Privátbankár (P).: Az alapkezelő által említett megatrendek közül nekem talán a demográfia tűnt a legfontosabbnak, amely több másikat is erősen befolyásol. Például a leendő fiatal nemzedék játszik a legtöbbet videójátékokkal, ez a legfogékonyabb az internet-biztonsági kérdésekre, várhatóan ők fogják tervezni és működtetni a mesterséges intelligenciát. A demográfia mozgatja a többit? Ez az “Egy Gyűrű”, amely a többit uralja?
Naffa Helena (N. H.): A különböző trendek inkább egymásra kölcsönösen hatással vannak, oda-vissza hatnak. De az igaz, hogy a demográfia inkább adottság, ráadásul ez az egyik legjobban előrejelezhető trend. A demográfiai folyamatokat elég nagy biztonsággal lehet prognosztizálni 20-30, esetleg 40 évre is, szemben a többi megatrenddel.
Valóban ez az egyik meghatározó elem, amely a jövőnket befolyásolja. Az Aegon Alapkezelőnél azokat a megatrendeket emeltük ki, amelyekre nagy valószínűséggel a demográfia is hat. De például a technikai fejlődés ettől függetlenül is létezik.
Az 1800-as év környékén nagyjából egymilliárd ember élt a Földön. Most pedig több mint hétmilliárdan vannak. A becslések szerint 2030-ra körülbelül nyolc és fél milliárdan leszünk a bolygón. Ez egy egyértelmű trend. De az is egy egyértelmű, hogy több nagyszülő lesz, mint unoka. A valaha élt legtöbb 65 év feletti lakos fog élni a 2020-as években.
|
| Naffa Helena |
Egyre jobban kitolódik az élettartam, de nemcsak tovább élünk, hanem az idősek életminősége is nagyban javulni fog. Ez egy bizonyos szintű fogyasztást is fog jelenteni. Bizonyos iparágak, amelyek őket szolgálják ki, fel fognak virágozni.
Az ENSZ előrejelzése szerint 2100-ra az öt évvel fiatalabb gyerekek száma körülbelül ugyanannyi lesz, mint most, körülbelül 650 millió. A 65 éven felüliek viszont két és fél milliárdan lesznek. Az idősek egyre nagyobb vagyonnal rendelkeznek majd és egyre jobb egészségben töltik idős éveiket. Így számíthatunk tőlük egy bizonyos fogyasztásra is.
P.: Fontos trend az automatizáció, a robotizáció. Vajon melyik korcsoporttól veszi el leginkább a munkát? Hogyan hat az egyes generációkra?
N. H.: Egy tanulmányban az egyes szakmákat úgy ábrázolták, mintha tájak lennének a Föld bolygón. A tengervizek szintje emelkedik, és egyes területeket előbb fog ellepni, mint másokat. Vannak szakmák, amelyek alacsonyabb szinten helyezkednek el, mint például egyes szigetek az óceánban. Ezek létezését komolyan veszélyezteti már most is a “tengerszint emelkedése”.
|
| Születéskor várható élettartam most és a jövőben globálisan (ENSZ) |
A szakmák terén ezek azok, amelyek nagyon mechanikusak, nagyon alacsony hozzáadott értékű munkákat végeznek. Mint például a futószalag. Ahol veszélyes helyekre kell küldeni valakit, például katasztrófa-sújtotta vagy háborús övezetek, ott is különösen erős az ösztönzés, hogy robotokat fejlesszünk ki.
P.: De sorra kerülnek az értelmiségi szakmák is?
N. H.: A következő szint már szellemi munka, magasabb hozzáadott értéket képvisel, de szintén nagyon mechanikus. Ilyen sokféle adminisztratív munkakör. Számítógép segítségével dolgoznak már, mégis tovább automatizálható.
A következő szint az, ahol jobban meg vannak fizetve a szakemberek, de szintén automatizálható a munkájuk. Itt már pláne érdemes szoftvereket kifejleszteni a drága élőmunka helyettesítésére. A munkavégzést csúcsa, amely nagyon távol van attól, hogy robotokkal helyettesítsék, a rendkívül kreatív foglalkozási ágakban van. Mint például az újságírás, a kreativitást igénylő alkotó munkák, vagy például az alapkutatás.
P.: Már az újságírásban is kísérleteznek egyes alaphírek automatizálásával. Hol a határ? Mit nem csinálnak majd a gépek?
N. H.: Az empátia az egyik legnehezebb dolog, amit át tudnak venni. (Az empátia a másik ember helyzetébe, érzéseibe való beleélés képessége – a szerk.) Ez egy olyan tulajdonság, amely az emberben van meg elsősorban. Az ezzel kapcsolatos szakmák vannak legkevésbé kitéve annak hogy automatizálható legyenek.
