A magyar napelemparkok teljes kapacitása 2021 végére akár a 3000 megawattot is elérhette, ami Paks 2000 megawattos teljesítményének a másfélszerese. Ez tízszeres növekedés a 2017-es napelemes kapacitáshoz képest, amely akkoriban körülbelül megegyezett a nagyjából 10 éve változatlan magyarországi szélerőművi összesített kapacitással - írta Szolnoki Ádám Balázs, a MANAP Iparági Egyesület elnöke a G7.hu-n.
A lapban megjelent írása szerint a technológia árának rendkívüli tempójú csökkenése (tíz év alatt a tizedére esett) adta a fejlődés alapját. Ez a fejlődés több szegmensből tevődik össze, a napenergia ugyanis nagyon könnyen skálázható, egészen kicsi (hétvégi ház) és óriási méretekben (napelempark) is telepíthető, szinte ugyanazon eszközöknek a használatával.
Az erőművek szegmensében a klasszikus, földre telepített napelemparkokról beszélünk. Ahogy a világon mindenütt, Magyarországon is a támogatott „betáplálási tarifa” (FIT – feed-in-tariff, itthon KÁT-rendszernek hívták) adta meg a lökést ennek a területnek. Itt a termelő a piacinál magasabb, fix áron értékesíti a villamos energiát 25 évig. Ez a támogatott tarifa 2016 derekán lett vonzó itthon, amikor a technológia költsége beesett az általa megtermelt áram átvételi árszintje alá, majd ez a csökkenés tovább folyt. A 2016 végével záródó KÁT-ban több mint 2500 megawattnyi igény kapott támogatást. Ezeket az erőműveket három-hét év alatt kell(ett) megépíteni.
A METÁR-tender bevezetése meg is hozta a várt eredményt: a KÁT-os árakhoz képest kategóriától függően 40-55 százalékkal alacsonyabb árakat vállaltak a pályázók. Ez már a sokéves piaci átlagárat közelítette, azaz minimális, sokszor nulla támogatást igényeltek, csak hogy fix áron adhassák el hosszú távon az áramot. A METÁR-tenderek keretében eddig összesen 662 megawatt kvótát nyertek el, amiből 527 megawatt volt naperőmű.
A következő szegmensben vannak a háztartási méretű kiserőművek (HMKE), amelyeket saját fogyasztásra létesítenek, és egy viszonylag kicsi (50 kW) teljesítményig kedvezményes éves szaldóelszámolást élveznek. Ez utóbbi azt jelenti, hogy azt az áramot, amit termelőként a napsütötte nyári, illetve nappali működés során betáplál a hálózatba, azt télen, illetve éjszaka „kiveheti” onnan. Legkésőbb 2024-től ezt a rendszert egy ennél kedvezőtlenebb „bruttó elszámolás” fogja felváltani, ahol a betáplált és a vételezett energiát nem egy az egyben fogják elszámolni, de a pontos részletek még nem ismertek.
Az erőművi szegmens nem valószínű, hogy csúcsot fog dönteni, hiszen lassan megépül az összes megmaradt KÁT-os erőmű (pár száz plusz megawatt), emellett a METÁR-os erőművekből is évente további 100-200 megawatt épülhet. Érdekes kérdés, hogy az elszállt árampiaci árak mellett fog-e nagyobb mennyiségben épülni az elkövetkezendő pár évben már támogatás nélkül, tisztán piaci alapokon termelő erőmű.
A lakossági piac a még futó családtámogatási rendszer és a most nyílt 100 százalékos energiaszegénységi program miatt szinte biztos, hogy idén újabb csúcsot fog dönteni. De ha 2023-tól jön a „bruttó elszámolás”, akkor komolyabb visszaeséssel lehet számolni, amennyiben a rezsicsökkentés differenciálatlan marad.
A közületi szegmens viszont úgy tűnik, hogy hosszan tartó növekedés előtt áll. A villamosenergia-árak elmúlt fél évben tapasztalható szárnyalása ma már minden cég részére vonzóvá teszi a napelemes áramtermelést beruházási támogatások nélkül is - vélte Szolnoki Ádám Balázs.
