Szeptember 10. az öngyilkosság megelőzésének világnapja, amit 2003 óta rendszeresen megtartanak azért, hogy emlékeztessék a világot arra: az öngyilkosság megelőzése közös társadalmi felelősség. A világnap célja, hogy nyíltabb párbeszéd induljon a mentális egészségről, csökkenjen a témát övező stigma, és minél többen merjenek segítséget kérni vagy támogatást nyújtani.
Az Eurostat, az Európai Unió közös statisztikai hivatala a világnap alkalmából tette közzé a tagországokban regisztrált öngyilkossági rátákat, az adatok 2023-ból származnak, azonban Magyarország szempontjából is rendkívül aggasztók, hiszen arra utalnak, hogy jócskán akad még teendő ezen a téren. Ez a hét ábrája:
2023-ban 48 370 uniós állampolgár lett öngyilkos, ami az összes haláleset 1 százalékát jelentette. Ez 100 ezer lakosra vetítve 10,4-es standardizált halálozási aránynak felel meg, ami enyhe csökkenést jelent a 2022-ben mért 10,6-hoz, illetve a 2013-as 12,2-höz képest is.
A vizsgált országok közül Litvániában volt a legmagasabb a standardizált halálozási arány, 18,83 haláleset jutott 100 ezer lakosra, míg Szlovéniában 16,44, Magyarországon pedig 16,08 volt ugyanez az érték.
Ezzel Magyarország a magasabb rátával rendelkező országok közé tartozott, és továbbra is az uniós átlag felett áll. A hazai helyzet ugyanakkor 2013-hoz képest sokat javult, ekkor még 21,13 eseten állt a mutató, míg 2022-ben 16,67 ilyen haláleset jutott 100 ezer magyar lakosra.
A legalacsonyabb értéket Cipruson mérték, ahol 100 ezer lakosra 3,47 haláleset jutott, Görögországban pedig 4,28-at. Az adatok jól érzékeltetik, hogy az országok között többszörös különbségek is lehetnek ezen a területen.
