Rendkívül dinamikusan nőtt az utóbbi időben a hazai filmipar, és bár tavaly ugyanez a bővülés megtorpant, ám így is a 100 milliárdos szint felett sikerült teljesíteni.
Csábító adókedvezmény
Ennek a növekedésnek több tényező áll a hátterében, ám az biztos, hogy fontos katalizátora a produkcióknak nyújtandó adókedvezmény. Ezt a Magyarországon elköltött gyártási költségek után lehet igénybe venni. A szabályok szerint, amennyiben a produkció közvetlen költségeinek legalább 80 százalékát itt költik el, akkor a magyar részvételi aránytól függetlenül jogosultak a készítők a támogatásra. A rendszer nem automatikus, hanem a látványsportoknál ismert TAO logikájára épül, vagyis a támogatásokat a társasági adót fizető cégek felajánlásából biztosítják. Szerencsére ennek immár jól bejáratott metódusa van, és évekkel ezelőtt kiépült az a pénzügyi közvetítő rendszer is, amely a cégeket és a producereket kötik össze.
Persze, ha megnézzük a fenti adatsort, akkor azt láthatjuk, hogy 2014-ről 2015-re volt egy nagy ugrás, ennek hátterében pedig az áll, hogy akkor (2014 júniusától) emelkedett a korábbi 20 százalékról 25-re a kedvezmény mértéke. Ez azon túl, hogy a producerek számára plusz forrást jelent azért is volt fontos, mert a régiós versenyben sokáig jóval előttünk járó cseh filmiparral szemben versenyelőnye lett Magyarországnak. A Prágában forgatott mozik után ugyanis a készítők 20 százalékos adókedvezményre jogosultak.
Komoly infrastruktúra és jó árak
A hazai piaci szereplők persze már korábban komoly fejlesztéseket hajtottak végre a fővárosban, illetve annak közvetlen környékén három nagy bázis is van. Észak-Pesten Rákospalotán 2010 tavaszán nyitotta meg Európa egyik legnagyobb és legmodernebb filmstúdiójának kapuit az Origo Film Group (Origó Filmstúdió). Néhány évvel korábban 2007-ben indult el Etyeken a Korda Filmstúdió, míg a fóti telephelye az 1970-es évek végén jött létre, amelyet szerencsére azóta tovább építettek és fejlesztettek. Emellett kialakult egy képzett és a külföldi filmesek igényeit - legyen szó adminisztratív, technikai kérdésekről vagy háttérszemélyzetről, esetleg statisztákról - kiszolgálni képes kör is, akiknek köszönhetően az itteni forgatások hatékonyan mennek.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy a külső helyszíneken történő forgatás sem jelent komoly megterhelést egy itt forgatott játékfilm vagy sorozat számára. A Világgazdaság közelmúltban készített összeállítása szerint legalábbis a főváros és a kerületek viszonylag csekély bevételre tesznek szert ezen a címen. Kétezernél is több filmforgatási célú közterület-használati kérelem érkezett be tavaly a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt.-hez (MNF), számolt be a gazdasági napilap. A filmvilág hazai helyszínek iránti érdeklődése idén sem esett vissza: július közepéig az ezret is meghaladta az engedélyigénylések száma. Egy átlagos napon országszerte tehát legalább öt különböző helyen forognak a kamerák. Nemcsak nagyjátékfilmekre és tévés alkotásokra kell gondolni, hanem például reklámfilmekre is.
A hazai épített közterületek népszerűségét a sokszínűségük mellett az olcsóságuk adja, írta a Világgazdaság. A díjakat a mozgóképről szóló 2004-es törvény melléklete határozza meg. A világörökségi területek forgatási napi díja alig 2000 forint négyzetméterenként. A főváros kiemelt turisztikai helyszíneit már 800 forintért is meg lehet kapni, a vidéki helyszínekre pedig 200 forinttól adnak engedélyt.
A kiépül infrastruktúra, az itt található humán állomány, a kedvező adózási környezet és a Magyarországon forgatott filmek referenciája pedig biztosítja azt, hogy a produkciók egymásnak adják a kilincset a stúdiókban. Persze a fenti adatsort megnézve azt láthatjuk, hogy 2016-ban nagyobb forgalma volt a szektornak, mint tavaly, ám a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Nemzeti Filmiroda szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy egy évvel korábban egy itt forgatott szuperprodukció a Szárnyas fejvadász megdobta a bevételeket. Ugyanis önmagában ez a film 28,5 milliárd forint iparági költést jelentett, vagyis egyetlen film is okozhatja egyik évről a másikra a fenti különbséget. Az mfor.hu kérdésére azt írták, 2017-es filmipari összköltés szigorúan a számokat tekintve alacsonyabb a 2016-oshoz képest, jelentős visszaesésről mégsem beszélhetünk, az NMHH Nemzeti Filmiroda tudomása szerint a filmstúdiók folyamatosan telítettek.
A Filmiroda véleménye egyébként egybevág lapunk forrásai által jelzettel, általános vélemény, hogy a hazai filmgyártási kapacitás „fullon van”. Ugyanakkor az NMHH szerint van további potenciál is a szektorban. Mint jelezték, a külföldi filmesek már nemcsak a hozott stábbal dolgoznak, hanem egyre több hazai szakembert is foglalkoztatnak, akiknek a száma folyamatosan nő a mozgóképszakmai hozzájárulásból indított, a Magyar Nemzeti Filmalap által szervezett szakemberképzéseknek köszönhetően.
Adókedvezményért ingyenreklám
A hazai filmipar forgalmának döntő részét az itt forgatott külföldi produkciók adják, ezek nélkül viszont aligha maradna talpon ez a szektor. Forrásaink szerint ha nem jönnének ide az amerikai, brit, skandináv, és immár az orosz filmesek, akkor aligha működhetne az a kiváló infrastruktúra, amelyet a hazai produkciók is tudnak használni. Hasonló a helyzet a szakemberekkel is, akik sokat tudnak tanulni az itteni forgatásokon, ráadásul, mint az a Filmiroda információ alapján is látható, egyre több ilyen tudással rendelkezőre van szükség.
Emellett számos járulékos haszna is van az itt felvett filmeknek. Amellett, hogy sok magyar kap munkát ezekben a produkciókban számos egyéb módon is hagynak itt pénzt, hiszen szállodai szobákat bérelnek, közlekedésre, logisztikára költenek, de hogy mást ne mondjunk, étkezésre is.
Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy az itt forgató sztárok gyakran komoly ingyen reklámot csapnak Budapestnek. Erre az utóbbi időben számos példa volt, elég megemlíteni, hogy a nemzetközi sajtóban a tavalyi vizes világbajnokság nemcsak a sportolók miatt került be, hanem az azokra kilátogató színészpár Ashton Kutcher és Mila Kunis révén is. Hasonló pozitív visszacsatolásként futott körbe néhány hete a magyar sajtóban, amikor a magyarországi forgatás után az egyik legnépszerűbb amerikai late night showban Kate McKinnon elnyomta a 90-es évek egyik kultikus hazai rapszámát Animal Cannibals Yozsefváros című nótáját. Azért pedig, amit Will Smith Budapest turizmusáért tett a nyár folyamán – még a Lánchíd illegális megmászását figyelembe véve is - egy Pro Urbe díj kijárna.
