Biztos lábakon a biztosítók
Stabil év volt a biztosítási-, pénztári- és tőkepiacon, ismertették az MNB jelentését kedden. Tovább gyorsult a biztosítók bővülése, a tavalyi 1000 milliárd forintot meghaladó díjbevétel új csúcsot ért el a szektor. A jövedelmezőség tovább erősödött, elérve a válság előtti szintet. A biztosítók tőkefeltöltöttsége átlagosan jóval 150 százalék feletti.
Az évek óta tartósan fennálló alacsony kamatkörnyezet, és a részvénypiacok szárnyalása sem terelte a biztosítókat a kockázatosabb eszközök felé. A unit-linked tartalékokat leszámítva (amelyről az ügyfelek döntenek) a biztosítók a saját eszközeiket jórészt állampapírokba, s más alacsony kockázatú eszközökbe fektették.
Az MNB etikus koncepciójának bevezetése nem okozott sokkot az életbiztosítási ágon, az ügyfelek által vállalt átlagos díjbefizetések emelkedtek, az életbiztosítások költségei csökkentek. Darabszámot tekintve ugyan csökkent az új szerződések száma, a volumen viszont növekedett. Az MNB adatiból kiderült, hogy az életbiztosítási ágon profit stagnált, az életbiztosítások esetében az etikus koncepció állhat e mögött, ez ugyanis hosszan elnyúló profitnyomással jár.
A nem életbiztosítási piacon továbbra is a kgbf húzza a szektort. A díjbevételek számottevően növekedtek, ennek oka a gépjármű állomány bővülése volt, illetve az, hogy az üzletág a korábbi, fenntarthatatlanul alacsony díjakra tavaly is díjemeléssel reagált, ami mára nyereségessé tette az ágazatot. Szerényebb volt a casco díjnövekedése és terjedése, s a lakossági vagyonbiztosításoknál sem tapasztalható áttörés e téren. Az ingatlanvagyon bővülése dacára a lakásbiztosítási állomány csak kis mértékben nőtt.
A biztosítási szektor fő kockázata – az etikus szabályozás kihívásain túl – a 2018 során életbe lépő uniós jogszabályoknak (PRIIPs, IDD, GDPR) való megfelelés. Ezek fókuszában a fogyasztói tájékoztatás és adatvédelem állnak. Emellett a digitális átállással kapcsolatos változások jelentenek kihívásokat.
A jelentés szerint a biztosítás közvetítői piacon jelentős tisztulás volt, a korábbi 30 ezres állomány 28 ezresre csökkent. Ennek az oka egyrészt az lehet, hogy azok hullhattak ki, akik nehezen birkóznak meg a transzparenciával. Azt is érdemes azonban figyelembe venni, hogy az etikus előírások miatt a jutalékok mértéke csökkent. Ez, és a javuló munkaerőpiac minden bizonnyal azokat kiszórta, aki kereset kiegészítésként végzett biztosításközvetítői munkát.
Az adószabályok kedvezőtlen változása sem vetette vissza a pénztárakat
Nagyon jelentős hatással volt a cafetéria adójának átalakítása. Emiatt kevesebben választották a nyugdíj és egészségpénztári befizetéseket. Ezt ellensúlyozta az, hogy az egyéni befizetések jelentősen megugrottak, érezhetően növekedett a tagok elkötelezettsége. A pénztárak vagyonának jelentős hányada állampapírokban van, ami stabilitást ad. Ugyanakkor a közvetett befektetések aránya a magyar piacon viszonylag magas. Kockázatot jelent, hogy az egészségpénztáraknak a befizetések összege csökkent.
A pénztári szektorban a koncentráció erősödött, az önkéntes pénztárak száma – méretgazdaságossági okokból – csökkent 63-ra, e trend idén folytatódhat. A nyugdíjpénztári vagyon a növekvő tagdíjbefizetések, kedvező hozamok révén kiugróan bővült mintegy 1400 milliárd forintra.
