2019. június 28. 11:10

A dolgozók számát nem csökkenthetik, de a béreket már nem kell emelniük a beruházóknak, hogy megkapják a kedvezményt.

A parlament előtt lévő adócsomag egyebek mellett a társasági adótörvény módosítására is kitér. Ennek részeként - tekintettel a magyar munkaerőpiac helyzetére, a jelentős munkaerőhiányra - a Pénzügyminisztérium azt javasolta, hogy a beruházások egy meghatározott körében kerüljenek ki a jogszabályból a fejlesztési adókedvezmény feltételei, vagyis a foglalkoztatásra és bérezésre vonatkozó követelmények.

A parlamentnek a gombnyomás maradt az egyetlen feladata A parlamentnek a gombnyomás maradt az egyetlen feladata

A hatályos törvény szerint ezeknél a módosítóval érintett beruházásoknál írnak elő alább részletezett feltételeket:

  • a jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházások,
  • a törvény felhatalmazása alapján kiadott, a fejlesztési adókedvezményről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás,
  • valamint a jelenértéken legalább 6 milliárd forint értékű beruházás
  • és a jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű, munkahelyteremtést szolgáló beruházás.

Ezek üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén a hatályos Tao törvény az alábbi feltételeket támasztja a kedvezmény igénybe vételéhez:

Az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben

  • a) az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (a külföldi telephelyen foglalkoztatott létszám figyelmen kívül hagyásával) legalább 50 fővel, ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 25 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy - az adózó választása szerint - a beruházás megkezdését megelőző három adóév adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy
  • b) az adózónál elszámolt, évesített bérköltség (a külföldi telephelyen foglalkoztatottak bérköltségének figyelmen kívül hagyásával) legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének háromszázszorosával, ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább százötvenszeresével meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített vagy - az adózó választása szerint - a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő bérköltségét.

Ez a helyzet ma. A Pénzügyminisztérium azonban idejét látta annak, hogy törölje ezeket a feltételeket a törvényből, de csak a 2020-tól induló (akkortól bejelentett és elkezdett) beruházások esetében. Különösebb indoklást nem fűztek ehhez, de a létszámnövelési kritérium kihúzása könnyen magyarázható azzal, hogy manapság nagyon nehéz munkaerőt találni, jót meg pláne. Ami viszont a béremelésre vonatkozó feltétel megszűnését illeti, az már nehezebben érthető, pont akkor, amikor a gazdaságpolitika egyik sarokköve a bérnövelés, hogy jobban pörögjön a belső fogyasztás, növekedjék a megtakarítás. Ám nem zárható ki, hogy a szaktárcánál az esetleges gazdasági válság beütésére készülve tekintenének el a kényszerű béremelésektől, ezzel is könnyítve a beruházók dolgát.

A tárca egyben ki is bővítette azt a beruházási kört, amelyikre vonatkozik a fejlesztési kedvezmény azáltal, hogy lejjebb szállította a beruházási küszöböt. Ez jövőre a kisvállalkozásoknál 300, a középvállakozásoknál 400 millió forint lesz. A rákövetkező két évben tovább csökken az érték: előbb 200, illetve 300 millió forintra, majd 50, illetve 100 millióra.

Ez tehát a kormány szándéka, ám időközben elkészült a parlament gazdasági bizottságának módosítója is, ami annyira azért nem könyörülne meg az érintett cégeken, mint a PM (persze tudható, hogy a bizottság előterjesztései mögött rendre a kormány instrukciói állnak, szóval arról lehet szó, hogy új megfontolásokat vett figyelembe a minisztérium). A bizottság mégsem törölné el a feltételeket előíró passzust, de nem is hagyná meg eredetiben, hanem azt javasolja, hogy a beruházók tartsák meg a dolgozói létszámot a beruházás megkezdése előtti időszakot alapul véve. Ezt emelnék be a törvénybe:

(9) Az (1) bekezdés a), b), i), k) és l) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (a külföldi telephelyen foglalkoztatott létszám figyelmen kívül hagyásával) ne csökkenjen a beruházás megkezdését megelőző három adóév adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma alá."

Vagyis bár a kormány is súlyosnak tarthatja a munkaerőhiányt, arra azért ügyelnek, hogy a beruházók ne kapjanak törvényi jóváhagyást a létszám esetleges csökkentésére, legalább a korábbi állományt tartaniuk kell átlagban. A bérekre vonatkozó kormányzati állásponttal ellenben egyetért a bizottság, így amennyiben a parlament ebben a formában fogadja el az előterjesztést, ez már nem lesz feltétel a beruházóknál a jövőben.

A fejlesztési adókedvezményt a számított társasági adóból, annak maximum 80 százalékáig lehet érvényesíteni.

Cetelem MKB Cib Tov·bbi aj·nlatok