Egy évvel ezelőtt, amikor világszerte szigorú korlátozásokat vezettek be a Covid-járvány miatt, sok amerikai fiatal kényszerült tétlenségre. A bezártságot próbálták valamivel ellensúlyozni, ami kicsit megdobja az adrenalinszintjüket. Miután aktív dolgokra nem volt lehetőség és a virtuális térben is leállt a sportfogadás, egy részük „kizárásos alapon” a tőzsde felé fordult.
Más kérdés, hogy döntő részük semmit nem tudott a piacokról, és számos szakértő szerint pénzügyi ismereteik most sem verdesik az eget. Egy kutatás szerint ugyanis a „Mi az a tőzsde?” és a „Mit jelent az S&P 500?” volt a leggyakoribb kérdésük. Igaz, ezek a befektetők, akik gyakran az ingyenesként hirdetett Robinhood nevű platformon keresztül kötik a tőzsdei ügyleteiket, a hiányosságokat lelkesedéssel és együttműködéssel pótolják.
Szűz kéz szerencsét hozott
Ez pedig új perspektívát jelentett nem csak számukra, de a piacok számára is. Hiszen korábban nem volt jellemző, hogy sok kisbefektető összehangoltan cselekedett volna. Az általuk használt Reddit fórumba bedobott „tippek” viszont sokszor termékeny talajra hullanak, és ha több ezer ember ugyanabból az értékpapírból vásárol, teszik ezt netán úgynevezett tőkeáttétellel, amikor a rendelkezésükre álló összegnél több pénzért tudnak venni, akkor abból érdekes dolgok jöhetnek ki.
Érdemes ott kezdeni, hogy miután ezek a befektetők a "kályhától indultak" tavaly tavasszal, a nagy pánik után a mélypontok közelében kezdtek vásárolni. Annak köszönhetően pedig, hogy ez bejött, továbbra is a felfele tartó hullámot próbálták meglovagolni, miközben sok elemző és profi alapkezelő is arra számított, hogy a gazdasági kilábalás nem lesz zökkenőmentes, ez pedig a piacokon is érződni fog. Így a profik közül sokan azt várták, hogy az első visszapattanás után lesz még egy komolyabb visszaesés, és csak utána indul el az újabb emelkedés.
Hiába jöttek azonban a járvány újabb hullámai, a W alakú visszapattanás helyett a tőzsdéken gyors és gyakorlatilag töretlen emelkedést láthattunk. Érdekesség, hogy a kevésbé képzett és -szofisztikált stratégiát folytatók ezt várták, így a tőzsdéken ezúttal a „buta pénznek” is csúfolt kisbefektetők hoztak bölcs döntést.
A szakadatlan emelkedés a legegyszerűbb – vedd és ülj – stratégiát folytató kisbefektetőket is nagyon sikeressé tette. Ez pedig sokakkal elhitette, hogy értenek a tőzsdéhez, míg másoknak azt üzente, hogy itt bárki tud pénzt csinálni. Ennek köszönhetően később többen is vérszemet kaptak, és a részvénypiacon igyekeztek minél gyorsabban, minél több pénzre szert tenni. Ez pedig azzal járt, hogy a piaci forgalom egyre nagyobb hányadát képviselik ezek a kisbefektetők. Az elmúlt időszakban már csak a gépi algoritmust használók kereskedők (High frequency market makers) forgalma előzi meg a kisbeketetőket, akik többet „pörögnek”, mint a sokak által a piac királyainak tartott befektetési alapok.
Együtt még a profikat is megtréfálták
Ráadásul a kisbefektetők sokszor nem csak véletlenszerűen, hanem összehangolva lépnek, és így együttesen olyan tőkeerőt is képviselhetnek, ami már a professzionális alapokkal összevetve is érdemleges. Mindez nem azt jelenti, hogy bármit meg tudnának tenni, ám kisebb vállalatok esetében képesek felfordulást okozni, ahogy arra példa volt a GameStop részvények esete. Igaz, itt sem csupán a kisbefektetők szerencséje idézte elő az extrém helyzetet, hanem számos más tényezőnek is betudható volt a piaci mozgás.
