Az államtitkár a rendezvényen közölte, hogy 2024 július 1-ig elkészül valamennyi – az ágazati struktúrát, a minimumfeltételeket, a finanszírozás alapjait érintő – jogszabály, amely meghatározza a magyar egészségügy működésének elkövetkező 30 évét.
Takács Péter egészségügyi államtitkár elvárásként fogalmazta meg, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság, mint a kormányzati stratégiai döntések végrehajtásának letéteményese, a korábbiaknál operatívabb módon hajtsa végre azokat – áll az intézmény honlapján.
A stratégiai feladatok közül az államtitkár az ágazati informatikát és a jól működő alapellátást emelte ki. Az államtitkár az új főigazgatót arra biztatta, használja ki azt a tapasztalatot, tudást, potenciált, ami az Országos Kórházi Főigazgatóság munkatársainak sajátja. A főigazgató sikere közös érdek – tette hozzá az államtitkár.
Révész János beszédében köszönetet mondott a leköszönt vezetők munkájáért, egyben leszögezte, új időszámítás kezdődik az Országos Kórházi Főigazgatóság életében.
A főigazgató áttekintést adott az egészségügyi rendszerek fejlődéséről, jelenlegi helyzetéről, beszélt a társintézmények és a főigazgatóság szerepvállalásáról. A főigazgató az Országos Kórházi Főigazgatóság fő feladatának az operatív irányítást és végrehajtást nevezte, saját célkitűzései közül a bizalom helyreállítását emelte ki, melynek érdekében – egyebek mellett – egy hatékonyabb szervezeti struktúra kialakítását is tervezi.
Révész János arra kérte munkatársait, hogy véleményalkotásuk kizárólag szakmai szempontokon alapuljon.
Az állománygyűlésen – mások mellett – jelen volt a Belügyminisztérium számos vezetője, Bidló Judit, egészségügyi szakmai irányításáért és Lengyel László egészségügyi finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár, valamint az egészségügyi államtitkárság háttérintézményeinek vezetői.
2023 novemberében a történelmi méretűre duzzadt kórházi adósságok miatt menesztették Jenei Zoltán korábbi OKFŐ főigazgatót, majd Tóbiás Tamás gazdasági- és Miklovicz Zoltán informatikai főigazgató-helyettest. Ezt követően pedig Pintér Sándor belügyminiszter – különböző okokra hivatkozva – 24 kórházigazgatónak kötött útilaput a talpára.
Révész Jánosról kinevezése után a sajtóban megírták, hogy:
- Törvénytelenül próbálta meg kényszeríteni a dolgozókat az önként vállalt túlmunkára azzal, hogy a másodállásokat csak akkor engedélyezte, ha a dolgozó az önként vállalt túlmunka keret maximumában közreműködik a kórházzal.
- Előírta, hogy a reggeli megbeszélésen: „az orvosok 7.50-ig megérkeznek, az intézetvezetőt megérkezéskor az orvosi kar felállással köszönti. Az intézetvezető a tanácskozó ajtaját bezárja, jelezve ezzel, hogy további belépés nincs, annak érdekében, hogy az elkésők az értekezletet ne zavarják.”
- A Sátoraljaújhelyi fideszes polgármesternél is kiverte a biztosítékot azzal, hogy az egészségügy vármegyésítése kapcsán a polgármester szerint semmiben nem tartotta be az előzetes megállapodásukat Révész, aki akkor a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház főigazgatója volt.
