Az alapellátás működőképessége ma már nem csupán szakpolitikai kérdés, hanem a mindennapi betegellátás biztonságát érintő akut probléma. Egy frissen publikált elemzés szerint a rendszer olyan állapotba került, amely azonnali beavatkozást igényel: a cél rövid távon nem is a fejlesztés, hanem az, hogy legalább a minimumszintű ellátás mindenhol biztosítva legyen.
A dokumentumot példátlan szakmai összefogás keretében állították össze: a Magyar Orvosi Kamara (MOK) több tagozata mellett részt vett benne a szakdolgozói kamara, több szakszervezet, valamint a mentődolgozók képviselete is. A szereplők egybehangzóan állítják: az alapellátás megerősítése nélkül nem működhet sem a szakellátás, sem a kórházi rendszer. Egy korszerű, jól szabályozott, széles jogosítványokkal rendelkező háziorvosi rendszer a modern egészségügy alapja – ennek hiányában a teljes ellátórendszer sérülékennyé válik – írja az Economx a 77 oldalas szakmai tanulmány-ra hivatkozva.
A számok is alátámasztják a romló trendet. 2026 márciusában Magyarországon 6373 háziorvosi praxis működött, ezek közül 5352 volt betöltve, míg 1021 praxis üresen állt. Ez országosan 16 százalékos hiányt jelent.
Fotó: DepositPhotos.com
Egy évvel korábban, 2025 februárjában még „csak” 956 betöltetlen praxis volt, vagyis a tendencia egyértelműen romló. A kiüresedés gyorsulása mögött strukturális okok állnak, amelyek rövid távon is beavatkozást igényelnek.
A legsúlyosabb strukturális kockázatot a háziorvosi kar elöregedése jelenti. De a problémák nem korlátozódnak a háziorvosi ellátásra. A fogászati alapellátásban például papíron 2 580 praxis működik és 249 a hivatalosan betöltetlen körzetek száma. A valós helyzet azonban ennél kedvezőtlenebb: a tartós helyettesítéssel működő praxisok formálisan betöltöttnek számítanak, miközben az ellátás minősége és folytonossága gyakran sérül.
Az egyik legmarkánsabb javaslat, hogy az egészségügy ismét önálló minisztériumi szintű irányítást kapjon, mert a jelenlegi, belügyi struktúrába ágyazott modell nem biztosít kellő súlyú érdekérvényesítést.
