A Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt.-t (NEG) 2013-ban alapította a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), 1 milliárd 60 millió forinttal arra a célra, hogy kezelje és befektesse azokat a pénzügyi eszközöket, amelyeket az MNV a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól vett át. Ez utóbbi 2010 decemberében jött létre, s került hozzá a magánnyugdíjpénztáraktól elkobzott közel 3000 milliárd forintos megtakarítás.
Az Alap 2011 májusában kezdett működni, s mint azt az Index.hu cikke kimutatta, 2013 végére a csaknem 3000 milliárd kilencven százalékát elköltötte. Valamivel több mint 2000 milliárdot az államadósság csökkentésére fordított, a maradék 910 milliárd csaknem fele került a központi költségvetésbe és állami pénzalapokba, 233 milliárdot a magánpénztárak fizettek ki, s nagyjából 200 milliárdra rúgott az úgynevezett átértékelési veszteség.
A kormány 2015. január 31-ével szüntette meg az Alapot, s az eredeti nyugdíjvagyon abban még megmaradt alig egy százalékával, 34,5 milliárddal kezdett működni a Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. Méghozzá eredményesen, vagyona ugyanis folyamatosan gyarapodott, s 2018 végén már 43,4 milliárd forintot ért el.
Ami azért is érdekes, mert az Állami Számvevőszék tavaly júliusban azt állapította meg, hogy a NEG a rá bízott nyugdíjvagyonnal nem megfelelően gazdálkodott. Pláne, hogy a cég éves beszámolóiból ennek pont az ellenkezője olvasható ki: valamennyi üzleti évét nyereséggel zárta, a legmagasabbal, 3,8 milliárddal a 2015-öst, igaz, 2017-ben mindössze 73 milliós profitot realizált. Összességében azonban a 2014-2018 közötti ötéves időszakban adózás után 10 milliárdot keresett. Úgy, hogy befektetett eszközeinek az értéke folyamatosan csökken: 2014-ben még 29,3 milliárd volt, 2018-ban már csak 13,3 milliárd.
Annak is betudhatóan, hogy tavaly például a tartós részesedései értéke 253 millióval apadt, míg a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaié 3 milliárddal. Olyan elemek kerültek ki 2018-ban a NEG portfoliójából, mint a Fotex Holding SE részvényei, miután azokat a cég értékesítette. Hogy mennyiért és kinek, az nem derül ki a beszámolójából, csupán az, hogy azok közel 385 millió forintos értéken szerepeltek a könyveiben. De a NEG tart a Mészáros Lőrinc érdekeltségei közé tartozó Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt. eszközeiből is: ez abból a közlésből vált nyilvánvalóvá, miszerint azáltal, hogy az alapkezelő a Konzum RE Intézményi Ingatlanbefektetési Alapot beolvasztotta a Konzum II. Ingatlanbefektetési Alap I. sorozatába, a NEG által tulajdonolt értékpapír könyv szerinti értéke 218,9 millió forinttal nőtt.
A tavalyi beszámoló átböngészése során egy érdekességre is fény derült. Eszerint görög állampapírjai is vannak még a NEG-nek, méghozzá közel 1,5 millió forint értékben, amelyek csak most kerültek át nála a külföldi kötvények közé, miután azokat a bekerülésükkor – vélhetően még a társaság létrejöttekor – tévesen soroltak be.
Mindenesetre az állam most látta elérkezettnek az időt, hogy a 2018-ban elért 1,8 milliárdos profitot már ne helyezze a Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. eredménytartalékába, sőt az abban addig felhalmozódott közel 7,9 milliárdot is teljes egészében, osztalékként felvegye. Emellett az MNV további 1,9 milliárddal is megkönnyíti a céget – derül ki a legfrissebb cégközlönyből. Ebből 60 milliót a jegyzett tőke leszállítása révén, amely így 1,37 milliárdra csökken. Ezen felül 1,85 milliárdot pedig a tőketartalékból vesz ki, amely így 42,3 milliárdra mérséklődik.
Az MNV Zrt Igazgatósága a Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. 2018. évi beszámolójának alapító általi elfogadásakor döntött a tőkeleszállításról – közölte talányosan az Mfor.hu tőkekivonás indokát firtató kérdésére az MNV kommunikációs részlege.
