2024 szeptemberében csökkentette 6,5 százalékra az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank, amit azóta is ezen a szinten tart. A kamatfolyosó két széle sem változott, és a jegybank kommunikációja alapján még egy ideig nem is várható kamatcsökkentés.
„A Monetáris Tanács továbbra is elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél fenntartható elérése mellett. Óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítésre van szükség, az előre tekintő iránymutatásunk sem változott” – világított rá a döntés hátterére Varga Mihály jegybankelnök.
Kiemelte: fontos, hogy az inflációs várakozások is tovább mérséklődjenek. A lakosság ugyanis még érdemben magasabb, enyhén 8 százalék alatti fogyasztói árindexre számít. Ez közel a duplája annak a 4,3 százaléknak, mint amit a KSH októberben mért, és több mint kétszerese az elemzői várakozások mediánjának. „Az árstabilitás fenntartható eléréséhez fontos, hogy a lakossági várakozások is mérséklődjenek” – húzta alá a jegybankelnök.
Mi várható inflációs fronton?
Előretekintve Varga Mihály elmondta, hogy a kormány árréskorlátozó intézkedéseinek meghosszabbítása és kiterjesztése hozzájárulhat ahhoz, hogy az infláció a következő hónapokban átmenetileg a jegybank toleranciasávjába mérséklődjön. Ez azonban átmeneti jelenség lesz, „még nem ért véget az infláció elleni küzdelem” – fogalmazott.
Fotó: Facebook/Varga Mihály
Erre utal az is, hogy az inflációs alapfolyamatok nem változtak, októberben a maginfláció 4,2 százalékra emelkedett. Varga Mihály szerint pozitívum, hogy az éttermi árak nélkül az élelmiszerárak 0,4 százalékkal csökkentek szeptemberhez képest. Éves szinten az látszik, hogy az iparcikkek mérsékelten, 2,7 százalékkal drágultak, a piaci szolgáltatások területén viszont továbbra is jelentős az árnyomás: itt októberben 7,4 százalékos emelkedést mértek.
A forint év eleje óta látott erősödése (az euróval szemben több mint 6 százalékkal) hozzájárult a beszerzési árak mérséklődéséhez, a fogyasztói árakban azonban csak lassabban jelenik meg ez a dezinflációs hatás. Itt a jövő év eleji átárazásokban láthatunk majd pozitív hozzájárulást.
Az infláció tekintetében globálisan is inkább felfelé mutató kockázatok vannak. Az OECD-országok közül 24-ben a jegybanki cél fölött ragadt az árindex, 6 ország esetében tartózkodik a cél közelében, és mindössze 7-nél csökkent ez alá.
Lassan állunk talpra, ahogy a nekünk fontos országok is
A globális makrogazdasági környezetet is a bizonytanság jellemzi, amiben a geopolitikai feszültségek és a kereskedelmi intézkedések, a vámpolitikai döntések lehetnek a meghatározóak. Varga Mihály szerint a legfontosabb kereskedelmi partnereink gazdaságai, élen Németországgal, csak lassan dinamizálódhatnak a következő években.
Ettől függetlenül jövőre már a magyar gazdaságot is valamelyest húzhatja a külső konjunktúra, miközben idehaza jövőre a belső fogyasztás mellett már az export is képes lehet a felzárkózásra. Az idei harmadik negyedév ugyanakkor csalódást keltett Magyarországon (0,6 százalékos bővülés éves, stagnálás negyedéves alapon).
Továbbra is kettősség a jellemző: a szolgáltatások, élen az információs és kommunikációs üzletággal, jól húznak, de az ipar és a mezőgazdaság továbbra is fékezik a GDP-t. A negyedik negyedévben már élénkülésre számít Varga Mihály. A jegybankelnök szerint a jövőre beinduló nagyberuházások Magyarország külső egyensúlyi pozícióját javíthatják. A folyó fizetési mérleg az idei harmadik negyedévben is magas maradt, ami a forint stabilitásának is kedvez, a pozitív reálkamat mellett.
