Ahogy korábban lapunk is előrejelezte, 2023 végére - egy kisebb csökkenési hullám után - stagnáláshoz közeli helyzetbe kerültek a lakásárak szerte Európában. Az eurózónában a tavalyi utolsó háromhavi időszakban még 1,1 százalékkal apadtak ugyan az átlagárak a harmadik negyedévhez képest, de az Európai Unió (EU) egészében már 0,2 százalékos drágulást mért az Eurostat, amelyik csütörtökön tette közzé friss adatait. Év/év alapon 2023 utolsó negyedévében az eurózónában 0,7 százalékos volt a csökkenés, míg az EU egészét vizsgálva 0,3 százalékos volt az emelkedés.
Fotó: Depositphotos
Az EU-ban elbillent a mérleg a dráguló országok felé: 2023 utolsó negyedévében 2022 azonos időszakához képest 8 országban mentek kicsit vagy közepes mértékben lejjebb az árak, míg 18-ban hegymenetbe kapcsoltak. A csökkenők listáján szembetűnő, hogy a mindig is drága Luxemburg 14,4 százaléka mellett Németországban 7,1 százalékos, elég jelentősnek mondható áresés volt. A drágulási bajnokok ebben a három hónapban mind a mi térségünkben voltak: Lengyelország 13, Bulgária 10,1, míg Horvátország 9,5 százalékkal végzett a dobogón. A lengyel és a horvát piacon már több mint fél éve kezdődött a visszapattanás, a kereslet erősödése továbbra is a vezető helyek valamelyikében tarthatja ezeket az országokat.
Fotó: Eurostat
Magyarország a középmezőnyben szerepel minden tekintetben. A tavalyi utolsó negyedévben a megelőzőhöz képest 1,8 százalékos átlagárcsökkenés volt több negyedéves enyhe emelkedés után. Ám ha 2022 végéhez hasonlítjuk, akkor már 3,3 százalékkal magasabb értéket kapunk, ami itt is trendfordulót feltételez.
További lakáspiaci elemzéseket a szintén Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Privátbankár szakmai összeállításában, a Privátbankár Európai Lakásmonitorban lehet olvasni.
A hazai közvetítő hálózatok az elmúlt napokban-hetekben egyelőre csak az érdeklődések növekedéséről számoltak be, ugyanakkor kevéssé hangsúlyozták, hogy ez még nem jelenti azt, hogy az adásvételek terén is javulás lenne. Még mindig nagy a lemaradás a tavalyi óriási, mintegy 30 százalékos zuhanás után, ugyanakkor a 2023-ban vásárlást elhalasztók egy része vélhetően megjelenik a vevői oldalon, kihasználva az átszabott támogatási rendszert és az alacsonyabb hitelkamatokat. A vevők megjelenése azonban az árak tartására, sőt, akár növelésére is ösztönözheti az eladókat, ha nincs rajtuk időnyomás.
A szomszédok számai
A környező országok közül – a harmadik negyedévhez viszonyítva – a magasabb bázisról indult Ausztriában hozzánk képest kisebb ütemű, csupán 0,6 százalékos volt az átlagárak mérséklődése. Szlovéniában 2,4, Szlovákiában 2,1, míg Romániában 1,5 százalékos volt a drágulás. 2022 utolsó negyedévét alapul véve a román piac 3,7, míg a szlovén 6,8 százalékkal mutatott magasabb árakat, viszont az osztrák 1,8 százalékos csökkenést ért el.
Budapest legmegfizethetőbb kerülete az idei évben eladott téglalakások adatai alapján jelenleg a XIX. kerület, ott 560 ezer forintos átlagos négyzetméterár alakult ki. A legmélyebben az I. kerületben kellett a zsebbe nyúlni, ott 1,3 millió forint lett az átlagár. A téglalakásoknál már hét kerületben haladta meg az idei év adatai alapján az 1 millió forintot az átlagos négyzetméterár.
A fővárosban és környékén 2024 elején is folytatódott a kereslet bővülése, január-februárban 40 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított az OTP Ingatlanpont, mint egy esztendővel korábban. A közvetítő cég szerint idei újdonság, hogy már nemcsak az újszerű lakásokat keresik, hanem nőtt a közepes állapotú, illetve a felújítandó ingatlanok iránti érdeklődés is, ami a befektetők visszatérésére utal. A befektetők egy része természetesen azért találja megint vonzónak a lakáspiacot, mert időközben a kormány folyamatosan rontja az állampapírok feltételeit, onnan akár 100-200 milliárd forint is átvándorolhat a lakáspiacra, ami viszont tovább löki felfelé az átlagárakat.
Érdekes fejlemény, hogy a vármegyék közül Csongrád-Csanád messze kimagaslik a mezőnyből a kereslet alakulását nézve: márciusban majdnem 50 százalékkal többen érdeklődtek az eladó lakóingatlanok iránt, mint egy évvel azt megelőzően. A kínálat viszont nem tartott lépést a kiugró bővüléssel, márciusban éves összevetésben 10 százalékkal kevesebb eladásra szánt lakóingatlan került a piacra. Jelentős, 22-28 százalék feletti keresletbővülést könyvelhetett el márciusban Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Heves, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye is.
A kereslet általános élénkülése most egy ugyancsak dinamikusan bővülő kínálattal találkozik. Látva a gazdasági körülmények javulását, olyan eladók is színre lépnek, akik nem akarták a piac lefagyása idején kialakult nyomott árakon felkínálni az ingatlanjukat. Az alkulehetőség mintegy ötödével csökkent, s idén már számtalan ingatlant adtak el olyan irányáron, amelyen tavaly még nem volt rájuk érdeklődés. Mind több közvetítő mondja, hogy az agglomerációban a nagyobb kínálat ellenére újra megfigyelhető lesz az árak emelkedése.
