„Az Onkológiai Intézetnél kértem mammográfiás vizsgálatra időpontot. A vizsgálat a gyógyulási fázisom megerősítése miatt lenne sürgős és fontos. De csak 2027 márciusára kaptam időpontot, ami egy daganatos betegségből felgyógyulva nonszensznek tűnik” – mondja a névtelenséget kérő páciens.
Egy olvasónk pedig ezt írja: „CT-vizsgálatom volt, de további kontrasztanyagos MR-re is szükségem lenne. Bár az Uzsoki kórházba szól az MR-beutalóm, nem csinálják meg, mert nem oda tartozom. Mondták, hogy menjek a Honvédba, de ott sem kaptam időpontot. Az Egészségvonalon 2026. december 31-re adtak volna, vidéken júniusra. Ami nevetséges, mert nekem most van panaszom. Az csak hab a tortán, hogy 40 éve dolgozom egészségügyi szakasszisztensként. Takács Péternek megfordítottam a „vagy jót vagy semmit” mondását: „vagy rosszat, vagy semmit”.
A hivatalos várakozási időket nem vezetik transzparensen úgy, mint a műtéti várólistákat, de azt azért lehet tudni, hogy jelenleg átlagosan 4-5 hónap az átlagos várakozási idő. Ebben benne van, hogy egyes helyeken 2 hónap, máshol 9, vagy akár 12 hónapot is kell a pácienseknek várniuk.
A 2025-ben megjelent OECD Health at a Glance (Egészségpillanatképek) jelentés alapján Magyarország képalkotó diagnosztikai (CT és MR) felszereltsége jelentősen elmaradt az OECD-átlagtól. Magyarországon összesen 18 CT- és MR-készülék jutott egymillió lakosra, az OECD átlag viszont 51 készülék.
Fotó: DepositPhotos.com
A kormány ezért 2023-ban úgy döntött, hogy 31 új CT-, és 12 új MR-gépet vásárol, 2025. november 1-jétől pedig államosította a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott CT/MR vizsgálatait, hogy csökkentsék a várólistákat. Felvásárolták a magánegészségügyi szolgáltatók hatékonyan működő, közfinanszírozásban működő gépeit, de az újakat még nem üzemelték be.
A szakmában dolgozó forrásaink szerint azonban egyelőre nem hogy csökkentek a vizsgálatok várólistái, sokkal inkább megnőttek.
Mindez egyáltalán nem csoda, hiszen eddig a közfinanszírozott ellátást végző magáncégek abban voltak érdekeltek, hogy minél hatékonyabban dolgozzanak, a személyzet pedig abban, hogy a szakmai elvárásokat betartva végezzen minél több vizsgálatot, mert teljesítményalapon díjazták őket.
Ezzel szemben a visszaállamosított rendszerben, az orvos és a szakdolgozó is közszolgálati jogviszonyba került, nem vállalhat túlórát, esetleg másodállást is csak engedéllyel, és egyáltalán nem érdekelt abban, hogy „pörgesse” az eseteket
Az OKFŐ nem árulja el a várakozási időket
A Magyar Orvosi Kamara már a képalkotó diagnosztikai gépek államosításának hírére, 2023-ban megjósolta, hogy mindez hosszabb várakozási idővel fog járni és rontja a daganatos, a mozgásszervi, valamint a szív- és érrendszeri betegek gyógyulási esélyeit, és még több beteget kényszerít a magánellátásba, illetve növeli a sürgősségi osztályok terheit.
Ezért azzal a kérdéssel fordultunk az Országos Kórházi Főigazgatósághoz (OKFŐ), hogy jelenleg mennyit kell várakozni egyes egészségügyi intézményekben a képalkotó diagnosztikai vizsgálatokra, s az egy-két évvel ezelőtti állapotokhoz képest mennyivel nőttek a várólisták egyes helyeken?
Az OKFŐ válaszában nem közölt számszerűsített adatokat,
de hozzátette: az Országos Diagnosztikai Gyorsítóprogram keretében két ütemben a kormány 40 milliárd forintból 31 CT- és 12 MR-berendezést telepített a kórházakba. Az új gépek gyorsabban és pontosabban dolgoznak, így ugyanannyi idő alatt több vizsgálat végezhető el. Ez nemcsak a diagnózis idejét rövidíti le, hanem a kezelések megkezdését is felgyorsítja, ami közvetlenül csökkenti a várakozási időket is – ígérik.
Mint írják: a kormányzat országos szinten 16 milliárd forinttal emelte a képalkotó vizsgálatok finanszírozását beépülő jelleggel, amihez hozzá jön még 7,5 milliárd forintos „várólistacsökkentési” keret, amit – a tavalyihoz hasonlóan idén is – valamennyi kórház és szakrendelő felhasználhat, amennyiben jelzi a programban történő részvételt. (Minden kórház és szakrendelő csatlakozhat a programhoz.) A program eredményei az OKFŐ szerint már tavaly nyáron is meglátszódtak: körülbelül 15- 20 százalékkal több vizsgálatot végeztek el a kórházak, mint a korábbi év azonos időszakában.