Mindez pedig a szakértők figyelmét is a mostani jelenségre irányítja. Vannak szkeptikusok, akik azt mondják, hogy a vakszerencse most a kicsik mellé állt, és ahogy egyre inkább sebezhetetlennek gondolják magukat, úgy vállalnak egyre inkább túlzott kockázatot. Ez pedig előbb-utóbb elvezet oda, hogy hatalmas veszteségbe futnak bele. Szerintük a 2000-es évek hajnalán, a dotcom láz idején láttunk már hasonlót. Akkor óriási lufit fújtak, amelynek kidurranása a kisbefektetők armadáját is megtizedelte. Aki akkor megégette magát, az később hosszú ideig legfeljebb a professzionális szakemberek által kezelt befektetési eszközbe pénzt elhelyezve tért vissza.
Mások viszont paradigmaváltásról beszélnek, és arról, hogy a korábbi passzív befektetési formákat, mint a befektetési jegyek vagy az ETF-ek vásárlása, felváltotta az aktív kereskedés, ami új szituációt teremt. A kisbefektetők állománya ugyanis sokkal jelentősebb hatással lehet a piaci folyamatokra, minthogy egy-egy kisforgalmú, vagy túladott részvényt megrángatók röpke divatjának kellene őket tartani.
Más kérdés, hogy a média azokat a sztorikat kapja fel, amikor látszólag meglepő változások generálódnak. Legyen szó a nagy short-állományú papírokban végrehajtott úgynevezett bekerítésről (amkor kényszerhelyzetbe hozzák a fedezet nélküli eladókat, elérve azt, hogy ők is belépjenek a vételi oldalra és így zárják a pozíciójukat), vagy gazdasági nehézségek miatt nagyon olcsóvá váló részvények vásárlásáról.
Friss pénz érkezik
A szakértők szerint már csak azért is érdemes számolni a kisbefektetőkkel, mert úgy tűnik, újabb pénzeket kapnak, amivel tőzsdézhetnek. A hétvégén a Szenátus által jóváhagyott gazdaságösztönző csomag keretében ugyanis nagyon sok amerikai fog 1400 dolláros csekkhez jutni. Miközben Joe Biden és csapata azt hangoztatta, hogy azért szükséges a támogatás, mert sokan kerültek kilátástalan anyagi helyzetbe, a támogatás meglehetősen nagyvonalú lesz és nem csak a rászorulók kapják meg.
A Deutsche Bank (DB) adatai szerint sokan a kormányzati juttatásból részvényeket fognak venni: a jogosultak harmada készül erre. Érdekes módon nem csak a viszonylag gazdagnak számító, 100 ezer dollár feletti éves jövedelemmel rendelkezők, hanem a szegények (25 ezer dollár alatti jövedelműek) negyede is.
Jim Reid’s #CoTD is from a retail investor survey by Binky Chadha’s team, which shows that stimulus checks could accelerate the large inflows into US equities seen in recent months. Will this be enough to offset any impact of higher yields? #dbresearch #ReidoftheDay pic.twitter.com/HmDiP9MV4f
— Deutsche Bank (@DeutscheBank) March 2, 2021
Hogy részben a már emlegetett Robinhood-generáció tagjai készülnek arra, hogy a támogatással tőzsdézzenek, azt több adat is jelzi. Így például a kutatás szerint a 18-24 év közöttiek 40 százaléka, míg a 25-34 éves korosztály tervezi ezt.
A DB szakértői nem véletlenül gondolják úgy, hogy az egyre bővülő kisbefektetők csapatának vételei kulcsfontosságú mozgatórugói voltak a 2020. március vége óta tartó részvénypiaci rali alakulásának, beleértve annak gyorsaságát, időtartamát és összetételét is. Ráadásul az adatok azt jelzik, hogy az érdeklődés töretlen. Januárban a Robinhood-alkalmazást 3,4 millió alkalommal töltötték le, de hasonlóan milliós növekedés jellemző más, kisbefektetőket is kiszolgáló platformoknál, mint a Charles Schwab, az Interactive Brokers és az E*Trade.
A számítások szerint a lakosságnak közvetlenül kifizetendő 370 milliárd dollárból 110-150 milliárd landolhat a tőzsdéken. Hogy aztán miként fogják ezt befektetni az érintettek, láthatunk-e a GameStophoz hasonló őrült történeteket, az egyelőre kérdéses. Az biztos, hogy a friss pénzre a „smart money”, vagyis a profi befektetők is készülnek. A Biden-csomag megszavazását követően ugyanis új impulzust kaptak a piacok is, a magyarázatok szerint a befektetési alapok táraznak be arra készülve, hogy a most megvett részvényeket később, a friss pénz megérkezése után drágábban eladhatják a kisbefektetőknek.