Egyre kevesebb pénzügyi vállalkozás hitelez
Nem bankcsoporthoz tartozó pénzügyi vállalkozásokat vizsgálták. A szektor nagyon heterogén, akár méretet, akár tevékenységet illetően. Ugyanakkor a koncentráció jellemző, egy-egy területen néhány nagy cég dominál. A tevékenységek közül a hitelezés az egyik legfontosabb, emellett a pénzügyi lízing és a követeléskezelés mérvadó.
A hitelállomány további csökkenése mellett az egyéb tevékenységek mérsékelt állománynövekedése tapasztalható. A lízingpiac a gépjárműállomány növekedés pozitív hatással volt, így bővült ez a szegmens. A work-flow irányába többen elmozdultak, részben a hitelezés rovására. Jellemző koncentráció és aktív állománykezelés mellett folyamatosan növekvő az állomány a követeléskezelőknél.
A pénzügyi vállalkozások eredményes működését tükrözi, hogy saját tőkéjük gyarapodott, míg a jövedelmezőség az előző évhez képest enyhén javult. E szektor erősen koncentrált: csak 5 pénzügyi vállalkozás ért el 1 milliárd forint feletti mérleg szerinti profitot, övék a szektor eredményének négyötöde.
A kézizálog-hitelezők követelésállománya tavaly az 5 évvel korábbi mélypontot közelítette, e társaságok számának apadása, az ügyfélkör elzálogosítható fedezetei csökkenése, s az egyéb lakossági kölcsönök versenye miatt. A zálogtárgyak köre a továbbiakban bővülhet, ám gyorsabban avuló, s ezért kockázatosabb fedezetekkel.
Néhány brókercég maradt csak talpon
A befektetési szolgáltatóknál (hitelintézetek, befektetési vállalkozások) a tőkepiaci forgalom kissé bővült. A hitelintézeti forgalom továbbra is nagy, ugyanakkor a befektetési vállalkozások teljes forgalmon belüli részaránya újból nőni kezdett.
A BÉT-en mért forgalom 3,1 százalékkal bővült. A koncentráció a részvények esetében csökkent, annak köszönhetően, hogy a korábbi négy nagy papír mellé egy újabb papír csatlakozott. A BUX-index régiós szinten ismét kimagaslóan nőtt. A Budapesti Értéktőzsdén 7 zártkörű tőkeemelés, 2 bevezetés és 2 kivezetés történt.
Az ügyfél értékpapír állomány tovább növekedett. A TBSZ számlák száma 4 százalékkal emelkedett, az állomány viszont 20 százalék feletti mértékben bővült. A befektetési vállalkozások száma csökkent, de még 10 felett van a számuk. A befektetési vállalkozások koncentrációja nőtt: a 3 vezető piaci szereplőnél van az ügyfél-értékpapírok állományának bő 80 százaléka, ám a jövedelemkoncentráció mégis csökkent. A kis befektetési vállalkozások piaci részesedése tovább esett, számuk is csökkent, de a talpon maradtak jövedelmezősége javult.
Rekord a befektetési alapoknál
A befektetési alapkezelők kezelt vagyona gyorsuló mértékben bővült: a portfóliókezelt állomány, s az alapokban kezelt vagyon nettó eszközértéke is történelmi csúcsot ért el. A növekedés jórészét a nyugdíjpénztári szektor adta, ám – az előző időszakkal szemben – a biztosítói és egyéb kezelt portfóliók vagyona is bővült. Az alapok vagyonnövekedése jelentős részben az elért befektetési hozammal magyarázható. A legnagyobb mértékben az ingatlanalapokba áramlott friss tőke. A magasabb hozamelvárás mentén így némileg átrendeződött a piac.
Az ingatlanalapok esetében egy évtizeddel ezelőtt a megugró kamatok és likviditási problémák miatt az akkori felügyelet felfüggesztette ezek forgalmazását. Ez egy újabb kamatemelési ciklus esetén sem kellene, hogy problémát okozzon. Az alapok likviditási helyzete ez most jó, de a felügyelet ezt folyamatosan monitorozza, és ha szükséges lépnek. Emellett a tájékoztatási kötelezettség teljesítésére is hangsúlyt helyeznek.
