Azt gondolom, hogy azért, mert a török válság csak tünet, éppúgy, mint az argentin problémák. Ebből a szempontból pedig egyáltalán nem logikátlan a feltörekvő országok devizáinak esése sem, bármilyen messzire is legyenek Isztambultól.
A fő ok pedig szerintem a világban kialakulni látszó dollárhiány. Az amerikai jegybank már elkezdte, és egyre gyorsítja a korábbi években kinyomtatott dollárok visszaszívását, megfordult az eufemisztikusan kvantitatív enyhítésnek nevezett pénznyomtatás és pénzvisszaszívás lett belőle. Azaz, nagyon leegyszerűsítve a kérdést: egyre kevesebb dollár van, fogy a világpénz likviditása:
És ha ez nem lenne elég, még a dolláradósság költségét, azaz az amerikai kamatszintet is emelik. A tőkepiacok egyik legfontosabb meghatározója pedig éppen a likviditás, illetve a kamatszint. Ezek változása minden eszközre komoly hatással van. Amikor sok és olcsó a pénz, a befektetők megvesznek mindent; amikor kezd fogyni és drágulni, akkor visszább húzódnak a biztonságosabb(nak tűnő) befektetésekbe. Ezért vált élesen ketté pl. idén az amerikai tőzsde és a feltörekvő részvénypiacok teljesítménye: a kockázatosabból a kevésbé kockázatos felé mozog a tőke. Hasonló volt a 90-es évek második fele is, amikor az 1993 végén még 3%-on lévő amerikai kamatszint 1995 elejére 6%-ig emelkedett, és ez bedöntötte a mexikói pezót (mexikói/tequila válság), majd a dollár további erősödése (1995 nyarától 1998 nyaráig 30%-ot erősödött a dollár szélesebb indexe - lásd a grafikonon) a kelet-ázsiai devizák összeomlásához és az orosz államcsődhöz vezetett 1997-98-ban (a feltörekvő országok "eredendő bűne" és bukásának oka szinte mindig az hogy nem a saját devizájukban adósodnak el, lásd pl. Magyarország CHF-válság, 80-as évek eleje Latam-válság, 90-es évek ázsiai kistigrisek, most a törökök, stb,stb.). Az USA-ba visszamenekülő dollár 1998 után létrehozta a Nasdaq-buborékot, majd 2002-től egészen 2008 nyaráig gyengült a dollár, eközben létrehozva az évtized elejének nagy feltörekvő/fejlődő bikapiacát (illetve a túl alacsony kamatok és felpuhuló hitelezési standardok miatt a jelzálogpiaci buborékot).
Ebből a szempontból nem túl jó ómen a dollár erősödése 2015 óta, különösen mivel a feltörekvő országok csomó dollárhitelt vettek fel az elmúlt 10 évben, és ennek adósságszolgálata hol itt, hol ott kezd problémákat okozni.
Amennyiben a 90-es évek vége valóban jó párhuzamként szolgál, akkor arra számíthatunk, hogy ez a fertőzés a feltörekvő országokból egy idő után átterjed a fejlettekre is. A visszamenekülő tőke egy idő után ott is megijedt, nem volt már hova bújni (1998 nyara) és ekkor az amerikai jegybanknak kellett beavatkoznia kamatvágásokkal stabilizálva a helyzetet. Valami hasonlóra számítanék most is: a feltörekvő országokban egyelőre elszigeteltnek tűnő események előbb vagy utóbb átpattannak a fejlettekre is, ott is növekedési aggodalmakat okozva. Amennyiben ez bekövetkezik, és a nagy tőzsdék éles eséssel reagálnak, akkor a Fed valószínűleg abbahagyja a kamatemelési ciklust, és az sem lehetetlen, hogy a QE-t is újrakezdi - ami ismét stabilizálhatja majd a világgazdaságot. Nagyjából ezt látom a legvalószínűbb útnak a következő 1-2 évben.
//lexicon.ft.com/Term?term=original-sin