Hozzátették: hazánk a képalkotó diagnosztikai ellátások várakozási idejével európai viszonylatban a középmezőnyben helyezkedik el, a cél azonban az, hogy e tekintetben az élmezőnybe kerüljünk.
(Hogy mit jelent a középmezőny, számok hiányában nem lehet tudni, mindenesetre Luxemburgban és Ausztriában általában maximum két hónap, Franciaországban 30-75 nap, Németországban átlagosan 42 nap a várakozási idő).
Válaszukban arról is írnak, hogy az akut, sürgős esetek és a fekvőbeteg osztályokon ellátott betegek diagnosztikai vizsgálatai várakozási idő nélkül megtörténik, míg az elektív, nem sürgős vizsgálatok esetében számítani kell várakozási időre, a vizsgálat típusától és kapacitástól függően. De figyelni kell az EgészségAblakon, az EESZT-n keresztül foglalható, felszabaduló időpontokat is.
Az onkológiai gyanús esetek esetében egyébként elvileg működik a 14 napos szabály, amely kötelezi az intézményeket, hogy a legsúlyosabb diagnózissal vagy annak gyanúval rendelkező betegeknek két héten belül biztosítsanak vizsgálati időpontot.
Egyébként a Fővárosi Önkormányzatnak az Egészséges Budapest Program (EBP) keretén belül volt egy sikeres onko-diagnosztikai várólista csökkentési programja a budapestiek részére, de a program rendelkezésére álló 2,7 milliárd forintos kerete tavaly év végén elfogyott és a folytatásra az állami forrás még nem érkezett meg.
Küldtünk kérdést a NEAK-nak is, hátha tudnak transzparens vizsgálati várólistás adatokkal szolgálni, de mindeddig nem kaptunk választ.
Szakértők: az államosítás nem volt jó döntés
„Pontos számokat valóban nem lehet tudni a képalkotó diagnosztikai vizsgálati idők hosszáról, de mindenhonnan azt hallom, hogy az elmúlt időben nagyon megugrottak” – erősítette meg a hírt Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakértő.
A CT/MR-gépek államosításáról a szakértő úgy vélekedik, hogy mivel megszűnt az eddig problémamentes együttműködés az NEAK-finanszírozott magánszolgáltatók és az állam között, értelemszerűen csökkent a vizsgálati és leletezési kapacitás is.
Az állam ezért úgy próbál javítani a helyzeten, hogy az OKFŐ vagy egy nagyobb intézmény már amúgy is túlterhelt kapacitásához hozzácsap további leletezési szakvéleményezési feladatot egy másik intézmény radiológiai beteganyagából, vagy megbíz egy radiológusokat szerződéses formában alkalmazó magáncéget plusz leletezési feladattal.
Dr. Rékassy Balázs szerint az is sajnálatos visszalépés, hogy a radiológusok egy része eddig a magáncégekben esetszám alapján volt finanszírozva. Eddig kölcsönös egyezséggel túlmunkát vállalhattak, most azonban az állami egészségügyi szolgálati jogviszonyban kapott fizetésük fix, a szakmai elhivatottságukon és a kollegialitásukon felül, nincs motivációjuk a leletezési szakvéleményezési kapacitás növelésére.
Mint mondja, még neki is szoknia kell, hogy munkahelyén, a kórház sürgősségi osztályáról eddig csak átsétált a szomszédos radiológiára átbeszélni egy-egy beteg CT-leletét, most azonban a magán távleletező céget kell keresnie és várnia a messziről kapott információkra, mert a kórház egy privát céggel van leszerződve erre.
Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász megerősíti Rékassy Balázs véleményét. Azt mondja, hogy az egyébként is hosszú képalkotó diagnosztikai vizsgálati várólisták az államosítás miatt tovább nőttek, de mivel nem nyilvánosak, a pontos hosszúságokról nincs hivatalos adat.
„Nem volt jó döntés az államosítás, és egyelőre az igazi okát sem ismerjük, de kijelenthető, hogy nem ez volt a magyar egészségügy legnagyobb problémája. Ugyan látszik, hogy a NEAK tesz lépéseket a probléma feloldására – januárban is képalkotó diagnosztikai többletkapacitásokat tett egyes intézményekben –, de egyelőre ezek eredményét még nem lehet látni” – mondta lapunknak a szakértő.
Takács Péter egészségügyi államtitkár a Magyar Kórházszövetség februári konferenciáján ugyanakkor kijelentette: szerinte négy év alatt jó munkát végeztek, de azért vannak még rossz gyakorlatok. Például, hogy hiába vettek 26 milliárd forintnyi képalkotó diagnosztikai eszközt, és tettek 20 milliárd forint plusz finanszírozást a képalkotó diagnosztikai ellátás mögé, az intézmények egy része csak a potenciálisan kiadható időpontok 15-20 százalékát adja ki, a többit konzultációs időpontként benntartja, de ez rossz gyakorlat, ezen javítani kell – hívta fel az intézményvezetők figyelmét az államtitkár.
