A külföldi állampolgárok jellemzően a közép-magyarországi régiót kedvelik, a kiemelt célpont Budapest. A legtöbb külföldi a VI. kerületet választotta (10,9 százalék), de a XIII. kerület (9,8 százalék) is kedvelt köreikben. Majdnem minden második külföldi (45 százalék) a fővárosban vett vagy bérelt lakást - közölte az Otthon Centrum (OC) a saját tramzakcióit elemezve.
Az összegzés szerint a külföldiek a határ menti településeket is kedvelik, Délnyugat-Magyarország kiemelten népszerű. Vízvár, Babócsa, Murakeresztúr, Lenti – csak néhány azon települések közül, ahol külföldi állampolgár vásárolt idén.
"Szó sincs arról, hogy a határ menti települések ingatlanjait koncentráltan felvásárolnák a külföldiek, inkább elszórt, eseti vásárlások jellemzőek" – árnyalta az adatokat Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető. Megerősítette már eddig is tudottat, hogy az üdülőövezetek hagyományosan a külföldiek kedvelt célpontja, a Balaton és a Velencei-tó a sláger: Siófokon, Zamárdiban, Gárdonyban is vásároltak idén külföldiek.
„A hazai ingatlanpiacot nem a külföldiek pörgetik" – mondta és azzal támasztotta alá ezt, hogy az év első hét hónapjában a cégénél megfordult ügyfelek 2,6 százaléka volt külföldi állampolgár. A vásárlók 2,2 százaléka, a bérlő ügyfelek 4,2 százaléka volt külföldi. A határon túlról érkezett vásárlók közül a németek a legaktívabbak, az OC közreműködésével lebonyolított adásvételek esetében a külföldi vevők 30 százaléka érkezett Németországból. A szlovákok 10,9 százalékukkal a másodikok, a románok 9,8 százalékukkal a harmadikok a külföldieket nemzetiségük alapján összegző tranzakciós listán. Ugyanakkor Európa számos országából érkeztek vevők a magyar piacra, és akadt példa Amerikából, Vietnámból, Izraelből, de még Egyiptomból érkezett vásárlóra is.
Akár bérlésről, akár vásárlásról van szó, a külföldi vevők kétharmada olyan férfi, aki szinte minden esetben készpénzzel fizet, mindössze a vevők 2,9 százalék igényelt hitelt a tranzakcióhoz.
A külföldieket azonban a magyarokhoz képest más érdekli az ingatlanpiacon: vásárlás esetén 52,2 százalék választ használt házat és 35 százalék téglalakást, míg új építésű ingatlanba 13 százalék fektet. Ugyanakkor a panellakás vásárlása nem opció számukra, idén az OC közreműködésével egyetlen házgyári lakást sem értékesítettek külföldieknek. Ezzel szemben a magyarok a drágább kategóriájú ingatlanokat kevésbé engedhetik meg maguknak, amit jól mutat, hogy kevesebb házat és új építésű lakást vásárolnak, mint a külföldiek.
Bérlés esetében azonban pont a használt lakások viszik a prímet, hiszen a külföldiek 61 százaléka tégla, míg 13 százaléka a panel mellett dönt. A házat bérlők aránya a külföldi állampolgárok között 21,5 százalék, míg új építésűt csak 4,3 százalék bérel.
Korcsoportok szerinti bontásban a külföldi vásárlók döntően középkorúak. A 40-49 év közöttiek aránya 28 százalék, míg az 50-59 év közöttieké 31 százalék. Nem jellemző a nyugdíjasok és a fiatalok vásárlása, a legfiatalabb korcsoport aránya pedig mindössze 1,6 százalék, a 70 év felettieké 3,3 százalék, ami arányait tekintve jelentősen kevesebb, mint a magyarok esetében. A legfiatalabb, 40 év alattiak korcsoport 50 százaléka a vásárlás helyett a lakásbérlés mellett dönt.
