10p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Ez derül ki a tehetősebb magyarok megtakarításait kezelő hazai privátbanki szolgáltatók lapunk megkeresésére adott válaszaiból. Nőtt a kockázatvállalási hajlandóság, sokan vettek részvényeket, arra számítva, hogy a válságból való kilábalást követően majd azok jóval többet érnek. Enyhén visszaesett az állampapírok iránti kereslet, az ingatlanoké viszont jóval masszívabban, mivel a befektetők az árak csökkenésére számítanak. Összességében június végén mintegy 45 ezer privátbanki számlán immár közel 6 ezer milliárd forint szunnyadhatott.

Ismét eltelt egy félév, eljött hát az immár hagyományosnak tekinthető privátbanki körképünk ideje. Ezúttal a szokásosnál is izgatottabban vártuk, vajon mit tettek vagyonukkal a tehetősebb honfitársaink az elmúlt hat hónapban, hogyan reagáltak a koronavírus-járvány miatt az egész világgazdaságot válságba döntő folyamatokra. Mint ahogy az is érdekelt minket, hogy a pénzüket kezelő hazai privátbankárok mit olvasnak ki megbízóik hozzáállásából, mit hozhat 2020 második fele, s van-e realitása annak a bizonyos V-alakú gazdasági visszapattanásnak.

Teher alatt nőttek a pálmák 

Ami első ránézésre szembetűnő, az az, hogy mind a 14, Magyarországon bejegyzett privátbanki szolgáltató által kezelt vagyon gyarapodott 2020. január 1. és június 30. között. Annak ellenére, hogy e hat hónapból több mint 3 és fél már a globális koronavírusos veszélyhelyzet idejére esett.

A forint gyengülése is hozott a konyhára. Fotó: Pixabay
A forint gyengülése is hozott a konyhára. Fotó: Pixabay

A lapunk kérdésére számokkal is szolgáló privátbankári csapatok közül a Concorde Értékpapír Zrt. által kezelt vagyon 6, míg az OTP-é 3,3 százalékkal bővült.

Mivel a tőzsdei részvények a veszélyhelyzet okozta sokkból magukhoz térve, március végétől fokozatosan egyre feljebb kerültek – a frankfurti DAX-index például most másfélszer áll magasabban, mint március 18-án –, akár azt is gondolhatnánk, hogy ez tükröződött a vagyongyarapodásban. Csakhogy a börzebarométerek még e jelentős visszapattanások ellenére is elmaradnak az idei nyitó értékeiktől. Amiből arra lehet következtetni, hogy a pluszos mérleghez friss pénzek beáramlására is szükség volt, méghozzá a járvány kitörését követően.

Bátraké a szerencse?

S valóban, a válság láttán számos pénztőkésnek nemhogy az inába szállt volna a bátorsága, hanem éppen ellenkezőleg, a lepadlózott részvény- és kötvényárfolyamokban lehetőséget láttak, azt, hogy azok később emelkedésnek indulhatnak, akár jelentősebben is, ami aztán szép hozamokat hajthat a számukra. Ahogy azt láttuk, ebben igazuk is lett. 

„Számunkra is némileg meglepő módon az ügyfelek kockázatvállalóbbak lettek” – osztották meg benyomásaikat lapunkkal a Takarékbank privátbankárai. „Sokan emlékeztek a 2008-as események után bekövetkezett visszapattanásra” – ezt már az Equilor Befektetési Zrt.-nél mondták.

E hozzáállásnak köszönhetően vagyonkiáramlás helyett inkább azt tapasztalták a privátbankárok, hogy ügyfeleik új forrásokat helyeznek el náluk. Az MKB Banknál úgy becsülik, a vagyonnövekedéshez a hozzájuk beérkező pénzek körülbelül 10 százalékkal járulhattak hozzá. Igaz, ezek jó része valószínűleg nem klasszikus friss pénz – ez meglepő is lenne a gazdaság minden ágazatát visszavető válság ismeretében –, inkább átcsoportosításokról lehet szó, vagyis arról, hogy az addig más, nem a privátbankároknál kezelt eszközökből tettek át pénzeket a tehetősebb ügyfelek. Alapvetően állampapírokból és ingatlanokból, részben pedig üzletrészek értékesítéséből.

Csak kicsit kopott a MÁP Plusz fénye

Hiszen szép-szép a Magyar Állampapír (MÁP) Plusszal gyakorlatilag kockázatmentesen öt éven át elérhető közel évi 5 százalékos átlaghozam, ha a részvénypiacok ennek a többszörösével kecsegtetnek – igaz, nem kis rizikó felvállalásáért cserébe. Az ingatlanok pedig az áresésük miatt veszítettek a népszerűségükből.

