Az MNB tavasszal meghirdetett 330 pontos versenyképességi programja kezdeményezte, hogy a teljes költségmutatót fejlesszék tovább és terjesszék ki a pénztári szektorra – emlékeztetett Nagy Koppány, az MNB igazgatója egy mai sajtótájékoztatón.
Az ajánlás szerint a tkm-t a pénztárak számítják ki, 10, 20, 30 éves időtartamokra, 45, 50 és 55 éves életkorú tagra és azt az MNB havi 25 ezer forint tagi befizetésre vetítve tartja célszerűnek elvégezni. Az így kiszámított tkm-értékeket a pénztárak beküldik a jegybanknak, egyúttal a honlapjukon is közzéteszik – amennyiben rendelkeznek ilyennel –, s azok a nyilvánosság számára 2020 tavaszától lesznek elérhetővé. Így akkortól lehet összehasonlítani majd az élet- és nyugdíjbiztosítók, az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit.
Az előzetes hatástanulmány és a biztosítói tényadatok alapján a pénztári tkm 0,53-2,28 százalék között lehet, míg a nyugdíjbiztosítási 0,89-5,69 százalék között szóródhat.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelése egyébként 2018-ban tovább csökkent – közölte a tkm apropóján Nagy Koppány. A klasszikus, a működési költségeket a pénztár vagyonára vetítő korrigált díjterhelési mutató már csak 0,75 százalék. Ez harmadával alacsonyabb a 16 évvel ezelőttinél, ezen belül tavaly közel a tizedével csökkent, ami alapvetően a befektetési költségek mérséklődésének volt köszönhető.
