Érdemi növekedés még hónapokig nem várható a gazdaságban, de legalább a zsugorodás megállhat – mondta Móró Tamás, a Concorde Értékpapír vezető stratégája a cég sajtóbeszélgetésén. Márciusban jöhet legkorábban tartósabb javulás. De ez nem zárja ki azt, hogy a részvénypiac már korábban optimistán reagáljon rá. A hagyományos ágazatokban még lehet emelkedés, amelyek a válságban alulteljesítettek, és még mindig alul vannak pozicionálva a befektetők portfóliójában.
A legkomolyabb kockázat Móró szerint az, hogy mi lesz az állampapír-hozamkörnyezettel az Egyesült Államokban. Az emelkedő hozam komoly ütést tud bevinni a részvényáraknak, amint azt korábbi években is láttuk. Ez a feltörekvő piacok, a magyar eszközök szempontjából is fontos kérdés. Most ennek jelei nem látszanak, de láttunk már olyat, hogy hirtelen emelkedtek a hozamok. Árnyaltabb lehet ezután a tőkepiaci kép, nem fognak már minden körülmények között emelkedni a tőzsdék a szakember szerint.
Jön az amerikai segélycsomag
Az emelkedés első szakaszát az idén, augusztusig a technológiai részvények vezették. Azután az elnökválasztás és a vakcinahírek voltak a középpontban. Már októberben is lehetett sejteni, hogy az oltások jól sikerülnek. A hagyományos szektorok magukhoz tértek, óriási visszapattanás volt bennük az ősszel. Dollárgyengülés és a fejlődő piacok jó teljesítménye kísérte ezt a folyamatot.
A januári amerikai választás tétje nagy, nagyon nem mindegy, hogy demokrata vagy republikánus többség lesz a Szenátusban. Ha demokrata, akkor az adóemelési és regulációs politika sokkal intenzívebbé válhat. Ha viszont a republikánus többség marad, sokkal nehezebb lesz bármiféle stimulust és reformot keresztülvinni. Ez a megújuló energiát, környezetvédelmet is visszavetheti.
Kisebb tőzsdei mániák sorozata
A költségvetési stimulus ekkor kisebb lesz, de a monetáris politika támogatása léphet be a helyére, amely még intenzívebbé is válhat. Mindkettő jó a részvénypiacoknak. De vannak óvatosságra intő jelek is. Például az USA-ban a cégek inkább részvényt akarnak eladni, nem pedig visszavásárolni – mondja Móró.
Jónap Richárd szerint a nagy technológiai papírokban már három hónapja a tetőzés jelei látszanak. De a kisebb tech-cégeknél helyi, szeparált tőzsdei mániák zajlanak, “egészen durva extremitásokkal”. Például a Snowflake részvénye, amely bevételeinek több mint 150-szeresén forog. Kísértetiesen hasonlít a helyzet az 1999 végihez, a dotkom-mánia előestéjéhez.
Mindenre éheznek, minden buborék lesz?
Eszközhiány van, befektetői éhség bármely eszközre, mivel az állampapírok vásárlásának lehetőségét a jegybankok kiirtották a világ legnagyobb részében. Nincs a piacon állampapír, ami több évtizedes beidegződéseket semmisített meg. Kockáztatási kényszereket hozott létre. Először megvették az ismert neveket, majd bármely más technológiai sztorit.
Most pedig, akármilyen rosszak a koronavírus-számok, ennek megváltozására várva megveszik a hagyományos ágazatokat is.
A value-részvények alulteljesítése 13 éve tart, ezt nem tudták ledolgozni az utóbbi hetekben sem – mondja Móró Tamás. Februárban-márciusban bekövetkezhet a tech-szektorban ezeknek a szeparált mániáknak a kifulladása, érdekes kérdés, ekkor mi következik. De személyes véleményem, hogy a technológia 13 éves túlteljesítése a value-val szemben vége felé közeledik. Úgy 2-4 hónap múlva vége lehet a mániának, amelyben megvesznek bármely technológiai céget bármely áron. Egy-egy ilyen részvény nyugodtan le is feleződhet, akkor is azt mondhatjuk, nem történt semmi különös.
