1. Számomra a legfontosabbnak a pénznyomtatás megfordulása tűnik: elindul a pénzvisszaszívás. Az idei évben havi 25 milliárd dollárral CSÖKKENTETTE az amerikai jegybank a mérlegfőösszegét, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy visszaszívja a sok kinyomtatott pénzt. Ez a pénz valahonnan hiányozni fog...
Nézzük meg mekkora elképesztő monetáris politikai kísérlet zajlott 2008 óta, mennyi pénzt nyomtattak ki:
Ha ráközelítünk a grafikon végére, akkor azonban látszik, hogy ez megfordult:
Az amerikai jegybank azt mondja, hogy ősztől már havi 50 milliárd dollárral csökkenti majd a mérlegfőösszegét, azaz ennyi pénzt szív vissza - elsősorban a tőkepiacokról.
Eközben az ECB azt ígéri, hogy a jelenlegi havi 30 milliárd eurós pénznyomtatása októbertől felére csökken, majd év végén nullára (https://www.thetimes.co.uk/article/ecb-to-halt-bond-buying-at-end-of-year-69c2mnpp2 ; https://www.ecb.europa.eu/press/pr/date/2018/html/ecb.mp180614.en.html)
Azaz, a kettőjük által nyomtatott pénz összege már most is "csupán" nulla körüli, és ahogy telik az év, egyre negatívabb lesz, őszre már kb. 30 milliárd dollárnyi havi pénzvisszaszívás lesz, január elejétől pedig havi 50.
Ez nagyon-nagyon szignifikáns változás. Az elmúlt években ugyanis mindennek az árát (kötvény, részvény, arany, műtárgyak, bitcoin, ingatlan, stb.) a pénznyomtatás emelte meg. Leegyszerűsítve: a sok pénzt valamibe tenni kellett, megvettek mindent, amit láttak. Mivel most egyre kevesebb pénz lesz, logikus azt feltételezni, hogy ez bizonyos piacokon eséshez vezet. Ennek egyrészt a vagyonhatáson, másrészt a magasabb kamatszinteken keresztül lesz hatása a gazdaságokra. Ez az első negatívum.
2. Az amerikai jegybank kamatemelési üzemmódban van, mert a túlfűtötté váló amerikai gazdaságban bérinflációs nyomástól tartanak, ami aztán árinflációhoz vezethet (szerencsére a Magyar Nemzeti Bank nem hisz az ilyen elavult elméletekben, és 10+%-os bérnövekedés mellett is nullán tartja a kamatot). Az amerikai jegybank kamatemelései viszont - akár tetszik, akár nem - sok helyen megdrágítják a pénzt, és lassítják a különböző gazdaságokat. Nem meglepő, hogy ha a "világpénz" kamatát emeljük, akkor a világban megdrágul mindenhol a pénz, még Magyarországon is, hiába nem szeretnénk, lásd alább a magyar 10-éves állampapírok hozamát. Ez is gazdasági lassító tényező.
3. Kereskedelmi háború. Nagyon régen nem látott a világ ilyen komoly kereskedelmi háborút mint ami most van kibontakozóban. A hatását nehéz felbecsülni, de ez kb. olyan, mint amikor a western-filmekben két állig felfegyverzett banda áll egymással szemben, és előrántják a pisztolyaikat: biztos, hogy mindkét oldalon lesznek áldozatok (kivéve Terence Hill és Clint Eastwood, mert ők mindenkinél gyorsabbak). A kereskedelmi háború számos csatornán keresztül okoz károkat, és ezek a csatornák ráadásul egymásra is hatnak.
4. Xi Jinping "királlyá koronázása" után a kínai hatóságok a pénzügyi rendszer reformját ígérték, ami teljesen logikus: minden értelmes politikus a választások után hoz fájdalmas intézkedéseket, amelynek a gyümölcseit remélhetően az új választásokra aratja le (elképesztő és kívülről nézve érthetetlen kivétel volt erre a 2002-es magyar költségvetési ámokfutás közvetlenül a választások után). A kínai elnök sok évtizede a legerősebb felhatalmazás birtokában kénytelen nekivágni ennek a régóta égető problémának. Nehéz megítélni, hogy mennyire gondolják (és teszik) komolyan, de az árnyék-bankrendszerrel való leszámolás egészen biztosan nem egyszerű és gazdaságilag lassító tényező.
Ez a négy pont külön-külön is érdekes lenne, de együtt még izgalmasabbá teszi a jelenlegi helyzetet. A pénzbőség vége, a globális kereskedelem lassulása és Kína belső problémái együtt soknak tűnik. A 2011-13 közötti európai adósságválság óta nem nagyon volt olyan helyzet, amikor ennyire sok potenciális negatívum jött volna össze.
Ha analógiát akarok keresni, akkor szerintem a 2001-3 közötti világgazdasági/tőkepiaci helyzet lehet az érvényes: gazdasági problémák+lassulás jellemezte a világot, de semmiképpen sem 2008-hoz hasonló összeomlás. Ugyanakkor a tőkepiacokon súlyos dolgok történtek: kis baj a gazdaságban (Magyarországon pl. a növekedés végig fennmaradt), nagy baj a piacokon (a DAX index 8000-ről majdnem 2000-ig esett!!!) - ez volt a jellemző. A következő 1-2 évben simán el tudok képzelni egy hasonló forgatókönyvet.
