – a településrendezési szerződést a FAKT AG-vel. Ennek ugyan nincs köze az ingatlanbotrányokhoz, de tényszerűen igaz, hogy ezzel megerősödött a hatalmas beruházás szándéka, pláne úgy, hogy – erről ebben a cikkben is írtunk – a német társaság Bezenyének és Hegyeshalomnak 100-100 millió forintot ajánlott fel különféle fejlesztésekre. A később nyilvánosságra hozott és 2024-ig szóló bezenyei gazdaságfejlesztési tervből kiderül, hogy az önkormányzat részben infrastruktúra-fejlesztést, konkrétan főleg útépítést fedezne ebből.
A FAKT AG tehát fokozatosan halad (valójában már 2017 óta, a magyarországi cég bejegyzésével készült a nagyobb sebességre) és ez természetesen jó hír azoknak, akiknek bármilyen ingatlanos érdekeltsége, (telke, háza, bérleti joga) van a faluban vagy környékén. Ennek fényében kell tehát értékelni a téeszföldek ügyét, ami viszont kacifántosabb, mint az ipari parki telkeké.
Lesz lakópark vagy sem?
A termelőszövetkezet területén egy korábbi önkormányzati elképzelés szerint 500 négyzetméteres telkeket alakítanának ki, összesen mintegy 100-at és azt fiatal családosoknak adnák el, hogy növeljék a falu megtartó erejét és odavonzzanak másokat is. 2020 nyarán egy falusi fórumon dr. Tóth Kálmán, a tulajdonos Agro-Limes Kft. ügyvezetője – az eseményről készült Facebook-videó szerint – bejelentette: bemutatta a telekalakítási elképzeléseket az önkormányzatnak, illetve a képviselők elé tárta a településrendezési előszerződés tervét is. Itt utalnunk kell arra, hogy ezen a fórumon Márkus Erika, aki polgármesterként 2019. október vége óta vezeti a testületet azt hangoztatta, hogy „Bezenyének nincs szüksége semmiféle lakóparkra”, de az augusztusi Facebook-videóból kiderül, hogy július 28-án egy rendkívüli testületi ülésen megszavazták a telkek eladását. Az önkormányzati előterjesztések között meg is találtuk, hogy az október 27-én lezajlott ülésen 4:3 arányban megerősítették a nyári döntést.
Egy rövid kitérő erejéig pár szó az Agro-Limes Kft-ről, merthogy tulajdonosként nyilván fontos szerepet fog játszani a lakótelkek ügyében. Nos, a nyilvános beszámolók szerint az elmúlt években hullámzó bevételt ért el és ugyanez volt jellemző az adózott eredményére is. A tavalyelőtti év viszont sikeresnek mondható, a 2020 nyarán tartott taggyűlésen úgy döntöttek, hogy a cég 2019-es adózott eredményét, vagyis 31 millió 65 ezer forintot eredménytartalékba kell helyezni. Az eredménytartalék terhére pedig 131,7 millió forint osztalékot hagytak jóvá.
A 2019-es évet bemutató beszámoló szerint a 2001-ben alapított társaság 70 százalékban a mosonmagyaróvári bejegyzésű Corvina Projekt Kft. tulajdona, 30 százalékban Antonovich Gáspáré, aki szintén alaposan beleláthat az ingatlanügyekbe, hiszen önkormányzati képviselő Bezenyén. Itt is felbukkan dr. Tóth Kálmán neve, ugyanis ő a téesz-céget birtokló Corvina Projekt Kft. 100 százalékos tulajdonosa.
Jöhet egy népszavazás
A házaknak tervezett ominózus telkek ügyében 2020 szeptemberében pörögtek fel az események. Kammerhofer Róbert, aki a helyi horvát nemzetiségi önkormányzatot vezeti, a bezenyei önkormányzat szeptember 22-i ülésén a telekalakítás újratárgyalását és a bezenyei önkormányzat határozatának visszavonását kezdeményezte. Ez akkor még nem történt meg. Nem sokkal ezután édesapja, Kammerhofer György népszavazási kezdeményezést nyújtott be a sokak által csak „leendő szlovák lakóparknak” hívott terület ügyében azzal a kérdéssel, hogy
„Akarja-e, hogy a bezenyei mezőgazdasági termelőszövetkezet területén több mint 100 lakótelek kerüljön kialakításra?”
A választási bizottság szeptember 25-én hitelesítette ezt a kérdést, a népszavazás megrendezésére azonban a veszélyhelyzet miatt egyelőre nem kerülhet sor. Egy december végi határozatában a polgármester végül felfüggesztette a telekalakítás végrehajtását addig, amig jogerőre emelkedik a népszavazás eredménye. Ha tényleg lesz népszavazás, akkor annak kimenetelére, így magára a telekalakításra is még bizonyosan hónapokat kell várni.
