Augusztus elején, meglepetésszerűen jelentették be az RTL és a 4iG stratégiai megállapodását, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy január elsejétől:
- az RTL Magyarország mellett kizárólag a 4iG Csoport értékesítheti, illetve terjesztheti az RTL+ streamingszolgáltatását a hazai távközlési szolgáltatók közül. A Vodafone Magyarország és a DIGI ügyfelei akár a televíziós csomagjuk részeként is elérhetik majd az RTL+ teljes kínálatát, köztük az UEFA Bajnokok Ligája-mérkőzéseket.
- A felek a műsorkészítésben is együttműködnek: amennyiben bármelyik magyar csapat bejut a valamelyik UEFA-sorozat play-off körébe vagy főtáblájára, az RTL és a 4iG Csoport közösen hozza tető alá a meccsek közvetítését, ahogyan a 2026-os BL-döntő is ilyen koprodukcióban készül majd.
- Az RTL Magyarország 12 csatornás portfóliójának terjesztése is a megállapodás része, köztük a médiavállalat 2023 decemberében indult 4 új, második generációs csatornájára vonatkozóan is. A 4iG Csoport minden ügyfele számára elérhetők lesznek a RTL, RTL KETTŐ, RTL HÁROM, RTL GOLD, RTL OTTHON, Film+, Sorozat+, Cool TV, Muzsika TV, Kölyökklub, Moziklub, Sorozatklub televíziós csatornák a választott előfizetési csomagtól függően.
Az RTL és a 4iG vezetői csütörtökön egy háttérbeszélgetésen mondták el, hogy hogyan és miért bútoroztak össze és hogy miért történt mindez a kívülállók számára talán érthetetlenül gyorsan. A rövid magyarázat szerint azért, mert a piac logikája alapján mindkét fél érdeke a legnagyobb elérés és a legnagyobb ügyfélélmény megteremtése volt. Azaz az RTL-nek lefedettségre, a 4iG-nek pedig exkluzív tartalmakra van szüksége. A hosszabb magyarázat szerint pedig egyre durvul a verseny a piacon, bár a magyarok egyre többet fizetnek a streaming-szolgáltatóknak (820 ezer magyar háztartás rendelkezik valamilyen fizetős streaming előfizetéssel, az átlagos platformszám 2,6), egyre többen is lépnek be a piacra, a felhasználók pedig egyre dinamikusabban váltanak: ha valami nem tetszik, lemondják és előfizetnek másra. A mesterséges intelligencia hatásai pedig jelenleg még csak sejthetőek, de nem megbecsülhetőek.
Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója szerint a BL a legjobbkor jött, a távközlési piac hiperugrás előtt áll, a 4iG és az RTL „értékajánlata” jó időben tudott kapcsolódni. A verseny fokozódása mellett a lineáris – azaz a hagyományos – tévézés is változik. Még mindig sokan kíváncsiak a televíziós tartalmakra, de nem biztos, hogy lineáris televízióban nézik őket, hanem sokkal inkább streaming-szolgáltatókon keresztül. A nézők között életkori szakadék tátong, ez pedig hosszútávon még okozhat fejtörést: a hagyományos módon tévézők átlagos életkora 56-57 év, míg az úgynevezett other tévénéző (tehát aki nem a lineáris szolgáltatáson keresztül tévézik) átlagosan 38 éves. A streaming-platformok és a telekommunikációs cégek összefogása pedig nemzetközi tendencia, így tett az Egyesült Államokban a Disney és a Verizon, Franciaországban a Canal+, de az RTL-nek cégcsoporton belül is van erre előképe, Németországban. A koronavírus-járvány időszaka új lendületet adott ennek a változásnak, Vidus Gabriella szerint pedig a módosult tartalomfogyasztási szokások a pandémia után is megmaradtak. Tábori Tamás, a 4iG Csoport távközlési stratégiáért felelős vezérigazgató-helyettese korábban a DIGI-t vezette, így jó rálátása van a helyzetre: Magyarországon még nem temetné a lineáris tévézést, de a változás tagadhatatlan, üteme pedig a szereplőkön is múlik. Izgalmas kérdés, ki merre mozdul, gyorsítani akarnak majd a szereplők a folyamatokon vagy elnyújtani őket? – magyarázta.
