A Magyar Nemzeti Bank frissítette a nemzetgazdaság pénzügyi számláit bemutató táblakészletét a március végi adatokkal, ezek szerint az államháztartás pénzügyi vagyona közt 2802,6 milliárd forintot tartottak nyilván nyugdíjpénztári átlépések miatti tartozásként.
Az állomány 4,8 milliárd forinttal apadt a megelőző, 2018. december 31.-i állapothoz képest, illetve 24 milliárddal 2017. novemberéhez képest. Ennek oka, hogy sorban vonulnak nyugdíjba a korábbi pénztártagok, akiknek az átvett, papíron még létező vagyonát ekkor vezetik ki a könyvekből. Erre a technikai lépésre az uniós előírásoknak való megfelelés miatt van szükség - szokta hangoztatni a jegybank a horribilis, 3000 milliárdos pénztárvagyon hollétét firtató kérdésekre.
Amelyeket fideszes kormányzati nyilatkozatok alapoztak meg. A második Orbán-kormány idején, 2010-2011 táján azzal - is - próbálták győzködni az akkor még nagy számban működő magánnyugdíjpénztárak tagjait a teljes visszalépésre az állami nyugdíjrendszerbe, hogy a megtakarításaikat a tagok egyéni számláin tartják majd nyilván.
Utóbb kiderült, ez nem volt több egy jókora blöffnél, 2,8 millió pénztártag azonban hitt a politikusoknak, így került vissza az államhoz mintegy 3000 milliárd forint értékű, főleg állampapírokból, részvényekből, befektetési jegyekből álló vagyon. Aminek a nagy részét az adósság csökkentésére fordították, egy kisebb részét az állami céges tulajdon gyarapítására fordították, így az Államadósság Kezelő Központ kimutatása szerint a 2011. májusában nyilvántartott 2945,3 milliárdos vagyon már annak az évnek a végére 684,3 milliárd forintra olvadt. Mára pedig semmi nem maradt belőle, amit az egyéni nyugdíjszámlákon esetleg jóvá lehetne írni.
Lapunk az elmúlt időszakban többször foglalkozott a témával, írásaink ismét ráirányították a figyelmet a magánpénztári vagyon sorsára. Megírtuk, hogy a jegybank még mindig kimutatja ezt az állományt, de ennek a cikünkben említett technikai okai vannak. A jegybanki állásfoglalással azonban nem mindenki elégedett meg, a szocialista Korózs Lajos például tavaly januárban feljelentette Orbán Viktort (akkori és jelenlegi kormányfő), Matolcsy Györgyöt (akkori nemzetgazdasági miniszter, jelenleg jegybankelnök) és Selmeczi Gabriellát (akkori nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott) a vagyon államosítása miatt. Korózs a feljelentést hivatali visszaélés, közfeladati helyzettel visszaélés, azaz közfeladattal kapcsolatos kötelesség megszegése, valamint csalás és hűtlen kezelés miatt tette.
A politikus lapunknak elmondta, hogy feljelentésére elég gyorsan reagált az ügyészség, ahol nem találták azt megalapozottnak, ezért ejtették a vádat.
Azóta született egy másik feljelentés is, Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti listájának vezetője idén áprilisban tett erről bejelentést. Ennek a feljelentésnek a sorsáról nem tudni, viszont információink szerint Dobrev Klára nem engedte el az ügyet, gyűjti a vagyon felhasználásával összefüggő információkat. Nem kizárt, hogy immár uniós politikusként - az Európai Parlament egyik alelnökeként erőteljesebben tud majd ügyeket képviselni - brüsszeli szinten próbálja továbbvinni az ügyet, de erre vonatkozó kérdésünkre egyelőre nem érkezett válasz tőle.
A jóváírás egy számla esetében átlagosan 1-1,5 millió forintot jelentett volna az évtized elején, és az egyéni számla logikája alapján erre - befektetés esetén - kamatos kamatot is felszámoltak volna. Az áltagos nyugdíj ma Magyarországon 135 ezer forint, ám félrevezető lenne ebből kikövetkeztetni, hogy mennyivel lenne magasabb az átlagos járandóság a pénztári tagság alatt felhalmozott vagyon esetében, mivel feltételezhető, hogy a jobb anyagi körülmények között élő, jobb kereseti lehetőséget kínáló munkakörökben dolgozók - vagyis az eleve magasabb járulékalappal rendelkezők - képviseltették magukat nagyobb számban a pénztártagok között.
