Csak három külföldi magánszemély kérelmét utasították vissza nemzetbiztonsági kifogás miatt a 2013 és 2017 között zajló letelepedési kötvényprogram fennállása alatt a kelet-ázsiai térségből, írja a Magyar Nemzet a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) adataira hivatkozva. Mindhárom személy kínai állampolgár volt.
Nem akadt fent hát túl sok ember a nemzetbiztonsági rostán: a kötvényprogram keretében összesen csaknem 20 ezer külföldi vásárolt magának letelepedési engedélyt Magyarországon. Közülük egyébként kb. 15 ezer volt kínai. A program úgy működött, hogy a kötvényigénylők az elején még 250 ezer euró, majd 300 ezer euró, ötéves futamidejű kölcsönt nyújtottak a magyar államnak, cserébe ők és családjuk korlátlan ideig szóló letelepedési engedélyhez jutottak, amellyel az Európai Unió területén is szabadon mozoghatnak.
A kötvényigénylők nemzetbiztonsági vizsgálata a magyar nagykövetségeken, konzulátusokon zajlott. Ezen a BMH felkérésére részt vett a magyar rendőrség, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ is. Az átvilágításon volt egy fontos, a pályázókkal folytatott elbeszélgetős rész is, de a Magyar Nemzet értesülése szerint sok külképviseleten a magyar diplomaták nyelvtudása nem volt elégséges, a kötvényigénylők többségét kitevő kínaiak pedig nem beszéltek más nyelven. A fordítást ezért sokszor helyi tolmácsokkal oldották meg, ez azonban visszaélésekre adott alkalmat: a lap szerint egy konkrét esetben egy kínai család minden tagja ugyanazzal a névvel regisztrált.
A kötvényeket kizárólag az Országgyűlés – a fideszes Rogán Antal által vezetett – gazdasági bizottságában kijelölt, tisztázatlan tulajdonosi háttérrel bíró cégek értékesíthették a vevőknek. A legnagyobb hasznot a kínai ügyfelekkel foglalkozó Hungary State Special Debt Management (HSDDM) zsebelte be, náluk az mno szerint legalább 80-90 milliárd forint landolt. A vállalkozás a forgalmazási jogot egy Kajmán-szigeteken bejegyzett, hasonló nevű (Hungary State Special Debt Fund) offshore cégtől vette át.
