A Magyar Nemzeti Bank frissítette az államháztartás pénzügyi számláit bemutató statisztikáját, ebből kiderül, hogy idén június végén már kevesebb mint 2800 milliárd forint tartozást tartottak nyilván a nyugdíjpénztári átlépések miatt. Pontosan 2787,8 milliárd forint szerepel ezen a soron.
Lapunk sokat foglalkozott a témával (legutóbb ebben a cikkben), bemutatva, hogy bár a magánnyugdíjpénztári rendszer tulajdonképpen 2011 óta vegetál - akkor léptek vissza mintegy 2,8 millióan az állami rendszerbe a pénztártagok közül - de a pénztári számlákon felhalmozott vagyon elszámolása azóta sem zárult le. Papíron legalábbis nem, mert a tényleges vagyon elment adósságcsökkentésre, vállalati tulajdonrészek vásárlására.
Statisztikailag azonban még foglalkozni kell ezzel a vagyontömeggel, az Európai Unió metodikája miatt - szokta magyarázni az MNB, hogy ez a tétel miért bukkan fel rendre a negyedéves elszámolásokban. Tapasztalatok szerint negyedévről negyedévre mintegy 5 milliárd forinttal apad a nyilvántartott tartozás, aminek az oka, hogy folyamatosan vonulnak nyugdíjba a volt pénztártagok, és ilyenkor kerül sor a rájuk jutó vagyon statisztikai alapú kivezetésére. A jövőben várhatóan intenzívebb lesz a tartozásállomány csökkenése, mert egyre többen vonulnak nyugdíjba.
A pénztárak működésének ellehetetlenítése - alig pár intézmény maradt talpon az intézkedés után - mögött az a politikai szándék volt felfedezhető, hogy a mintegy 3000 milliárd forintot vissza kell terelni az állami ellátórendszerbe, mert eredendően oda tartozik. Az más kérdés, hogy az ígéretek ellenére végül ez a vagyon nem került át a visszalépők számláira; utóbb ezt azzal magyarázták, hogy az állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben nem is lehet értelmezni egy ilyen konstrukciót.
Mindazonáltal a Fidesz-kormány ma már azon az állásponton van, hogy mégis erősíteni kellene az öngondoskodást. Az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László például azt javasolta a közelmúltban, hogy a dolgozók fizetésének egy részét direkten irányítsák át megtakarításokba, így tartalékolva az aktív évek utáni időszakra. Ezt az ötletet a Pénzügyminisztérium elvetette, de érzékelhető mind a kormány, mind a Magyar Nemzeti Bank részéről az igyekezet, hogy minél aktívabban propagálják az öngöndoskodást.
