Korántsem meglepő, hogy a megkérdezett részvénykibocsátók, vagy részvénykibocsátást tervezők, az eszközkezelők, az értékpapírszámla-vezetők, elemzési, üzletfejlesztési, oktatási és kockázati tőkealap-kezelési területen dolgozók a Magyar Állampapír Pluszt és a Prémium Magyar Állampapírt tartották a hosszú távú megtakarításokra ösztönző leghatékonyabb konstrukcióknak, mivel mindkettővel öt éven keresztül kockázatmentesen éves átlagban 4-5 százalék körüli hozam érhető el.
Mellettük még a tartós befektetési számlák (tbsz) rúgtak labdába. Ugyanakkor az öngondoskodás szempontjából kedvezőtlen, hogy az egyik legfontosabb hosszú távú megtakarítási célhoz, a nyugdíjhoz és az egészséghez kapcsolható konstrukciók közül egyik sem került az élmezőnybe, a lista hátsó felében végzett a nyugdíj-előtakarékossági számla, a nyugdíjpénztár, az életbiztosítás és az egészségpénztár.
Nincsenek túl jó véleménnyel a befektetési szakemberek a magyarok pénzügyi tudatosságáról. Nem gondolják ugyanis, hogy az elmúlt öt évben fokozódott volna a lakosság érdeklődése a tőzsdei részvények iránt. S ennek megváltozása a közeljövőben sem várható, lévén, hogy a részvényvásárlás költségei nem segítik az ilyen típusú eszközökben történő hosszú távú megtakarításokat – olvasható ki a befektetési szakemberek válaszaiból. Akik úgy vélik, ma leginkább a tőzsdei cégek eredménye, gazdálkodása vihet rá valakit egy részvény vételére, miközben figyelmeztető, hogy az egyik legfontosabb tőzsdei tulajdonságot, az átláthatóságot nem tartották fontosabb szempontnak.
A makrogazdasági tényezők közül pedig a megkérdezettek a hosszú távú befektetésre ösztönzőnek főként az alacsony kamatszintet nevezték meg. A BUX-index és az ingatlanpiaci áremelkedés egyaránt közepes, „egyet is értek, meg nem is” pontszámot kapott.
A befektetési szakemberek értékítélete szerint a magyarok nem ismernek sokféle megtakarítási terméket, a pénzügyi tudatosságuk nemzetközi összehasonlításban sem jó. Ezért tartják a pénz- és tőkepiacokon tevékenykedők fontosnak, hogy erősödjön az oktatás szerepe.
Kifejezetten kedvezőtlenül ítélik meg viszont a befektetésekkel kapcsolatos szabályozások érthetőségét. Ami azért is elgondolkodtató, mert az Országgyűlés idén júniusban egy uniós direktíva alapján új törvényt fogadott el a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről. Ennek rendelkezéseit a kibocsátóknak, az intézményi befektetőknek, az eszközkezelőknek és az értékpapír-számlavezetőknek a törvény kihirdetését követő üzleti évtől kell elfogadniuk és azokat az azt követő évtől alkalmazniuk.
Az a cél, hogy a menedzsment, a vezető tisztségviselők számon kérhetők legyenek, feleljenek a döntéseikért – foglalta össze a törvény lényegét Szalay Rita, a Budapesti Értéktőzsde igazgatója a Front Page Communications és a Kapolyi Ügyvédi Iroda mai konferenciáján.
Az egyik legizgalmasabb kérdés a vezető tisztségviselők javadalmazása. Fontos újdonság, hogy a javadalmazott személyek körébe a vezérigazgató és a helyettese(i) is bekerültek. Az az ajánlás, hogy javadalmazási bizottság működjön egy társaságnál. A törvény teljesítményalapú javadalmazást javasol alkalmazni, ennek során nézik a feladat- és a felelősségkört, azt, hogy az illető tevékenysége hogyan járul hozzá a társaság eredményéhez és milyen a cég pénzügyi helyzete. A társaság igazgatóságának figyelembe kell vennie a javadalmazási bizottság véleményét, mielőtt dönt a részvényopciókról, illetve -juttatásokról.
