Gerendás elmondta, hogy a GDP-arányos bruttó és a nettó vagyon tekintetében is a régió átlagának szintjén helyezkednek el a magyar háztartások. Az EU átlagában 480% a GDP-arányos bruttó vagyon, míg Magyarországon a GDP 270 százalékát teszi ez ki (ingatlanok és pénzügyi eszközök).
A háztartások kötelezettségállománya Magyarországon kifejezetten alacsonynak számít. A GDP-arányos pénzügyi vagyon a régiós átlagnál magasabb, és az elmúlt években jelentős emelkedést mutatott.
Viszonylag kiegyensúlyozott a háztartások pénzügyi vagyonának összetétele, a nyugati országokhoz képest jóval kisebb a biztosítástechnikai tartalékok aránya. A közvetlen értékpapír-tulajdonlás Magyarországon viszonylag magas - közölte az MNB igazgatója.
A háztartások GDP-arányos pénzügyi megtakarítása 2009 és 2016 között nálunk közel 5,5 százalékkal emelkedett, ezzel az EU-ban Románia mögött a második helyen álltunk. A pénzügyi vagyon növekedésének mintegy felét tették ki az átértékelődési, másik felét a tranzakciós hatások.
A háztartási vagyon több mint felét a reáleszközök - főleg ingatlanok - teszik ki. Alacsony a nyugdíjcélú megtakarítások aránya régiós összehasonlításban is.
Az MNB által elvégzett első hazai vagyonfelmérés (eszmei időpontja: 2014. szeptember 30.) során 6207 háztartást és 14623 személyt kérdeztek meg európai szinten egységes módszertan alapján, ez alapján a magyar háztartások legnagyobb vagyontárgya a teljes vagyon 56 százalékára rúgó ingatlan, ezek átlagos értéke 2014-ben 11 millió forint volt.
A hazai háztartások reál- és pénzügyi eszközeinek megoszlása az EU átlagához hasonló, a vagyoni különbségek pedig az európai átlag alatt vannak. Míg az EU-ban a megkérdezettek 97 százalékának van bankbetéte, Magyarországon ez 81%. Adott magánkölcsönnel a háztartások tizede rendelkezik nálunk, szemben az EU-s 8 százalékkal.
A felső vagyoni decilis birtokolja Magyarországon a részvények és a kötvények közel 90 százalékát, a biztosítások több mint felét. A legnagyobb pénzügyi vagyonnal a 46-55 év közöttiek bírnak, szemben más országokkal, ahol a legidősebbeknek van több pénzügyi megtakarításuk (ez a rendszerváltás hatása lehet).
A legmagasabb nettó vagyonnal Budapesten, Pest, Vas, Veszprém és Somogy megyében rendelkeznek a háztartások. A leggazdagabb és a legszegényebb megyék között közel ötszörös a különbség.