Magyarország helyett külföldön fektetnek be
A BUX a világ tíz legrosszabb piaca között van az idén, várható-e ebben változás? – tette fel a kérdést Kokas Norbert. Miért alulteljesítő a régiónk, főleg Magyarország részvénypiaca?
Részben azért, mert más befektetők mozognak a kelet-európai régióban vagy a feltörekvő piacokon és mások az amerikai tech-szektorban. A Teslával például az egész világon mindenki kereskedik, például a koreai egyetemisták is. Sok kisbefektető, aki Teslát vesz, soha nem venne magyar részvényt. Sőt a kisbefektetők fókusza itthon is már a külföldi részvényeken van, nem annyira a szűkös hazai részvénykínálaton – hangzott el.
Amiből az OTP kimaradt
Az OTP az utóbbi időben kimaradt a nemzetközi raliból, aminek egyrészt az uniós költségvetés körüli bizonytalanságoknak van szerepe. Másrészt annak is, hogy az OTP korábban nem is esett annyit, mint sok más térségbeli papír. Ezért még látunk fantáziát az OTP-ben – mondta el Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő befektetési igazgatója.
A lengyelek a pénztárakat nyögték
A lengyel piacon nagy tőzsdefejlesztés ment végbe, sokkal több és sokkal színesebb a kínálat a tőzsdén, mint itt. A lengyel részvények viszont sok éve alulteljesítők, mert a nyugdíjpénztárakat korábban részvénybe kényszerítették, ami felverte az árakat. Később ez a lufi fokozatosan leeresztett, idén már nagyon olcsó lett ez a részvénypiac.
A BUX-nál az euróban mért gyenge teljesítmény jelentős részben a forint leértékelődésének köszönhető. Forintban nem volt annyira rossz a magyar részvénypiac – tette hozzá Gyurcsik.
Mindenkinek érdeke az EU-csomag
Jobbágy Sándor vezető makrogazdasági elemző fő forgatókönyvként arra számít, hogy nem maradunk ki az EU megvétózott helyreállítási alapjából. Nagyon sok most a politikailag motivált nyilatkozat, de a lényeg az, hogy alapvetően mindenkinek érdeke, hogy az alap minél hamarabb létrejöjjön, kifizetéseket teljesítsen. Az alap nagysága mintegy háromnegyede az EU teljes éves költségvetésének, ami nagy mértékben segíthetné a régiónkban levő országokat is. (Lásd Vétó-ügy: lejárt a határidő, eurómilliárdokat veszíthet Magyarország)
Nem lesz gyors a segítség
A kifizetések azonban eleve nem indultak volna el előbb, mint 2021 második féléve. Nagyon fontos lenne, hogy ne legyen még nagyobb késlekedés.
Nagy a kockázat, de azt gondolom, nem engedheti meg magának az EU, hogy ne valósuljon meg ez az alap. Viszont ha minden jól megy, akkor is csak részlegesen érintheti ez a 2021-es GDP-t. Nagyon jelentős korrekció jöhet 2021-ben a gazdaságban, de nem fogja teljesen kompenzálni a 2020-as visszaesést, ami Magyarországon hat százalék lehet – mondja Jobbágy.
Miért gyenge a forint?
Az EU-s vétó nyilván a forint árfolyamának sem tesz jót, de nagyon összetett kép alakult ki erről novemberben. Az amerikai elnökválasztás vagy a Pfizer vakcina-bejelentése is hatott a forintra, és beindult egy vételi hullám is a feltörekvő piacokon. Több hatás eredőjeként alakult ki tehát a forint mostani árfolyama. Nehéz levezetni, hogy ebből melyik esemény, tényező hatása mekkora.
