Egy kéthektáros közparkot is magában foglaló városfejlesztési koncepciót alkotott az első budapesti rozsdaövezeti projekt fejlesztője. Az egykori Láng Gépgyár területén hatalmas lakótornyok és irodaházak magasodnak majd – írta sajtóanyagában a milliárdos Rahimkulov-családhoz köthető Southblaze Kft. projekt cég.
Annyiban van oka örülni, hogy ez a terület lesz az első a régóta várt rozsdaövezeti akciótérképen, amelyet élettel töltenek meg. De ennyi, többről szó sincs, vagy legalábbis titkolja a kormány. Egyelőre csak azt tudni, hogy az egy éve összehozott bizottság hevesen dolgozik és majd valamikor kijelöli az övezeteket (e grémiumot főleg minisztériumi tisztviselők és kevésbé szakemberek alkotják, de ez nem meglepő – a szerk.)
Orbán Viktor és a budapesti fejlesztésekért felelős jobb keze, Fürjes Balázs már közel két éve nagy vehemenciával jelentette be: most jön a Kánaán az ingatlanfejlesztőknek, mert eddig alulhasznosított, vagy évtizedek óta teljesen elhanyagolt barna zónákat kelthetnek életre és ehhez azt a kedvezményt kapják, hogy egy ideig öt százalékos általános forgalmi adóval (áfa) adhatják a lakásokat. Eleinte még bérlakások építéséről is szó volt, aztán ez az elképzelés elhalványult, majd lekerült a napirendről.
Budapesten csaknem 3 ezer hektárnyi olyan terület van, ami rákerülhet erre a bizonyos akciótérképre. Zömmel vasúti ingatlanok, továbbá egykori ipari üzemek területei ezek. A hivatalos terv szerint két csoportra osztották ezeket: az úgynevezett azonnali, valamint a közép- és hosszú távú fejlesztéseknek teret adó övezetekre.
Az előbbiekben szinte a kijelölés után megkezdődhetnek az előkészítő tervezési munkák, mert adottak a közművek és csak kis területrendezések vagy bontások szükségesek. A második, nagyobb csoportban olyan területek szerepelnek, amelyeknél nagy a talaj szennyezettsége, rendezetlenek a tulajdonviszonyok, kevésbé jó a közművekkel való ellátottság vagy valamilyen speciális szempont szerint, esetleg előre nem látható körülmények miatt sokkal alaposabb előkészítés szükséges.
Megnéztük a várostervezés és az ingatlanfejlesztések szempontjából fontosabb azonnali övezeteket a nyilvánosan elérhető listából. Kiderült, hogy nem csupán a nagyobb pályaudvarok, hanem a belső kerületek más körzeteiben is vannak ilyenek. Például a nyolcadik kerületben kettő is, amelyek viszonylag nagy kiterjedésűek: az Orczy negyedben 23, a Magdolna negyedben 47 hektár, mindkettőben több ezer lakást lehetne felhúzni pár év alatt. Utóbbiban már a rozsdatérkép felvetődése előtt volt néhány kisebb társasházi beruházás.
Érdekes, hogy még Zuglóban, a Bosnyák tér körzetében is rendelkezésre áll egy csaknem kilenc hektáros terület, ami valószínűleg nem vonatkozik a kormány kedvencének számító Bayer Property (a Bayer Construct csoport fejlesztő cége) beruházására, az új zuglói városközpontra. Ott több száz lakás, irodaházak és üzletek jönnek létre a következő évtizedben.
Viszont a lapunk birtokába jutott háttéranyagban részletesen tárgyalják a Nyugati pályaudvar környékét és a Rákosrendező tágabb körzetét, ami már nagy fejlődésnek indult és ha tényleg elkezdődnek a tömeges építkezések, akkor egészen kis lokális lakóközponttá válhat. A tervek szerint egész pontosan a XIII. kerületi Béke tér és a Szegedi út közötti területen belül mintegy 36 hektárnyi lesz fejleszthető ebben a konstrukcióban.
A közép- vagy hosszútávon hasznosítható városrészek nagy területi szórást mutatnak. Az egyik legismertebb a csepeli, ahol 82 hektáron lehetne fejleszteni. Ezen kívül a Váci út és a Duna között is van jónéhány tucat hektár, de Budán például a Szerémi út és a folyó között, valamint Albertfalva déli részén is, szintén a folyó vonzáskörzetében.
A kormány szándékai szerint az elhanyagolt városi ipari területek fejlesztésére elindított akcióterv célja, hogy egészséges lakó- és munkakörnyezet alakuljon ki a rozsdaövezetek helyén, mindezt a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével és az infrastrukturális erőforrások optimális kihasználásával. A program a főváros „szétterülésének” megállítására is törekszik, azaz elhanyagolt, de értékes, jól megközelíthető területeket éleszt újjá a Budapest központjához közeli helyszínek rehabilitálásával.
A Rahimkulovékhoz köthető projektcég együttesen mintegy bruttó 410 ezer négyzetméternyi földfelszín alatti és feletti területet varázsol át. Ennek harmada lakó-, másik harmada irodaterület lesz, továbbá szeretnének egy 250 szobás üzleti szállodát is építeni. A projekt értékét most közel egymilliárd euróra teszi a beruházó. A fő tervező a nemzetközileg is jegyzett magyar Paulinyi&Partners cég, tőle tudjuk, hogy az épületek egy része 65 méter magas lesz.
A XIII. kerület számos magas háznak ad már otthont: két irodaháznak az Árpád-híd lábánál, valamint egynek a Göncz Árpád városközpontban. További tervekről is hallani, egyebek között a Duna Plaza mögötti Marina-negyedben és másutt is, közelebb a Váci út külső végéhez. Ott egyébként az egyik legnagyobb hazai lakásépítő, a Metrodom már felhúzott négy darab, egyenként 55 méteres lakótömböt.
A Rahimkulov-család legidősebb tagját, a 77 éves Megdet Rahimkulovot (teljes nevén Mihail Nyikolajevics Rahimkulovot) sokan Vlagyimir Putyin orosz elnök köreihez tartozónak mondják. Az amerikai pénzügyminisztériumnak van egy százas listája az egymilliárd dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkező orosz üzletemberekről, a 24.hu szerint a 2020-as összesítésben a családfő a 71. volt. Az biztos, hogy az egykor a Gazprom orosz energetikai óriásvállalatnál vezető beosztásban (egyebek között magyarországi képviselője is volt - a szerk.) tevékenykedő milliárdos és családja egy nagyobb orosz üzleti kört is kiszolgálva különféle üzletrészeket szerzett magyar vállalatokban, például az OTP-ben is. A család jó ideje az ingatlanbizniszben is igen aktív, rengeteg balatoni és más vidéki hotelt vásárolt meg, egyebek között Ráckevén és Noszvajon.
