Decemberben a forgalomba lévő készpénzállomány, meghaladta a 6000 milliárd forintot, a hónapról-hónapra növekvő összeg pedig a döntéshozókat is zavarja. A jegybank illetékesei az utóbbi időben több alkalommal is jelezték például, hogy csökkenteni kellene az ilyen típusú felhalmozást és fizetést, ennek ellenére egyre nagyobb összeg gyűlik össze a „párnacihákban”. Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke például egy őszi szakmai konferencián jelezte, hogy az így felhalmozódó összeg más, a gazdaság szempontjából előnyösebb megtakarítási formáktól von el számottevő forrásokat. A jegybanki vezető akkor azt említette, hogy ha a lakosság a nála lévő összegből 2300 milliárdot állampapír-vásárlásra fordítana, akkor a náluk lévő ilyen állomány 45 százalékkal ugrana meg. Nagy mellett Varga Mihály pénzügyminiszter is többször jelezte nemtetszését a magas készpénzállomány miatt.
Az alacsony banki kamatok, az elszálló ingatlanárak és a rendkívül volatilissá váló részvénypiac viszont nem az a kombináció, amely a megtakarításokkal rendelkezőket erősen motiválná a gyors döntésben. Sokan így egyszerűen készpénzben halmoznak fel.
Ebből a szempontból is érdekes lesz, hogy sikerül-e olyan konstrukciókkal kirukkolni, amelyek valóban vonzó befektetést jelentenek majd a lakosság számára. Az utóbbi hónapokban többször szóba került például Nyugdíj- előtakarékossági magyar állampapír (NYEMÁ), amelytől maga Varga Mihály is sokat vár. A Világgazdaság mai írása szerint részben ennek, illetve egy rövid futamidejű papír lévén a lakossági állampapírok állományát 800 milliárd forinttal szeretné emelni az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
Ugyanakkor Varga Mihály 2018 utolsó napjaiban egy ennél is ambíciózusabb prognózisról beszélt amikor jelezte, azt szeretnék, ha öt éven belül megduplázódna a lakosság kezében lévő állampapír-állomány. Tavaly szeptember végén 7368,2 milliárd forint volt a lakossági állampapírok állománya az ÁKK statisztikája szerint. Ez alapján 2023 végére az állománynak meg kellene közelítenie a 15 ezer milliárd forintot, azaz évente nagyjából 1500 milliárdos növekedést kellene elérni.
Az új kötvénykonstrukciók mellett a hozamok szintje lehet meghatározó, ennek kapcsán viszont nagy kérdés, hogy mi a kormányzat szándéka. Magasabb kamatot fizetve minden bizonnyal több pénzt lehet a lakosságtól átcsatornázni, ám a jelenlegi még mindig óriási likviditásban lubickolva nem biztos, hogy érdemes ezt meglépni. Ugyanakkor a finomhangolás már megkezdődött, hiszen a napokban például azt közölte az ÁKK, hogy új Prémium Magyar Állampapírt dob a piacra. A 3 éves futamidővel kibocsátásra kerülő kötvény az első kamatfizetéskor 4,89 százalékos kamatot fizet ez pedig jelenleg a legjobb kamatozású prémium papír, amit a lakosság megvásárolhat.
Érdekes lesz ugyanakkor a NYEMA is, amely az erősödő öngondoskodási trendekbe illeszkedik. Ennek tervezete már a Pénzügyminisztérium előtt van, és az ígéretek szerint már az idén elindul. Varga Mihály korábban arról beszélt, hogy a kötvény egyfajta új nyugdíjpillérként szolgálhat, hiszen versenyképes lesz a jelenleg a piacon elérhető három nyugdíjcélú megtakarítással (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla), és a Magyar Államkincstáron keresztül költségek nélkül vásárolhatják meg az ügyfelek.