Ha az EU-s csomag problémája megoldódik, és a 2021-es fellendülés jelei látszanak már, az jelentős forintkorrekciót okozhat. A forint idei gyengülésének jelentős része korrigálódhat jövőre. Hosszabb távon, több éves távlatban azonban az alapfundamentumok miatt, mint az inflációs, kamat- és termelékenységi különbségek, a korábbi évekre jellemző lassan gyengülő forint továbbra is megmarad. Az eddigi trend nem fog megtörni. Egy forinterősödés csak az idei gyengülés korrekciója lesz, de nem trendforduló – mondta Jobbágy Sándor.
Mit üzen a mai inflációs adat?
Az új inflációs adat azt jelentheti, hogy nem lesz lényegesen évi három százalék felett az éves átlagos infláció Magyarországon. (Októberhez viszonyítva 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, az elmúlt év azonos időszakához képest 2,7 százalékkal nőttek – a szerk.) Ez az MNB mozgásterét is növeli, például újra csökkentheti a betéti kamatot. Az EKB várható politikája is növelheti a magyar jegybank mozgásterét, további gazdaságösztönzésre ad teret. A kamatokat az MNB alacsonyan tarthatja. Ami viszont behatárolja majd a forint erősödését.
Alapesetben négy százalék körüli GDP-növekedést vár 2021-re Jobbágy Sándor, esetleg öt százalék körülit, ha az EU-s finanszírozási helyzet jól alakul. Ha az EU-s csomagból kimaradunk, az elsősorban a beruházások oldaláról jelenthet nagy kiesést. A GDP-t összességében mintegy egy százalékkal vetné vissza jövőre. A fogyasztás oldaláról viszont ekkor is pozitív korrekció jöhet, ami szintén a járványhelyzet miatti visszaesés korrekciója.
EU nélkül is jöhet gazdaság-élénkítés
Kérdés, milyen költségvetési mozgástér áll rendelkezésünkre, ha az EU-s források kimaradnak. Kamaton kívüli eszközökkel is tudják támogatni a vállalkozásokat, az EU-s forrásoknak lehet alternatívája a jegybanki oldalról. Költségvetési oldalról kevésbé, hiszen magas a költségvetési hiány. Jobbágy emlékeztetett rá, hogy az EU alapköltségvetéséből is kapnánk forrásokat. Így a csomag kimaradása esetén sem maradunk teljesen EU-s pénzek nélkül, ha azok csökkennének is.
Nomeg a bitoin
A bitcoinnál még nem volt az idén akkora mánia, mint pár évvel ezelőtt, a kisbefektetők másra fókuszáltak az idén – mondja Móró Tamás. Vonzó az intézményi befektetők számára egy olyan termék, amelynek árfolyamát nem tudják manipulálni. Megjelentek komoly bálnák már ezen a piacon, a sztori melegen lesz tartva 2021-ben is. Az államok viszont a terület szabályozására törekszenek, holott épp az az egyik lényege, hogy központilag nem szabályozott a befektetés. A szabályozási kockázat tehát nagy.
Intézményi portfóliókban már abszolút van helye Móró szerint, egészen komoly szereplőknél is. A magyar szabályozás szerint azonban ezen a területen nem adhatunk tanácsot az ügyfeleknek – tette hozzá. A Concorde Értékpapír partnerei mindenesetre egyre több kriptodeviza-alapú terméket kínálnak. A jegybakok is kísérleteznek digitális kriptodevizákkal (CBDC)
Félelem-index békében és háborúban
A VIX volatilitás-indexnek vannak békebeli és háborús időszakai – mondta Jónap Richárd. Ez az index jelenleg 21 körül van, extrém módon bele van árazva a kockázat. Jövőre jöhet egy békeév, és az index visszamehet a 12-14 körüli, békebeli régióba. Ha azonban nagyobb idegesség, turbulencia következik, akkor magasan is maradhat. Korábban volt rá példa, hogy évekig magasan állt, például 1997 és 2002 között, az ázsiai válságtól a Nasdaq-buborék leeresztéséig.