A stressz életünk része, mindenkinek kijut belőle. A vállalatvezetőkre és a menedzserekre – csakúgy, mint számos más szakma képviselőjére – munkájukból és pozíciójukból adódóan fokozott pszichés terhelés nehezedhet. A stresszel összefüggésbe hozható egészségügyi problémák kialakulásának kockázatáról is szó esett a Klasszis Média Egészséggazdaság – Menedzser Egészség című konferenciáján március 27-én.
A szakmai panelbeszélgetés résztvevői, Dr. Perczel-Forintos Dóra klinikai szakpszichológus, mindfulness tanár, a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékének egyetemi tanára és Dr. Zacher Gábor oxyológus, az Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet főorvosa a megküzdési stratégiákról és lehetőségekről is beszéltek.
Népbetegség: mit tehetünk a mindennapi stressz ellen?
Bizonyára sokak számára ismerős az ébredés után azonnal jelentkező stressz vagy szorongás: a gyötrő kérdés, hogy vajon mi vár ránk a nap folyamán, hogyan fogjuk túlélni az előttünk álló órákat, és megoldani azt a rengeteg feladatot, amit egyetlen munkanapba zsúfoltunk.
A szorongás mindig valamilyen valós vagy vélt veszélyeztetettségre adott reakció. A kérdés, hogy az ember ilyenkor mitől fél? Esetleg teljesítményszorongásról van szó? Egészségszorongásról vagy szociális szorongásról? Megfelelő önismeret, önreflexió kell ahhoz, hogy az ember felismerje, mitől tart – vázolta Dr. Perczel-Forintos Dóra, hozzátéve: „csak az idő a miénk”. A klinikai szakpszichológus ezzel a Seneca-idézettel érzékeltette, hogy rajtunk múlik, mit kezelünk prioritásként, mire szánunk időt, és felismerjük-e, hogyan érezzük magunkat az adott helyzetben. Mint mondta, az utóbbi tíz évben sokat foglalkozott a tudatos jelenléttel, a mindfulness-szel – különféle stresszkezelési és szorongáscsökkentő technikákkal, eszközökkel.
Ez abban segíthet az embernek, hogy elsajátítsa azokat a módszereket, amelyek lehetővé teszik, hogy testben és lélekben egyaránt jelen legyen lehetőleg az élete minden pillanatában. A valóság tudatosítása mellett fontos a napunk megtervezése is, így némiképp csökkenthető a bizonytalanság okozta stressz.
Dr. Zacher Gábor a témához kapcsolódóan kitért azokra a tényezőkre, amelyek döntően befolyásolják a ránk nehezedő pszichés nyomás mértékét és alakulását. Ezek közé tartozik, hogy mikor fekszünk le és milyen tevékenységet folytatunk közvetlenül elalvás előtt – a telefonunkat nyomkodjuk vagy kikapcsolódunk és ráhangolódunk a pihenésre –, hogyan alszunk, mikor kelünk és mennyire sikerül kipihenni magunkat. A főorvos saját tapasztalatait is elmesélte: a napközbeni, délutáni rövid alvások is hasznosak a szervezetünk számára. Az akut ellátásban dolgozóknak jellemzően nincs idejük rendszeres és hosszas éjszakai alvásra: ők akkor pótolják a kieső alvásidőt, amikor és ahol tudják.
Fotó: Klasszis Média
Mindemellett a mozgás is elengedhetetlen, olyankor ugyanis az ember kiszellőztetheti a fejét. Ő például évek óta fut. „Összességében a futás rendbe tesz” – fogalmazott. Az emberek többségének nehezen megy az elengedés, pedig a stresszmentes élethez ez is nélkülözhetetlen. Dr. Zacher Gábor szerint az ember csak akkor tud túlélni, ha bizonyos dolgokat elenged, és kívül marad a körön, kívülről figyel.
„Amikor egy beteg bármilyen szituációban azt mondja: “képzelje magát a helyembe”, nem tudom megtenni. Én a saját helyemen vagyok, a saját életemben, annak minden pozitív és negatív vonásával, ő pedig ott a körben, amire rálátok. Ha belépek az ő körébe, akkor elvesztem az objektivitásomat” – érzékeltette.
Dr. Perczel-Forintos Dóra egy kicsit árnyalta a képet. A szakember hangsúlyozta: fontos, hogy vegyünk távolságot a nehézségeinktől és érzelmileg ne vonódjunk bele teljesen, ne katasztrofizáljunk, de kívülről nem könnyű saját magunkra pillantani. Véleménye szerint a tudatosság segít megmaradni a jelenben. Vagyis ha a helyzetben, amiben és ahol vagyunk, újra és újra tudatosítjuk, hogy éppen hol vagyunk, mit érzünk, mit látunk/ hallunk/ tapasztalunk és nem kizárólag a „fejünkben” éljük meg azt. Fontos az is, hogy ne csak a félelmeink vezessenek minket. Lehet, hogy az a valóság és azt tudatosítjuk, hogy egy nehéz tárgyalás kellős közepében vagyunk, aggódunk a kimenetele miatt, hevesebben ver a szívünk vagy összeszorul a torkunk (ez a mindful hozzáállás), de ennyi és ez a valóság, nem több. Az pedig, hogy aggódunk és attól félünk, hogy sikertelenek leszünk, már a jövőre vonatkozó félelem.