De a mesterséges intelligencia nagyon gyorsan tanul, és képes nagyon sok mindent elsajátítani hosszabb távon. Képes a korábbiakhoz hasonló új termékeket elkészíteni. Már egyes művészeti termékeket is képesek produkálni ennek alapján, egy adott, megtanult stílusban. Például, Beatles-stílusú zenét szerezni.
|
| A 60 év felettiek száma globálisan (millió fő, ENSZ) |
De a fejlődésnek nem a technológia a fő gátja, hanem a társadalmi berendezkedés és a jogszabályi környezet. Az ipari forradalomban sem csak a gőzgép játszott fontos szerepet, hanem az is, amikor feltalálták a korlátolt felelősségű társaságot, mint vállalkozási formát.
P.: Lehet, hogy az emberek fő foglalkozása a jövőben az lesz, hogy más emberekkel foglalkozzanak? Például egyre nagyobb hiány van betegápolókból, idősgondozókból Európában.
N. H.: Már erre is fejlesztettek ki robotokat, akik az idősotthonokban vagy a kórházakban emóciókat imitálva, például mosolyogva bánnak, kommunikálnak a betegekkel. Ahogy a Google Alexa vagy az Apple Siri alkalmazások is tartalmaznak hasonló elemeket.
P.: De fognak az emberek olyan idősotthonba menni, ahol a személyzet robotokból áll?
N. H.: Valóban függ ettől is. De végeztek olyan kísérleteket, ahol a robotokkal kellett beszélgetniük az embereknek. Sokan hajlamosak voltak őket emberi tulajdonságokkal felruházni, például megsajnálni bizonyos szituációkban. Érzelmeket, fájdalmat feltételeztek róluk, amikor a robotok ilyet színleltek. Amint az ilyen kutatásokból kiderült, nem olyan nehéz hatni az emberek érzelmeire, még robotokkal sem. De azt is mutatja, hogy robotokkal sokkal több mindent meg tudnunk majd oldani, mint amit eddig feltételeztünk.
P.: Vajon tömegek fognak állás nélkül maradni, vagy inkább átáramlanak majd egyik szakmából a másikba?
|
| Naffa Helena |
N. H.: Azt nehéz megmondani hogy ezek a változások gyorsak lesznek, szinte egyik napról a másikra történnek majd, vagy lassan, fokozatosan. Ha lassú a változás, akkor lehet, hogy sima lesz az átmenet. A kihaló szakmákban az új generációk már nem jelennek meg, akik pedig eddig csinálták, azok fokozatosan nyugdíjba mennek. De ha gyors lesz a változás, akkor lehet, hogy egyesek arra fognak kényszerülni, hogy más szakmát találjanak, ami nem mindig egyszerű.
A fiatalok jobban tudnak alkalmazkodni, az idősebbek kevésbé. A fiatalok digitális natívok, hiszen nem is emlékeznek arra milyen volt számítógépek nélkül. Nekik ez a természetes. Lehet, hogy ők internetkapcsolat és áram nélkül kerülnek bajba, például nem tudnak tájékozódni GPS nélkül.
P.: A fiatal generációk nagyobb pénzösszeggel fognak gazdálkodni, mint a korábbiak?
N. H.: A millenáris-generáció, más néven Y generáció, a körülbelül 1980 és 1995 között születettek 2030-ra nagyon meg fognak erősödni és sokat fognak keresni. Másrészt pedig meg fog történni a nagy vagyonvándorlás, a szüleiktől, a baby boomer-generációtól meg fogják örökölni annak vagyonát. Óriási összegről van szó.
A baby boomerek azok, akik a második világháború után születtek, körülbelül 1945-től 1965-ig. A Z generáció azok akik 24 évnél fiatalabbak ma. Eddig a baby boomerek voltak az a generáció, akik a legnagyobb jólétben éltek, akik a leggazdagabbak voltak az egész történelem során.
P.: Milyen új szokásaik, tulajdonságaik vannak a fiatal generációknak?
N. H.: Az Y, de a Z generációkra is igaz az, hogy az élményeket gyűjtik a tárgyak helyett. Ez nem jelenti azt, hogy ne gyűjtenének tárgyakat, de a jövedelmük nagyobb részét költik élményekre, mint a korábbi generációk. Például nyaralásra, utazásra, emléktárgyakra, bulikra, éttermekre, videójátékokra, élő koncertekre, élő sporteseményekre.
Egy másik ilyen fontos tulajdonságuk, hogy a rendelkezésre állás az igazán fontos nekik. Nem az a lényeg, hogy megvásárolják a CD-lemezt. Inkább az, hogy bármilyen számot, amely eszükbe jut, meghallgathassanak bárhol. Ezért szeretik a YouTube-ot akár fizetős változatban is, vagy a különböző streaming szolgáltatásokat. Mint például a Netflix vagy a Spotify.
