Takács Péter egészségügyi államtitkár arról beszélt az Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek szerdai konferenciáján, hogy 2023 speciális év a magas rezsiárak miatt, ezért a kórházak nyáron a Rezsivédelmi Alapból számíthatnak kompenzációra.
Ezzel a kórházi adósságok nagyjából a felét-kétharmadát konszolidálni fogja kormány év közben.
A kórházak ingatlanüzemeltetését is átszervezik azzal, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságot (KEF) is bevonják, így 2024-ben már nem az Egészségügyi Alap fogja fedezni a kórházi üzemeltetés költségeit, hanem a KEF előirányzata, amire 31 milliárd forintot különítettek el. Ugyanis a kórházak adósságainak vizsgálatánál azt tapasztalták, hogy egyes intézmények tartozásai az épületek rossz műszaki állapota miatt nőnek meg.
Előadásában beszélt még az államtitkár az egészségügy átalakításáról, azon belül is a vármegyei és városi kórházak együttműködésének kidolgozásáról, aminek kapcsán ismét leszögezte:
„Egy kórházat sem zárunk be, ám a szerepüket át kell gondolni. Legfontosabb a betegbiztonság, de nem lehet minden kórházban egyformán minden orvosi terület. Gondoljunk csak arra, hogy az embereknek átlagban 12 és fél évente kell befeküdniük a kórházba.”
Ebből látszódik, hogy jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni a járóbetegellátás fejlesztésére, hiszen hússzor nagyobb a forgalma, mint a fekvőbeteg-ellátásnak.
Takács Péter beszélt az alapellátásban elindított változásokról, most pedig a járóbetegellátást, a laborellátást és a képalkotó eljárásokat vizsgálják felül. Megnézték a háziorvosi finanszírozási adatokat is, ahol szintén óriási eltéréseket tapasztaltak egyes körzetek között, van, ahol huszonötszörös különnség mutatkozik. Ezért vezették be az indikátorpontok új kiszámítási módját.
Az alapellátási ügyelet átszervezése az államtitkár szerint kis döccenőkkel mára beállt, s a nyári szabadságolások miatt kicsit csúsztatva, szeptember 1-jétől Baranya vármegyét léptetik be az új rendszerbe.
A OMSZ honlapjára egyébként felkerült, hogy a maradék vármegyék mikor lépnek be, a lista végén Budapest áll, ahol 2024 márciusában indul el az új ügyeleti rendszer.
Mégis minden szereplő elégedetlen az egészségügyben
Dr. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Magyar Egészségügy Menedzsment Társaság elnökhelyettese arról beszélt előadásában, hogy miért elégedetlen ma a legtöbb szereplő az egészségügyi rendszerrel.
Az egészségügy finanszírozási helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy az 2021-22 között ugyan reálértéken nem változott, de ami durva, és komoly probléma, amiért aggódhatunk, hogy a gyógyszertámogatás ijesztően visszaesett. Kérdés, hogy a gyógyszeripar hogy reagál majd erre. Míg az Egészségügyi Alap 2021-ben 271 milliárd, addig 2022-ben 64 milliárd forint volt. A közgazdász arra is rámutatott, hogy az egészségügyi adósságállomány szolidabb mértékben növekedett, 2010-2015 között évente átlagban 24,5 milliárd, 2016-22 között 56,4 milliárd forint volt.
„Az egészségügy nehéz helyzetét mutatja, hogy a közvetlen bértámogatások kiszorítanak minden kiadást. Az összes reformmozdulat alól kihúzza a talajt a minden forrást elszippantó béremelés jelen formája” – jelentette ki Dr. Sinkó Eszter.
A kórházak többek között ezért is adósodnak el, miközben technológiai megújulásokra nincs mozgásterük, a finanszírozási technikai lehetőségeik csaknem a nullára estek vissza. S bár a 2024. évi költségvetés egészségügyi tervszámai növekedést mutatnak, ebben a gyógyszergyártók óriási befizetései is nagy szerepet kapnak.