Érdekes körülmény, hogy Szakos Géza társadalmi megbízatású alpolgármester az említett fórumokon, de előtte és utána is többször kérdőre vonta a polgármester asszonyt, ez az említett videókban is nyomon követhető. Kettejük viszonya annyira elmérgesedett, hogy 2021. január elején Márkus Erika egy határozatban – bizalomvesztésre hivatkozva – visszavonta a megbízatását. A nyári fórumon egyébként a népszavazást kezdeményező Kammerhofer György felszólalásában Szakos Gézának is felrótta, hogy felelős egy másik ügyben, a volt laktanya 32 hektáros területének tervezett belterületbe vonása kapcsán. Az alpolgármester azonban nem válaszolt erre a felvetésre.
A jelenlegi önkormányzat egyébként nem csupán azt vetette a Kammerhofer Róbert által irányított előző vezetés szemére, hogy „áron alul” értékesített ingatlanokat, hanem azt is, hogy jelentős, mintegy 63,5 millió forintos ki nem fizetett tartozást is felhalmozott. Jelezte továbbá, hogy egy ügyvéd segítségével egy 50 millió forintos sikerdíj ügyében is eljár, szeretné felülvizsgálni annak jogosságát.
2020, te csodás!
A tényekhez tartozik, hogy az önkormányzat mindemellett elég jó évet tudhat maga mögött, már ami a pénzforrások becsatornázását illeti. Márkus Erika polgármester 2020 végén egy hosszú összefoglalót tett közzé a település honlapján a saját és a testület nevében, amiből kiderül: összesen 141 millió forintot sikerült beterelni a kasszába. Ez nagyon szép összeg ahhoz képest, hogy a település éves költségvetésében azt jelölték meg, hogy 403 millió forinttal gazdálkodnak. Álljon itt a levél szerkesztett részlete:
„Az önkormányzati választások óta eltelt egy év. Örömmel tájékoztatjuk önöket, hogy kemény munkánk, fegyelmezett gazdálkodásunk eredményeként nem görgetünk már adósságot, nincs lejárt határidejű tartozása a községnek! Kifizettünk csaknem 63,5 millió forintnyi tartozást, amelyet az előző vezetés hagyott ránk. Felmondtuk a budapesti könyvelő cég szerződését, ezzel havonta csaknem 300 ezer forintot spórolunk a községnek.
Megállapodást kötöttünk a FAKT AG-val egy 100 milliós fejlesztési támogatás lehívásának feltételeiről. Pályázaton másfél millió forintot nyertünk a háziorvosi és védőnői szolgálat részére. Ebből magzati szívhangvizsgálót, hallásvizsgáló készüléket, laptopot és EKG készüléket vásároltunk. Mintegy 10 millió forintot költhetünk a művelődési ház felújítására a Magyar Falu Programban nyert pályázatnak köszönhetően. 14 millió forintot nyertünk az önkormányzati hivatal épületének tetőfelújítására. Csaknem 15 millió forintot falugondnoki busz beszerzésére a Magyar Falu Programban és fél millió forintot a Belügyminisztérium pályázatán, ebből barnakőszenet vásárolhattunk, amelyet a szociálisan rászorulók között oszthatunk szét.
Komposztáló edények és kék kukák érkeztek a lakosság részére. A helyi sportegyesületnek eszközbeszerzésre 252 ezer forintot, működésre 1 millió forintot adtunk és 2 milliós kölcsönt is biztosítottunk. Vállalkozók további 525 ezer forinttal támogatták az egyesületet. A 2018-ban kezdeményezett új településrendezési terv lezárásának feladatait folytattuk. Telek kialakításokról döntöttünk. Közadakozásból 1,25 millió forint gyűlt össze, melyet a temető fejlesztésére fordítottunk.
Minden bizonnyal számos hibát is elkövetünk, miközben dolgozunk, az ellenünk indított lejárató kampány igyekszik csak ezeket felnagyítani. Azonban a fenti eredmények is bizonyítják, hogy számunkra az a legfontosabb, hogy minden itt élő jól érezze magát.”
Egyértelmű, hogy ezek alapján – és különösen a FAKT AG készülő óriásberuházása miatt – Bezenye nem mondható hátrányos helyzetűnek. Sőt, csodás jövő elé néz, hiszen megnyíltak a pénzforrások, sok építkezés lesz a faluban. Az viszont kérdéses, hogy mikor jutnak nyugvópontra az indulatok a téeszföldek és az ipari parki telkek ügyében.
