Tavaly ősz óta lehet tudni, hogy nagy dobásra készül a Pénzügyminisztérium támogatásával az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Novemberben jelentette be Varga Mihály, hogy már elkészültek az első tervek az állam nyugdíjpiacra történő belépéséhez. A pénzügyminiszter kifejtette: olyan nyugdíj-előtakarékossági kötvényt szeretnének majd kibocsátani, amelyet kicsit kedvezőbb hozamokkal tudnak a takarékoskodók nyugdíjas korukban visszaváltani, a járulékukat élvezni. A mostani nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz), az önkéntes nyugdíjpénztár és egyéb formák mellett lehetővé kellene tenni, hogy az államadósság-kezelés részévé váljon az ilyen típusú előtakarékosság, ilyen rendszerek máshol is működnek - tette hozzá akkor Varga Mihály.
Az azóta eltelt időszakban több részlet is napvilágot látott a tervezett befektetési eszközről. Február végén Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója a Világgazdaságnak elárulta, a tervek szerint az a cél, hogy az embereket akár több évtizedes megtakarításra késztessék, amihez magasabb hozamra van szükség, mint az ötéves prémium-állampapíré. Emellett teljesen egyszerűvé kellene tenni a megoldást: aki jegyez, onnan kezdve mindig ugyanabba az állampapír-sorozatba fekteti majd a pénzét, és 65 éves korában fut majd ki - mondta el néhány hete Barcza György. Azt is megjegyezte, akár rendszeresen, akár esetenként vásárol valaki ilyen eszközt, a kamat automatikusan újrabefektetésre kerül. Az államkincstárnál kell számlát nyitni, a szolgáltatás ingyenes lesz. "Ennél olcsóbb, biztonságosabb, egyszerűbb nyugdíjtermék nem lesz" - mondta akkor az ÁKK vezetője.
Barcza György ma újabb részleteket osztott meg a nyugdíjkötvényről (nyugdíj-előtakarékossági kötvény) a Portfolio által rendezett Investment, Wealth and Savings (IWS) konferencián. Az ÁKK vezetője elárulta, hogy a nyugdíjkötvény kamata infláció + 1,7-3 százalék között lehet majd, havi 10-40 ezer forintot lehetne befektetni. Korábban ugyan felmerült, hogy akár 65 éves kor előtt is vehetnének majd ki pénzt ebből a befektetők, ma viszont Barcza azt mondta, hogy csak nyugdíjba vonuláskor lehet majd hozzáférni és a konstrukciót még az idén elindítanák. A szakember szerint várhatóan lassú lesz az állomány felépülése, mert az emberek a hosszú távú befektetésekkel óvatosabban bánnak.
Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
A fentiek alapján azonban könnyen lehet, hogy az ÁKK-vezér túl óvatos volt, hiszen ezekkel a kondíciókkal a kockázatmentes állampapír komoly konkurense lehet más nyugdíjcélú befektetéseknek. Az elmúlt időszakban az illetékesek azt hangoztatták, hogy ezt az eszközt nem a meglévő eszközök és intézmények (pénztárak, nyugdíjbiztosítás, NYESZ) konkurenciájának szánják, hanem attól a rendkívül magas készpénzállomány leépülését várnák. Ez egyébként nem is lenne ördögtől való, hiszen az év végén például 6000 milliárd forintot tartottak a magyarok a "párnacihában". Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke például egy őszi szakmai konferencián jelezte, hogy az így felhalmozódó összeg más, a gazdaság szempontjából előnyösebb megtakarítási formáktól von el számottevő forrásokat. A jegybanki vezető akkor azt említette, hogy kifejezetten örvendetes lenne, ha a lakosság a nála lévő összegből 2300 milliárdot állampapír-vásárlásra fordítaná.
Mfor.hu kommentár
Ismerve a hazai pénzügyi kultúra alacsony szintjét, továbbá figyelembe véve azt a tényt, hogy az állandó figyelmeztetések ellenére a lakossági befektetők rendre az előző évi hozamokat nézik, könnyen borítékolhatóan sokan fogják a meglévő befektetéseiket ide átcsoportosítani. A most ismertetett részletek alapján a nulla körüli kamatkörnyezetben kifejezetten vonzónak tűnik a tervezett kamatprémium. Ezt tetézheti a befektetők szemében, hogy a kockázatosabb nyugdíjcélú megtakarítási formák sem termeltek jól, így például tavaly az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos hozama negatív volt. A termék így véleményünk szerint sikeres lesz, a kérdés inkább az, hogy más befektetési formákra hogyan fog hatni, illetve mennyire befolyásolja akár pozitívan, akár negatívan a hazai pénzügyi tudatosságot.