A hazai gazdasággal kapcsolatban még érdemes megemlíteni, hogy a hitelpiacon szeptemberben a lakossági hitelállomány közel 12 százalékkal bővült, a vállalati viszont alig több mint 4 százalékkal. Az MNB szerint a cégeknél látott visszafogott dinamika a továbbiakban is fennmaradhat.
A munkaerőpiacon pedig a munkanélküliségi ráta továbbra is kedvező, 4,4 százalék, azonban a visszafogott gazdasági teljesítmény miatt oldódott a piac feszessége, és a foglalkoztatottság mérséklődése is elkezdődött.
Varga Mihály szerint az elmúlt hónapokban a befektetői hangulatot leginkább az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi tárgyalások, illetve az irányadó jegybankok döntései határozták meg. Apropó, nagy jegybankok! Varga szerint a Fed folytathatja a monetáris lazítást, igaz, a korábban vártnál kisebb lépésekben. Az Európai Központi Bank pedig a következő ülésein változatlan szinten tarthatja az irányadó rátát.
Bankadó-emelés
„Tudomásul vesszük a kormányzat döntését” – reagált a bankokat érintő extraprofitadó megduplázására Varga Mihály. Az MNB elnöke hozzátette, hogy a kormány és a jegybank kölcsönösen tiszteletben tartják egymás döntéseit, ennek fényében tervezik majd meg decemberben a frissített makrogazdasági előrejelzésüket.
Varga szintén újságírói kérdésre kitért az idei évi, 5 százalékra megemelt GDP-arányos költségvetési hiánycélra is: szerinte az államháztartásnak is alkalmazkodnia kellett a korábban vártnál jóval alacsonyabb gazdasági növekedéshez. Ugyanakkor abból indulnak ki, hogy a kormány továbbra is elkötelezett a hiány és az adósságcsökkentés mellett.
Amerikai védőpajzs
„A kormánydelegáció folytatta le az amerikai védőpajzzsal kapcsolatos tárgyalásokat” – mondta el Varga Mihály egy újabb újságírói felvetésre, amely Orbán Viktor miniszterelnök november 7-i washingtoni egyezményét, azon belül is a Magyarországnak biztosított úgynevezett védőpajzs kérdését firtatta. Hozzátette, hogy ez kormányhatáskörbe tartozik, de az amerikai út előtt a delegáció kikérte a jegybank álláspontját. Varga megerősítette, hogy valóban tárgyalt korábban az amerikai Citibank vezetőjével, de nem került szóba közöttük a lehetséges amerikai védőpajzs. „Számunkra minden jó, ami a stabilitásorientált monetáris politikai célokhoz illeszkedik” – fogalmazott Varga.
A jegybankelnök végül arra is kitért, hogy szerinte nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani annak, hogy a 10 éves magyar államkötvények hozama magasabb, mint a románé. Vagyis a magasabb hozamfelár formájában a piac megítélése negatívabb Magyarországgal kapcsolatban. „Nem kell meglepődni, az amerikai hozamoknál is történtek változások, amik befolyásolták a feltörekvő országok hozamszintjeinek alakulását” – tette hozzá.
Mit várnak az elemzők?
A szakértők is egyet értenek abban, hogy a mostani szigorú jegybanki kommunikáció előrevetíti, hogy a következő hónapokban nem látunk majd kamatcsökkentést. Az Erste makrogazdasági elemzője szerint továbbra sincs jele annak, hogy a Monetáris Tanács az elkövetkezendő időszakban napirendre tűzné a kondíciók alakítását. Még akkor sem, ha 2026 elején a középtávú cél körüli, vagy az alatti számokat is láthatunk majd. „Bármilyen változtatásra csak a hatósági intézkedések kivezetése után van kilátás” – írta kommentárjában Nagy János.
Az MBH elemzői is hasonlóan látják a helyzetet.
„Kamatcsökkentésre valamikor a jövő év közepén kerülhet sor, abban az esetben, ha a kormányzati fogyasztásélénkítő intézkedések és az árrésstopok majdani kivezetése nem okoz túlzottan nagy inflációs nyomást – fogalmazott Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője.