Az Mfor kérdésére Grósz Judit, az RTL Magyarország digitális területekért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: abban nincsen semmi meglepő, hogy az RTL+ bejelentésekor, illetve elindulásakor még nem kommunikáltak semmilyen együttműködésről.
„Folyamatosan figyeljük a trendeket, teljesen természetes, hogy egy termék indulásakor megnézzük, hogy arra hogyan reagálnak, mi mozgatja azt és amikor ez kiforrott, akkor gondolkodunk abban, hogy milyen partnerségre lépjünk bárkivel is.”
Grósz Judit hozzátette: folyamatosan radaron volt egy ilyen lehetőség, hiszen a már említett nemzetközi trendek is azt mutatják, hogy a fejlődés útja ez. Az RTL+ továbbra is elérhető marad a már megszokott formában, viszont „az egy hatalmas segítség, hogy a piac ekkora részét lefedi egy tel-co szolgáltató és ő értékesíti a termékünket.” Magyarország nem tartozik a nagy piacok közé, viszont a méretgazdaságosság szempontjából előnyös egy olyan partnerrel terjeszteni a termékeiket, akinek már vannak ügyfélkapcsolatai, a televíziós előfizetői. „Ez egy módszer a sok közül” – mondta Grósz Judit, akit a torrentezés és egyéb tartalomlopási problémákról is kérdeztünk. A torrentezés, azaz az illegális letöltés azok aktualitása miatt a sporteseményeknél kevésbé működik, viszont vannak olyan felületek, ahol még a streamelt tartalmakat is követni lehet feketén. A torrentezés ellen az RTL jogi eszközökkel küzd, a streamelt meccsek ellopása ellen pedig a lehető legnagyobb figyelemmel lépnek fel, az UEFA rendkívül szigorú szabályozásával, biztonsági előírásaival összhangban. A tervek szerint januárra derülnek ki annak a részletei, hogy a One-on keresztül a vendéglátóipari egységek számára is elérhető lesz-e az RTL+, így a BL-meccsek.
A megegyezéshez vezető egyeztetések vélhetően nem voltak mentesek az izgalmaktól, erre a résztvevők egy-egy pillantása utalt a témánál. Vidus Gabriella a háttérbeszélgetésen „intenzív tárgyalásokat” említett, amelyeknél egy kijelölt, végső időpont segített minél előbb kitalálni, hogy együtt tudnak-e működni vagy sem. Már csak azért is, mert a technológiai függőség miatt nem is lett volna idejük elhúzni a folyamatot. Tábori Tamás, a 4iG Csoport távközlési stratégiáért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: nem is végeztek előzetes piackutatást, mert az igények egyértelműek: árbevételük nagyobb része a lakossági ügyfelektől jön, nekik kell megfelelni, ehhez pedig exkluzív tartalmak, innovatív kereskedelmi megállapodások kellenek.
Nem lesz öt távirányító
Bányai Tamás, a Vodafone Magyarország Zrt. vezérigazgatója ismertette, hogy a Vodafone Magyarország tévés előfizetői már a svájci hátterű Nagra Kudelski által fejlesztett felületen, set-top boxon keresztül érhetik el a kódolt digitális kábeltévé-csatornákat. Ez a One TV, ami a megújulás után a One nevet kapja. Elkezdődött a Vodafone-ügyfelek fokozatos migrációja is az új technológiába, ez azonban hónapokig is eltarthat. Az One-ban egy helyről lehet elérni a lineáris, a video-on-demand tartalmakat és a streaming platformokat is. Nem lesz tehát szükség több távirányítóra vagy az online és a lineáris tartalmak közötti ugrálásra, mindezt úgy, hogy a felület folyamatos tanulás mellett plusz információkkal látja el a felhasználókat és egyénre szabott ajánlatokat kínál.
A szülők pedig akár a korhatáros tartalmak elérését is beállíthatják az egyes felhasználói fiókokban. Az ígéret szerint a felület kényelmes azoknak is, akik a technológiai térben kevésbé magabiztosan mozognak.
Tábori Tamás nem titkolta, hogy a magyar fogyasztók árérzékenyek, ennek figyelembe vételével alakítják ki ajánlataikat. Szavai szerint a a televíziós termékük „profitabilitása nem jár az egekben”, van egy komoly határ, amit feszegetnek, az ügyfelektől beszedhető összegeket nem lehet többszörözni még sokkal nagyobb kínálat esetén sem.