Frissítette a nemzeti számlákra vonatkozó statisztikáját a Magyar Nemzeti Bank, így már tudjuk, hogy tavaly szeptember végén még 2811,3 milliárd forintot tartott nyilván a jegybank a magán-nyugdíjpénztáraktól átvett vagyonból.
Ennyi pénz tehát biztos megvan - a papírokon. Mert az MNB szerint ez nem valós tétel, hanem csak egy statisztikai nyilvántartás, amelyre az európai uniós kötelezettségek miatt van szükség. A kimutatott állomány folyamatosan apad, ahogy a volt pénztártagok egyre-másra nyugdíjba vonulnak. Amikor erre sor kerül, akkor a rájuk jutó vagyonrésszel csökkentik a papíron meglévő állományt.
Egy negyedévvel korábban - az adatközlésre háromhavonta kerül sor - például 2815,2 milliárd forint volt az államháztartásnak a nyugdíjpénztári átlépések miatt keletkezett tartozása. Egy évvel korábban, 2017 decemberében pedig 2823,1 milliárdot közölt a jegybank. Vagyis kilenc hónap alatt 11,8 milliárddal apadt a statisztika szerint a vagyon. Egy évre kivetítve ez 15,7 milliárdot jelentene.
Jó pár évbe beletelne tehát, mire ez a sor kikopna a nyilvántartásból. Ha évente stabilan 16 milliárddal csökkenne a vagyon, akkor ez a része a statisztikának még több mint 175 évig velünk maradna. Persze erről szó sincs, az egykori pénztártagok túlnyomó része majd csak a következő évtizedekben vonul nyugdíjba, tömbösen, vagyis akkor jóval nagyobb mértékben apad majd évente a kimutatott vagyon.
Önmagában a tény, hogy a jegybank még nyilvántartja a magánpénztárakban felhalmozott vagyont, arra buzdítja az erre fogékony politikusokat, egykori pénztártagokat, hogy követeljék az államhoz visszavitt vagyon felosztását a volt tagok állami egyéni számláin. Erre azonban bizonyosan nem kerül sor, legalábbis abból a vagyonból, ami visszakerült az államhoz, biztos nem, mert az a pénz már nem áll rendelkezésre (adósságcsökkentésre fordították) vagy befektetésekben áll (például MOL-csomagban).
