Három évvel ezelőtt történelmi tettet hajtott végre a kormány azzal, hogy belépett a kínai kötvénypiacra. Közép-európai ország ugyanis azelőtt még sosem bocsátott ki renminbiben denominált kötvényeket, de még a nagyobb gazdaságok is ritkán élnek ezzel a lehetőséggel. A magyar kormányt részben az motiválta a jüankötvény kibocsátásakor, hogy a renminbi térnyerése esetén a kötvénypiac is élénkülni fog, és idővel akár az amerikai vagy az európai kötvénypiac versenytársa is lehet. Ezért jól jöhet, ha megismerik a magyar kötvényt a keleti befektetők is és kialakul egy potenciális befektetői kör.
2016. április 25-én aztán 2,5-szeres túljegyzés mellett 1 milliárd jüan értékben adtunk el a devizakötvényből 6,25 százalékos kamat mellett. Az értékesítésből befolyt összeget aztán szokás szerint az Államadósság Kezelő Központ euróra váltotta át a devizamozgásokból fakadó kockázatok mérséklése érdekében. így a múlt héten visszafizetendő összeg 44,06 milliárd forintot tett ki, vagyis nagy összeggel nem csökkenhetett az államadósság ezzel a törlesztéssel.
Idén egyébként ez volt a harmadik és egyben utolsó devizakötvény-lejárat, bár ez nem jelenti azt, hogy az év hátralévő részében a kormány nem előtörleszthet, mint arra volt már példa. Január első napjaiban rögtön 260 milliárd forintot, március végén 116 milliárdot fizetett vissza a magyar állam, vagyis összesen
2019-ben 420 milliárd forintnyi devizaadósságtól szabadult meg.
Jövőre is az ideihez hasonlóan mindössze három devizakötvény-lejárat lesz esedékes. Januárban egy 10 éves futamidejű dollárkötvény jár le 1,7 milliárd dollár értékben, februárban 860 millió eurót kell visszafizetni egy 15 éves futamidejű kötvény lejáratakor, majd júliusban egy újabb egy milliárdos jüankötvény törlesztése válik esedékessé.