A látvány, a tapintás, a hangok, a testi érzetek is fontosak a gondolkodás és megismerés mellett. Ahogy az egészséges határok meghúzása is: a saját jóllétünkre is figyelmet kell fordítanunk amellett, hogy a munkaadónk értékeivel, szellemiségével és érdekeivel próbálunk azonosulni. Erre Dr. Zacher Gábor szerint nincs egyetemes, mindenki számára jól bevált megoldás.
A stressz káros hozadékai
A szakember ennél a pontnál kitért a hazai kábítószer-fogyasztási szokásokra. Mint mondta, a szerhasználók száma az alacsonyan kvalifikáltak – a nyolc általánost vagy annyit sem végzettek – körében a legkiemelkedőbb, de a magasan képzettek körében is „megugrik”. Ennek hátterében az áll, hogy az érintetteknek korán indul a napjuk és estig dolgoznak. Péntek délutántól hétfő reggelig van idejük arra, hogy próbáljanak „szellőztetni”, ennek egyik módja a szerhasználat. Az ezzel élők aránya 16-17 százalék ebben a populációban – ismertette a statisztikát Dr. Zacher Gábor, hozzátéve: természetesen nem szabad általánosítani, nem arról van szó, hogy minden magasan kvalifikált ember így vezeti le a hétközben felgyülemlett stresszt.
Jó, ha tudatában vagyunk annak, mi a cég érdeke, és mi a sajátunk – magyarázta Dr. Perczel-Forintos Dóra. E téren jelentős generációs különbségek mutatkoznak: a 35-40 éves fiatalok például jobban figyelnek a munka és a pihenés egyensúlyára, hogy mikor van vége a munkaidőnek, míg a korábbi generációk tagjaira ez nem volt igaz.
Dr. Zacher Gábor ehhez még annyit tett hozzá: néha érdemes számot vetni önmagunkkal, mérlegelni, hova jutottunk, mi a célunk, mit szeretnénk elérni, a saját jóllétünk mennyire fontos számunkra. És ahogy fogalmazott: a döntés, a választás óriási felelősség, ami egyrészt azon alapul, hogy születésünkkor mekkora puttonyt kaptunk – milyen helyzetből, milyen értékrenddel indultunk –, másrészt azon, hogy az évek során mit tanultunk, mi alapján hoztunk döntéseket. A szakember azt is elmondta, hogy a lakosság általános mentális állapota rossz, a fiatalok ötven százaléka szorong. „Nem vagyunk jól, ez a baj” – foglalta össze Dr. Zacher Gábor.
Ismerjük fel időben a kiégés jeleit!
A panelbeszélgetésen szó esett még arról is, miből tudják észrevenni a vezetők a munkavállalókon esetlegesen jelentkező túlterheltség, kiégés jeleit. Dr. Perczel-Forintos Dóra szerint fontos, hogy a vezetők ügyeljenek a munka és a pihenés egyensúlyban tartására. A társadalom nagyra értékeli, ha valaki elkötelezett, jól dolgozik és szereti a munkáját, ami arra ösztönözheti a lelkiismeretes munkavállalókat, hogy tovább hajtsák magukat. A kimerültségnek számos jele lehet a perfekcionizmustól és a szorongástól kezdve a túlzott stresszen, ingerlékenységen át az érzelmi kimerültségig – és ezeket jó, ha időben felismeri.
A klinikai szakpszichológus említett egy konkrét esetet is. Páciensei között volt olyan depressziós, érzelmileg kiégett személy, akivel az állapotát felderítő okokat kutatva odáig jutottak, hogy az évtizedes krónikus stressz nem csak hangulatzavarhoz, hanem súlyosabb testi tünetek, szív-, és érrendszeri, esetleg daganatos betegség kialakulásához is vezethetett volna.
Nagyon fontos tehát tudatosítani és felismerni, hogyan is vagyunk, milyen értékek fontosak az életünkben. És előzzük meg a betegségeket – hívta fel a figyelmet a legfontosabb lépésekre Dr. Perczel-Forintos Dóra.
Az élet véges. Lehet, hogy az elején klassz és csábító azonosulni a cég érdekeivel, mert az ember azt érezheti, hogy meg tudja valósítani önmagát. Egy ideig sokan azonosulnak a cég érdekeivel és sok időt feláldoznak a szabadidejükből a cég számára, de aztán ez feszültséget kelt, amit le kell vezetni – foglalta össze a klinikai szakpszichológus. Ez kísértetiesen hasonlít az ázsiai típusú munkaszemléletre, ahol a vállalat és a főnök érdeke áll a fókuszban, azért a munkavállalók napi 12-16 órát is dolgoznak, akár élethosszig. Dr. Perczel-Forintos Dóra szerint lényeges, hogy egy bizonyos ponton megálljunk és felismerjük, tudtunk-e, szeretnénk-e azonosulni a munkaadó érdekeivel, értékeivel. Ha igen, akkor ez egy tudatos és önazonos döntés, ami hozzájárul az ember pszichés jóllétéhez. De ha mások az értékeink, érdekeink, akkor fontos, hogy ezt tisztázzuk magunkban és eszerint változtassunk, mert az járul hozzá a pszichés jólléthez. Mint mondta, az egyénnek van választási lehetősége: érdemes tudatosan dönteni, hogy egy adott helyzetben melyik lehetséges utat választjuk, mi a fontossági sorrend az életünkben.