De már az idősek körében is megfigyelhető ez a jelenség. A legnyitottabbak először a legfiatalabbak voltak a közösségi médiára, őket követték az Y generációsok. Majd jöttek a középkorúak és ma már az idősek is Facebookoznak. Igaz, eközben a fiatal generációk újfajta trendeket követnek, már nem a Facebookot.
A fiatalok szeretik a megosztáson alapuló szolgáltatásokat, mint az Airbnb vagy az Uber. Ezeket is a legfiatalabbak kezdték el először használni, majd elmozdult az idősebbek irányába is. Ma már nem biztos, hogy a szülőktől veszik át a mintákat a gyerekek. Sok esetben fordítva történik.
P.: A kettő közötti, középkorú generációkra vajon mi vár?
N. H.: Az egy átmenet, nem kell feltétlenül elválasztani, a generációk sokszor átfedik egymást. Az tekinthető közös generációhoz, tartozónak akiket valamilyen közös élmény köt össze. Sokszor nem lehet őket élesen szétválasztani egymástól.
P.: Hogyan lehet ezeket a megatrendeket megjátszani az értékpapír-piacon?
N. H.: Több tucatnyit azonosítottunk már és lehet hogy még újakat is lehetne. De nem mindegyikbe lehet befektetni. A polgári űrkutatás például még nincsen abban a fázisban, hogy be lehetne fektetni és profitálni lehetne belőle. De a demográfiai folyamatok, a fiatalok előretörése, az elöregedő társadalom, ezek valóban egymásra hatnak és hatnak a többire. Olyan területeket igyekszünk keresni ahol több megatrend is összpontosul.
Például ahol a robotika találkozik az 5G-s internettel, ott ugrásszerű technológiai javulás várható. A műtő robotokkal távműtétet lehet végezni. Ehhez is szükséges az 5G internet elterjedése. Fontos a befektetési időtáv is, általában három-öt éves trendeket keresünk. A távolabbi jövőre vonatkozó prognózisokra mi nem tudunk alapozni.
A technológiai fejlődésnek van egy görbéje, egyfajta fekvő S betűhöz hasonlít. Vigyázunk, hogy a kezdeti bizonytalan szakaszba vagy a késői, már laposodó szakaszba ne kerüljünk. Inkább a középső, meredek felívelést hozó szakaszban igyekszünk hozamot elérni. Az egyes vállalatoknál, részvényeknél pedig fontos, hogy alkalmazkodnak-e a megatrendekhez, vagy kimaradnak belőle. Például mennyire fektetnek hangsúlyt az online üzletágra. Amelyik kimarad belőle, azt a piac jól láthatóan bünteti.
P.: Hogyan fektetnek be maguk a millenáris generáció tagjai?
N. H.: A fiatalabb generáció sokkal tudatosabban takarékoskodik, tesz félre, jobban tervezi a megtakarításait. Nem csak a mának él, az öngondoskodás jobban jelen van az életében.
Minden generáció lázad valahogyan, volt amikor a divattal, vagy tudatmódosító szerek használatával. A mai fiatal generációk lázadása többek között a környezettudatosságban nyilvánul meg. Fontos nekik a bolygónk jövője. Fontos az is, hogy tudatos vásárlók legyenek. Fontosak nekik a társadalmilag felelős tevékenységet folytató vállalatok. Sokuknak már van is ilyen befektetése. Merőben másként gondolkodnak ezekről a dolgokról, mint az idősebb generációk, és ez a befektetési szakmának is nagyon fontos iránymutatás.
P.: Állítólag az ingatlan-befektetéseket is kedvelik.
N. H.: Ez azért van, mert ők most vannak abban a korban, amikor kezd némi anyagi egzisztenciájuk kialakulni, akár szülői segítséggel is. Családalapításra készülnek, vagy legalább végre saját ingatlant szeretnének szerezni. Ebben segíti őket az alacsony kamatkörnyezet is. Az ingatlan felújítással kapcsolatos fogyasztásuk is egy fontos trend.
P.: A magyar kisbefektetőknek mi ebből a tanulság?
N. H.: Portfóliónknak azt a részét, amely a növekedésre koncentrál, érdemes a megatrendek alapján befektetni. Ezzel szekuláris, azaz nem ciklikus befektetésekre tehetünk szert. A növekedési ciklus végén, leszállóág előtt, a ciklusokon túlmenően is lehetséges növekvő értékű befektetést tartani.
A ciklikus iparágakban nagyon fontos, mikor szállunk be. Lehetőleg ciklus alján vagy annak közelében kell venni és a ciklust tetején eladni. A megatrendeknél ez sokkal kevésbé lényeges.
A megatrendekről, az Aegon Alapkezelő által bemutatott néhány megatrendről írtunk itt is:
Nyugdíjba küldhetnek a robotok? Vegyél robotika-részvényeket!
Csak játszunk és szívunk – bombaüzlet a videojáték és a kannabisz?