Nem csoda, ha ezek után az egészségügy minden szereplője frusztrált:
- A kormány úgy érzi, rengeteg pénzt belerakott az egészségügybe, bérekre külön 911 milliárd forintot szán, mégsem javul érdemben a helyzet. Érzékeli, hogy a szakdolgozói, nővéri kar egyre gyengülő összetételű, a betegek minden fronton elégedetlenek. Ráadásul az államkassza is kiürült, nincs forrás a korrekciókra.
- Az OKFŐ, mint középszintű irányító, kezelhetetlen mennyiségű feladattal néz szembe, de nincsenek jó gyakorlatai, amelyeket továbbadna a kórházaknak.
- A kórházigazgatók 2010-11-ben még gazdasági társasági formában működtek volna a legszívesebben, most nincs lehetőségük érdemben önállóan gazdálkodni, a béreket differenciálni, nincs forrásuk a dologi kiadások emelésére, a központosított közbeszerzések inkább forráskivonásokkal járnak, mint bevételekkel. Év közben hektikus változásokat hoznak létre az egészségügyi költségvetésben, ami tovább nehezíti az intézményvezetők helyzetét. A kórházak ugyan teljesítményelszámolási kényszer alatt működnek, de a várólisták hosszán még nem látszódik a teljesítménynövelésre használt eszközök eredményessége.
- A háziorvosok: bár a praxisközösségek megalakultak, de érdemi változás, hatáskörbővítés nem történt. Az új ügyeleti ellátás körül egyelőre sok a kérdőjel.
- A szakdolgozók: 2023-ra a kormány béremelést ígért nekik 170 milliárd összértékben, helyette körülbelül 41 milliárd jut a nyáron, 18 százalékos emelés formájában.
- A szakrendelők is frusztráltak: a fejük felett lógó államosítás ugyan 2024-ig el lett tolva, s végül csak fenntartói váltás lesz, de még semmi nem biztos.
- A betegek: nem férnek hozzá a közszolgáltatásokhoz, sokuknak elfogytak a megtakarításaik a magánegészségügyre, a gyógyszerkiadásaik több mint a felét maguknak kell állniuk (ez az arány Magyarországon 51, az EU-ban átlagban 43 százalék). Pedig a gyógyszercégek a növekvő befizetéseik miatt kivonhatják a termékeiket a tb-finanszírozott körből, vagy elmennek a magyar piacról.
Sinkó Eszter szerint túl sok rossz kör látható az egészségügyben, miközben az állam átveszi a feladatokat, nem tud mit kezdeni vele. Az önkormányzatok tulajdonosi funkciói, feladatai kiüresednek, monolit rendszer épült fel, amely sérülékeny, törékeny, és a központi béremelések logikája a régi időkre vezethető vissza. A közgazdász a megoldáshoz a World Health Organization idézetét használta:
„Egy komplex rendszert nem lehet hatékonyan vezetni lineáris, hierarchikus döntéshozatal mentén” – illetve utalt a Magyar Nemzeti Bankra is, amely szerint új növekedési modellre kell átállni. A szakértő megoldásként ellátási garanciákat, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) stratégiai szolgáltatásvásárlását, a betegút mendzsment és a digitalizáció fejlesztését, a betegek partnerként való kezelését javasolta.
Jön a járóbeteg előjegyzés
Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója a pandémiás időszak kihívásairól beszélt, amely roppant nehéz volt az egészségügynek, de 2023-ra már láthatóak pozitív folyamatok.
„Még mindig nem lehetünk elégedettek, de a járóbetegellátás is elkezdett visszarendeződni, ahol nemsokára előjegyzési rendszert indítunk be” – jelentette be a vezető, aki szerint a krónikus helyzetben lévő fekvőbeteg-ellátás azonban továbbra sem kap levegőt, ott sokkal nehezebb visszaállni a Covid előtti ritmusra, és a rehabilitációnál még mindignagyobb az elmaradás.
A várólistákkal kapcsolatban pedig arra mutatott rá, hogy bizony nem minden szolgáltató vezette a pandémia alatt, de utána sem igen szolgáltat adatokat. Pedig például a szívbetegeknél 90 napon belül meg kell oldani a páciensek problémáját, különben igen rossz eredménnyel lehet számolni. Ez egy fontos üzenet, ezért is kell várólistát vezetni – tette hozzá Kiss Zsolt.
