A CSOK 2015-ös bevezetése óta már 68000 család, igényelt támogatást 189 milliárd forint értékben, amelynek jelentős részét újépítésű lakás vásárlására vagy új családi ház építésére költötték az igénylők. Az elmúlt évek folyamatos, tíz százalék feletti ingatlanár növekedése – több más tényező mellett – ennek is köszönhető. Az igénylők körét és a felhasználás céljait is fokozatosan bővítették, évente új, egyszerűsítő, könnyítő rendelkezéseket léptettek életbe. Nem történt ez másképp idén, év elején sem: számos új rendelettel igyekeztek még több család számára elérhetővé tenni a támogatást.
Az egyik legfontosabb változtatás a már ingatlannal rendelkező családokat érinti. Korábban, meglévő lakás mellé csak abban az esetben lehetett CSOK-ot kérelmezni, ha a juttatást kizárólag újépítésű lakás vásárlására, építésére használta fel az igénylő. Ez március 15-től megváltozik, így már használt lakás vásárlására is fordítható a támogatás. Egy hét múlva a garzontulajdonos frissházasok is nagyobb lendülettel vethetik bele magukat az ingatlankeresésbe, hiszen már nem csak az újépítésű lakások néhol szűkös kínálatában és magas áraiban, hanem a megfizethetőbb és nagyságrendekkel nagyobb választékú használt lakásokban is gondolkodhatnak.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint, az új rendeletnek köszönhetően hosszabb távon több tízezer új vásárló léphet be a lakáspiacra. "Tavaly a tranzakciószám rég nem látott magasságba emelkedve elérhette a 160 ezret és látva a tendenciát, a jövőben is emelkedésre számítunk. Az új vásárlóréteg piacra lépésével a használt lakások árai is minden bizonnyal tovább nőnek, főként az évek óta igen népszerű panellakásokra lehet még nagyobb a kereslet, annak ellenére, hogy csak az elmúlt egy évben is 13 százalékot nőtt az országos átlagáruk" – teszi hozzá.