Bár egyes privátbanki szolgáltatók – korábban még csak az MKB, most már a K&H is, valamint részben pont az MKB-val és a Takarékbankkal egyesülő Budapest Bank – titkolják az adataikat, a piaci tendenciák alapján lapunk úgy becsüli, a kezelt vagyon újabb fontos mérföldkőhöz érkezhetett: 2020 első felének végére megközelíthette a 6 ezer milliárd forintot, az ügyfélszámlák száma pedig 45 ezer fölé kerülhetett. Ami azt jelenti, hogy egy számlán átlagban több mint 130 millió forint szunnyadhatott.

Frissítés: a Budapest Bank cikkünk megjelenését követően elküldte a hiányzó adatokat, ezek már szerepelnek a táblázatban.

Ugyanakkor, mivel a privátbanki portfoliókban hagyományosan magas a devizakitettség, a vagyonok gyarapodásához a forint viszonylag jelentős gyengülése is hozzájárult – hangsúlyozták a CIB Banknál. A hazai fizetőeszköz például az euróval szemben most 7 százalékkal áll lejjebb az év elejéhez képest, de volt már 12 százalékos mínuszban is.

Hatékonynak bizonyult a home office

Persze ahhoz, hogy a vagyonosabb réteg élni tudjon a megváltozott piaci lehetőségekkel, az is szükségeltetett, hogy a kiszolgálásuk zavartalan legyen, vagyis, hogy a privátbankárok az országos home office mellett is végre tudják hajtani a megbízásokat, ugyanúgy, mintha azt az irodában, személyesen kapták volna meg. Emellett az is fontos volt – mint arra a K&H-nál rámutattak –, hogy a piaci volatilitás csúcs- és mélypontján is folyamatosan tájékoztatták az ügyfeleket, miközben ügyeltek arra, hogy a szélsőséges mozgások közepette is segítsenek abban, hogy klienseik kitartsanak a befektetési stratégiájuk mellett.

Ugyanakkor maguk az ügyfeleik is több időt szenteltek a pénzügyi piacok tanulmányozásának, és főleg azok, akik már több válság tapasztalatával voltak felvértezve, meglátták a válságban a lehetőséget is, s elkezdték keresni a nagyon alulértékeltté vált részvénypiaci lehetőségeket – hívták fel a figyelmünket az Ersténél

Az viszont kifejezetten a koronavírus-járvány miatti specialitásnak tekinthető, hogy a személyes találkozók elmaradása miatt a privátbanki szolgáltatóknak új ügyfelek szerzésére nem nagyon volt lehetőségük, s hasonló okból a bankok közötti ügyfélmozgás is jelentősen visszaesett.

És mi várható?

A visszapattanás tehát már megvalósult a részvénypiacokon, ám mint arra rámutattunk, még az sem volt teljes, hiszen az árfolyamok még elmaradnak az év eleji szintektől. Az pedig, hogy a gazdasági felépülés mennyi ideig tarthat, lesz-e az V-alakú, ahogy azt egyesek kincstári optimizmussal sugallják, rendkívül bizonytalan. Különösen, hogy a Covid-19 az utóbbi hetekben világszerte eddig nem – még az e tekintetben mélypontot jelentett áprilisi időszakban sem – látott mértékeket produkál. Ami persze lehet a gyakoribb tesztek következménye, a lényeg, hogy nagyfokú a tanácstalanság, ami alól senki nem kivétel.

Megkérdeztük tehát a privátbankárokat arról is, ők mire számítanak 2020 második felében.

Az OTP-nél teljesen bizonytalannak tartanak jelenleg mindent, a második félév szerintük nagyban függ a pandémiás helyzet alakulásától (lesz-e második hullám), illetve a piaci és gazdasági teljesítményektől. 

Budapest Banknál arra számítanak, hogy a volatilitás velünk maradhat, továbbá, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hírek és események a pénzpiacokon keresztül privátbanki ügyfeleik befektetéseire továbbra is hatással lesznek. 

Hold Alapkezelőnél is volatilis piacokra készülnek, de ezzel együtt az állományok növekedésére is. Úgy vélik, az első féléves jó teljesítmények, az abszolút hozamú alapjaik eredményei, valamint a vagyonkezelési szolgáltatás várható további felértékelődése vonzóvá teszi az alapjaikat és a privátbankolást.

