Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Baka F. Zoltán Baka F. Zoltán

Lassan apad az állomány, ahogy nyugdíjba vonulnak a volt pénztártagok.

A Magyar Nemzeti Bank frissítette a nemzetgazdaság pénzügyi számláit bemutató táblakészletét a március végi adatokkal, ezek szerint az államháztartás pénzügyi vagyona közt 2802,6 milliárd forintot tartottak nyilván nyugdíjpénztári átlépések miatti tartozásként.

Képünk illusztrációKépünk illusztráció

Az állomány 4,8 milliárd forinttal apadt a megelőző, 2018. december 31.-i állapothoz képest, illetve 24 milliárddal 2017. novemberéhez képest. Ennek oka, hogy sorban vonulnak nyugdíjba a korábbi pénztártagok, akiknek az átvett, papíron még létező vagyonát ekkor vezetik ki a könyvekből. Erre a technikai lépésre az uniós előírásoknak való megfelelés miatt van szükség - szokta hangoztatni a jegybank a horribilis, 3000 milliárdos pénztárvagyon hollétét firtató kérdésekre.

Amelyeket fideszes kormányzati nyilatkozatok alapoztak meg. A második Orbán-kormány idején, 2010-2011 táján azzal - is - próbálták győzködni az akkor még nagy számban működő magánnyugdíjpénztárak tagjait a teljes visszalépésre az állami nyugdíjrendszerbe, hogy a megtakarításaikat a tagok egyéni számláin tartják majd nyilván.

Utóbb kiderült, ez nem volt több egy jókora blöffnél, 2,8 millió pénztártag azonban hitt a politikusoknak, így került vissza az államhoz mintegy 3000 milliárd forint értékű, főleg állampapírokból, részvényekből, befektetési jegyekből álló vagyon. Aminek a nagy részét az adósság csökkentésére fordították, egy kisebb részét az állami céges tulajdon gyarapítására fordították, így az Államadósság Kezelő Központ kimutatása szerint a 2011. májusában nyilvántartott 2945,3 milliárdos vagyon már annak az évnek a végére 684,3 milliárd forintra olvadt. Mára pedig semmi nem maradt belőle, amit az egyéni nyugdíjszámlákon esetleg jóvá lehetne írni.

Lapunk az elmúlt időszakban többször foglalkozott a témával, írásaink ismét ráirányították a figyelmet a magánpénztári vagyon sorsára. Megírtuk, hogy a jegybank még mindig kimutatja ezt az állományt, de ennek a cikünkben említett technikai okai vannak. A jegybanki állásfoglalással azonban nem mindenki elégedett meg, a szocialista Korózs Lajos például tavaly januárban feljelentette Orbán Viktort (akkori és jelenlegi kormányfő), Matolcsy Györgyöt (akkori nemzetgazdasági miniszter, jelenleg jegybankelnök) és Selmeczi Gabriellát (akkori nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott) a vagyon államosítása miatt. Korózs a feljelentést hivatali visszaélés, közfeladati helyzettel visszaélés, azaz közfeladattal kapcsolatos kötelesség megszegése, valamint csalás és hűtlen kezelés miatt tette.

A politikus lapunknak elmondta, hogy feljelentésére elég gyorsan reagált az ügyészség, ahol nem találták azt megalapozottnak, ezért ejtették a vádat.

Azóta született egy másik feljelentés is, Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti listájának vezetője idén áprilisban tett erről bejelentést. Ennek a feljelentésnek a sorsáról nem tudni, viszont információink szerint Dobrev Klára nem engedte el az ügyet, gyűjti a vagyon felhasználásával összefüggő információkat. Nem kizárt, hogy immár uniós politikusként - az Európai Parlament egyik alelnökeként erőteljesebben tud majd ügyeket képviselni - brüsszeli szinten próbálja továbbvinni az ügyet, de erre vonatkozó kérdésünkre egyelőre nem érkezett válasz tőle.

A jóváírás egy számla esetében átlagosan 1-1,5 millió forintot jelentett volna az évtized elején, és az egyéni számla logikája alapján erre - befektetés esetén - kamatos kamatot is felszámoltak volna. Az áltagos nyugdíj ma Magyarországon 135 ezer forint, ám félrevezető lenne ebből kikövetkeztetni, hogy mennyivel lenne magasabb az átlagos járandóság a pénztári tagság alatt felhalmozott vagyon esetében, mivel feltételezhető, hogy a jobb anyagi körülmények között élő, jobb kereseti lehetőséget kínáló munkakörökben dolgozók - vagyis az eleve magasabb járulékalappal rendelkezők - képviseltették magukat nagyobb számban a pénztártagok között.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.