A Fővárosi Állat- és Növénykert szerdai közleménye szerint a keddi hivatalos megnyitót követően július 1-től látogatható Városi Oázisban bemutatott állatfajok közül az egyik legérdekesebb a hulmán. Ez az India és Banglades területén honos faj a természetben ritkulóban van, ezért az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) tenyészprogramot tart fenn a faj természetvédelmi célú állatkerti szaporításának összehangolása érdekében.
A Biodómban látható hulmánok e tenyészprogram keretében érkeztek Csehországból és Bulgáriából. A hulmánok kultúrtörténeti szempontból is fontos állatok: Indiában Hanumánnal, a hindu vallás majomfejű és -farkú szent alakjával kapcsolják össze ezeket a majmokat, és szerepelnek Rudyard Kipling híres novellagyűjteményében, A dzsungel könyvében is. A budapesti állatkertben utoljára 74 éve voltak hulmánok.
Fotó: Fővárosi Állat- és Növénykert Facebook oldala
Különlegesség a kritikusan veszélyeztetett bali seregély, amely a természetben kizárólag az Indonéziához tartozó Bali szigetén, azon belül is elsősorban a sziget nyugati részén található nemzeti parkban él. Vadonbeli állományát 50 egyednél kevesebbre becsülik, így a faj állatkerti szaporítása különösen fontos. A budapesti állatkertben korábban ugyan éltek bali seregélyek, de most több mint másfél évtized után láthat újra ilyen állatokat a közönség.
A díszes pávafácánt palawani pávafácánnak, valamint Napóleon-pávafácánnak is szokták hívni. Előbbi név arra utal, hogy ez a madárfaj a Fülöp-szigetekhez tartozó Palawanon őshonos. Utóbbinak pedig az a háttere, hogy a fajt a tudomány számára elsőként, 1831-ben leíró francia természettudós, René Lesson nagy tisztelője volt az akkor már egy évtizede halott Napóleonnak. A díszes pávafácán természetes élőhelyén ritkulóban van.
A luzoni kéregpatkány szintén a Fülöp-szigeteken, Luzon szigetének északi és középső területein honos. A rágcsálók rendjébe, azon belül az egérfélék családjába tartozik. 2-3 kilogrammos súlyával ennek a családnak az egyik legnagyobb képviselője. Jellegzetes bundája és színezete miatt egy óriáspandát imitáló plüssjátéknak néz ki. Bundájának gyümölcsös-pézsma aromájú illata van, amely, ha nem is kifejezetten kellemetlen, a ragadozókat elbizonytalaníthatja. Az állat ideje nagy részét a fák ágai között tölti. Karmos ujjaival remekül alkalmazkodott a fák kérgén való kúszásra, ezért is kapta a kéregpatkány nevet.
Több más érdekes állatfajt is láthat a közönség a Városi Oázisban, például a veszélyeztetett szakisima-szigeti fűgyíkot, a természetvédelmi státusza szerint sebezhető besorolású, csak Madagaszkáron honos Henkel-laposfarkúgekkót, vagy a világ harmadik legnagyobb termetű szárazföldi teknősének számító sarkantyús teknősöket.
A Városi Oázis fő karakterét a dús növényzet adja: az egyhektárnyi látogatható terület csaknem harmadát növényzet borítja. A növények telepítése még 2021-ben kezdődött a filmiparból származó pálmákkal: a Biodómban látható, tekintélyes méretű kanári datolyapálmákat és közönséges datolyapálmákat a Marvel Studios részben Magyarországon forgatott minisorozatának, a Holdlovagnak a díszleteként használták.
A növények több forrásból származnak. Egy részüket ajándékba kapta az állatkert magánszemélyektől: ezek nagyrészt sokáig szeretettel gondozott, de a lakást, lépcsőfordulót kinőtt növények, amelyek most olyan helyre kerülnek, ahol kedvükre nőhetnek tovább. Más részüket újonnan vásárolta az állatkert: a növénybeszerzésre 11,5 millió forintot költöttek. A növények jelentős részét azonban az állatkert kertészei maguk szaporították és nevelték az elmúlt öt évben. Az állatkert háttérkertészetéből a Biodómba betelepített, saját nevelésű növények értéke megközelíti az 50 millió forintot.
Az élő állatok és növények mellett őslényeket is láthat a közönség: harmincnál is több különféle dinoszaurusz és egyéb őshüllő élethű, életnagyságú modellje segít felidézni a földtörténeti múltat. Sok közülük mozogni is képes.
Mint kiemelték, az állatkertben régóta törekednek arra, hogy az ősi idők állatvilágát is bemutassák, a Nagyszikla belsejében kialakított, 2012-ben megnyitott Varázshegynek is van az ősvilági élettel kapcsolatos tematikus részlege. A Biodómban is volt egy őslénykiállítás 2025 februárjában és márciusában, amelyet több mint 47 ezer látogató keresett fel. A kiállítás iránti érdeklődés ösztönözte az állatkerti szakembereket arra, hogy az ősvilági élet a Városi Oázisban is megjelenjen.
A bemutatott őshüllők közül a legnagyobb a Brachiosaurus életnagyságú rekonstrukciója: 25 méter hosszú és csaknem 12 méter magas. Nem hiányoznak az olyan ismert és népszerű őslények sem, mint a ragadozó Tyrannosaurus, a lemeztaréjos Stegosaurus vagy éppen a hátán jellegzetes taréjt viselő Spinosaurus. Impozáns a Quetzalcoatlus rekonstukciója is: a repülő őshüllők óriásának a szárnyfesztávolsága 12 méter körül lehetett. Meg lehet nézni a Hungarosaurus rekonstrukcióját is: ennek a dinoszaurusznak a maradványait a Bakonyban, Iharkút mellett találták magyar őslénykutatók.
A Biodóm egyik folyósóján Láthatatlan valóságunk címmel fotókiállítás is látható. A tárlat Berentés Ágnes geológus, geográfus és barlangi fotós ibolyántúli (UV) megvilágítás mellett készített felvételeit vonultatja fel interaktív érintőképernyőkön. Az emberi szem csak a fény egy tartományát érzékeli, az állatvilág egyes képviselői azonban az ibolyántúli fény érzékelésére is képesek. Ebben a fényben egészen más képet mutat a természet, Berentés Ágnes felvételei a természet titkos arcát tárják fel.
(MTI)