Concorde a kezelt vagyon további, egyszámjegyű százalékos emelkedésére számít. Mint ahogy a Generali Alapkezelő is, annak ellenére, hogy szerinte egy kockázatokkal tűzdelt félév előtt állunk, amely nem csak a Covid 19-nek köszönhető, hiszen számos globális jelentőségű kockázat (USA-Kína kereskedelmi háború, USA elnökválasztás, stb.) azonosítható. 

Az Ersténél is optimisták, bíznak abban, hogy mind a kezelt vagyon, mind az ügyfélszám növekedése folytatódik. Derűlátásukat arra alapozzák, most bepótolhatják azt, hogy az elmúlt hónapokban nem tudtak új ügyfelekkel találkozni.

Az MKB csak kicsit csökkenő volatilitással számol, a piaci mozgások konszolidációja okán a kezelt vagyonban nem vár nagyobb kilengéseket, miközben úgy véli, az első félévben tapasztalthoz képest a kockázatos elemek csökkenni fognak.

CIB kerek-perec kijelentette, hogy nehéz a helyes választ megadni arra a kérdésre, hogy mi várható, ugyanis egymás ellen ható tényezőket lehet azonosítani. Amennyiben folytatódik a hatalmas jegybanki likviditásnyújtás a gazdaságoknak – amelyre minden esély megvan –, akkor további eszközár-emelkedést láthatunk majd, és ezek az intézkedések javíthatják a kezelt vagyonszámokat. Ezzel ellentétes tényezőket is látnak azonban, melyek egy esetleges ingatlanpiaci korrekció esetén történő kedvező árú beszállásokat és további céges tőkeinjekciókat/felvásárlásokat jelenthetnek.

A K&H-nál viszont inkább abban bíznak , hogy a hazai és nemzetközi válságkezelő intézkedések hatására a gazdaság teljesítménye újból felpörög, ami alapján a magánvagyonok növekedésével újabb családok lépnek be a privátbanki szolgáltatások piacára, miközben a meglévő ügyfeleknél is számítanak vagyonbővülésre. Szerintük továbbra is érkeznek friss pénzek cégek és üzletrészek eladásából, azonban a jövőben ennek a trendje erősen függ a gazdaság talpraállásától. 

Az Equilor szerint sok függ a koronavírus esetleges újabb hullámától, a befektetők különösen figyelnek a portfoliójukra és készek gyorsan reagálni, ha szükséges. Akik most kimaradtak a felpattanásból és a jó ár/érték alapú eszközök vételéből, még inkább szeretnének vásárolni, ha lesz egy újabb visszaesés. A kötvény- és a részvénypiacokon is várnak még jó beszállási pontokat e szolgáltatónál, valamint úgy vélik, a devizapiacok jelenlegi mozgásai szintén folyamatosan mutatnak rendkívüli lehetőségeket.

Az SPB Befektetési Zrt. az év egészében az első hat hónaphoz hasonló növekedésre számít. A piac egésze szempontjából pedig lassú emelkedést, kisebb korrekciókkal. Jelentős esésre nem várnak, mondván, rengeteg pénz van a piacokon, ami folyamatosan a beszállási pontokat keresi – nemzetközi szinten.

Takarék Csoportnál pedig egy egyszeri tényező is a remény forrása. Nevezetesen, hogy a június 30-án lezárult integrációs folyamatok hatására a private banking szolgáltatásuk már a teljes hálózatra kiterjeszthető. Ennek kapcsán arra számítanak, hogy – mint fogalmaztak – nagyon sok új privátbanki ügyfelet köszönthetnek, így a kiszolgálási pontok bővülhetnek, a kezelt vagyon pedig emelkedhet.

Érdekes, hogy a Budapest Bank pont a veszélyhelyzet kihirdetése előtt, március 1-jétől emelte a belépési limitjét – vagyis azt a minimumösszeget, amelytől egy ügyfél nála privátbankinak számít – 25 millió forintról 35 millióra, amit az utóbbi években a privátbanki szegmensben tapasztalható vagyonnövekedéssel és trendekkel magyarázott. Rajta kívül csak az OTP emelt az utóbbi fél évben, indoklása szerint a magyar vagyonos piac fejlődésével összhangban. Eszerint a privátbanki részlege 30 millió helyett már 40 millió, míg a kiemelt privát banki 80 millió helyett már 100 millió alatt nem fogad be ügyfélpénzeket. Az Erste ugyan most nem emelt, de úgy gondolja, hosszabb távon tovább fog nőni e belépési korlát.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!